Háromszék, 2001. február (13. évfolyam, 3173-3196. szám)
2001-02-01 / 3173. szám
KÖZÉLET KŐRÖSPATAKI ERDŐK A magánbirtokosok is társulnak Minekutána a megyei földosztó bizottság igazolta a kőröspatakiak erdőigényeit, a tulajdonosok a minél hatékonyabb erdőgazdálkodás lehetőségeit latolgatják. Bedő András közbirtokossági elnök közölte, új társulást szeretnek létrehozni, melybe a magánerdők tulajdonosait is bevonnák, hisz egyedül, kis területen nem lehet eredményesen gazdálkodni. A magánerdők együttesen megközelítik a közbirtokosságiakat: előbbiek 503,6, utóbbiak 553,52 hektárra rúgnak. Ezenkívül a közbirtokosságnak 235,7 hektár legelője is van. A három egyházközség és az iskola is visszakapta erdeit, összesen 132,43 hektár területet. Annak ellenére, hogy az állami erdészet árait borsosnak tartják, a közbirtokosság az erdőgazdálkodás folytonosságának fenntartása végett megkötötte a szerződést a Romsilvával, hisz egyelőre nincs más választás. A községközpont erdőgazdálkodásának jövőjéről szombaton 10 órakor tanácskoznak a kultúrotthonban, ahova a közbirtokosság tagjain kívül meghívják a magánerdők tulajdonosait is. (Szekeres) Autóroncsot tartani nem olcsó mulatság Mint arról több ízben is írtunk, Sepsiszentgyörgy vezetősége eldöntötte, megtisztítja a várost a közterületen elhagyott személygépkocsiktól. Legutóbb az elmúlt ősz folyamán gyűjtöttek be jó néhány autóroncsot , gazdáiknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha úgy döntenek, hogy kiváltják az egykori kedvencet. A városgazdálkodás munkatársai kétféleképpen is figyelmeztették az elszállításra kiszemelt autók tulajdonosait, hogy járműveik már nem sokáig maradhatnak parkolókban: a szélvédőre csíptetett felszólításban, illetve a sajtóban közzétett felhívásban. Akik ezután is renitenskedtek, bizony, autó nélkül maradtak: egy átalakított homlokrakodó felmarkolta a sorsukra hagyott járgányokat, és traktor- vontatta utánfutókon a városi kertészet udvarára szállította. A roncsokat fél évig őrzik, azután az ócskavastelepen értékesítik. E hat hónap alatt gazdáik még kiválthatják az autókat, a januári tanácsülésén elfogadott határozat szerint 300 000 lejt kell fizetni az elszállításért, napi 50 000 lejt a megőrzésért. Tehát annak, aki utolsó percig halogatja a kiváltást, közel tízmilliót kell majd fizetnie. (vop) Húsba vágott a kormány (folytatás az első oldalról) A baj ott kezdődik, hogy senki nem tudja biztosan, mikortól lép érvénybe az új rend, az Adevărul szerint január 27-én, de ez nem tekinthető hivatalos adatnak. A fogyasztók érdekeit védő megyei hivatal vezetője, Gozdac Rodica elmondta, hogy temészetesen foglalkoznak majd a kérdéssel, de a határidők ismerete nélkül nem indulhatnak el. Szerinte nem is lehet egyik napról a másikra ilyen horderejű változásokat eszközölni, hiszen a megfelelő üzleti húsőrlők beszerzése sem egyszerű. Tény, hogy Sepsiszentgyörgyön tegnap délelőtt még majd minden élelmiszerboltban kapható volt a zacskóban lefagyasztott őrölt hús, és a megkérdezett eladónők nagy része nem is tudott a tilalomról, arra pedig igazán semmi előkészület sem utalt, hogy bárhol is húsőrlőt szerelnének fel. A központi piac magánárusai viszont tegnaptól már betartják az új szabályt, annak tilalmi részét, mert őröltetni a helyszínen náluk sem lehet. Tehát nincs őrölt hús, pedig keresik. A megyei állategészségügyi igazgatóságtól megtudtuk, hogy a rendelet valóban nem szab határidőt, ezért úgy döntöttek, hogy a meglévő darálthús-készletek—háromnapos, törvényes garanciaidőben történő — eladását kivárva, február elsejétől, azaz mától kérk számon az új előírásokat. A nem megfelelő árut elkobozzák, és pénzbírságot rónak ki. Erről minden érintett céget írásban értesítettek. 2001. FEBRUÁR 1. Miért nem készülnek az iratcsomók? (folytatás az első oldalról) Bíró Zoltán szerint a vasúttól északra fekvő ún. Magyar-Bodza vidékén levő területek egykor több sepsiszéki közbirtokosság tulajdonát képezték, így mindannyian ugyanazzal a nehézséggel néznek szembe. Szabó János, az uzoni közbirtokosság vezetője kérdésünkre elmondta, hogy nekik sem sikerült megkapniuk a megfelelő okiratokat. Ezért a közbirtokossági vezetők kérik az érintetteket, hogy minél hamarabb jelentkezzenek, mert közösen több esély van arra, hogy a megfelelő erdőrészek is visszakerüljenek. Ugyanakkor a törvény alkalmazása érdekében is fontos, hogy a teljes iratcsomó a megyei bizottság asztalára kerüljön. Szervezkednek a magyar közgazdászok Háromszéken tartja idei vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) — közölte lapunkkal Baki Éva, a társaság megyei elnöke, a Postabank helybéli fiókjának igazgatója. A rendezvény helyszínéről és időpontjáról a szervezet országos vezetősége dönt e havi sepsiszentgyörgyi megbeszélésén. Az RMKT háromszéki szervezete 90 tagot számlál, havi tanácskozásaikon időszerű szakmai kérdéseket vitatnak meg, rendszerint 15-20-an vesznek részt. Baki Éva elmondta, hogy a társaságnak jó kapcsolatai vannak magyarországi társszervezetekkel, tagjaik bankárképzőn vesznek részt, viszont a szervezet egyik gondjának tartja, hogy abban kevésbé vállalnak szerepet fiatal közgazdászok. Éppen ezért a továbbiakban szeretnék nyitottabbá tenni a háromszéki fiókszervezetet, szorosabbá kívánják fűzni kapcsolataikat az egyetemi, illetve középiskolai magyar nyelvű szakoktatásban szerepet vállalókkal. További célkitűzésük, hogy kapcsolatot teremtsenek itteni gazdasági társszervezetekkel, beszéljenek közös gondjaikról, mert együttműködés most „gyakorlatilag nincs”. Baki Éva szerint az RMKT szerepe abban áll, hogy összefogja a különböző területeken dolgozó közgazdászokat, ugyanakkor úgy látja, a helyes szakmai anyanyelvhasználat meghonosításáért is tenniük kell valamit. Az eredményesség érdekében több egyéni hozzájárulásra, nagyobb érdeklődésre van szükség — tette hozzá. (mózes) BODOK Gázolaj a Borvíz-patakban Egy vezeték meghibásodása miatt a bodoki Favorit Rt. borvíztöltő állomásáról 40-50 liternyi gázolaj folyt kedden a Borvíz-patakba. Órákba telt, míg az illetékesek megállították a szivárgást, illetve megakadályozták, hogy a szennyezett víz az Oltba jusson. A környezetvédelmi felügyelőség pénzbírságot rótt ki a vállalatra. (mól) Komandói hírhalom (folytatás az első oldalról) 3£ A Baszkok vízgyűjtő területén immár több mint fél éve nem lett számottevő csapadék, és a hosszan tartó szárazság miatt igen leapadt a kutak vize. A vízhiányt azzal próbálják ellensúlyozni, hogy a falu között buldózerrel három kisebb vízduzzasztót képeztek ki a Nagy-Baszka medrében. A tanács tavalyi határozata értelmében ez év elején a polgármesteri hivatal 27,5 millió lej értékben élelmiszercsomagokat adományozott a község minden családjának. A decemberi ünnepek alatt a Mikulás lovas szánon járta a falut, és a gyermekeknek édességet osztott, amelyet vállalkozók támogatásával szerzett be. 3. Az orvosi rendelőben vízmelegítő villanybojlert szereltek, a kagylókhoz új, műanyag vezetékeket húztak. A költségeket az önkormányzat állta. Az alig valamivel több mint 1100 lakosú Komandón a postás 240 nyugdíjat, 128 munkanélküli-segélyt, 112 gyermeksegélyt és 12 rokkantsági nyugdíjat kézbesít havonta egyszer. Egy héten kétszer — a postakocsi csak ennyiszer jár fel a faluba — 58 Háromszéket, 5 Cuvântul nout, 1 — 1 Romániai Magyar Szót és Adevárult hord ki az egyre fogyatkozó előfizetőknek. 3. Barót város polgármesteréhez és választott tanácsához Azok a baróti polgárok fordulnak Önökhöz, akiknek szavazataival elfoglalták a tisztelt polgármesteri és tanácsosi székeket. Bizalommal adtuk szavazatunkat Önökre, mivel azt ígérték, hogy településeink érdekeit fogják képviselni. Mivel Barót lakosainak jó hányada tömbházban lakik, a decemberi fogyasztási költségek megjelenése után általános pánikhangulat alakult ki. Sajnos, ez nem egy eltúlzott ijedelem, hanem óriási gondok merültek fel a Goscom üzemeltetésével kapcsolatosan. Miután egész nyáron nem szolgáltatott meleg vizet az illetékes cég, a fűtést és a meleg vizet csak december 15— 21. között volt képes beadni a tömbházlakásokba. Tehát legtöbb esetben fél hónapot sem volt fűtés és melegvíz-szolgáltatás, ezzel szemben a kifüggesztett közköltség elképesztően nagy. Amellett, hogy a lakosságnak nincs, miből fizetnie ezeket az égbekiáltó árakat, mindenki próbál magyarázatot találni a jelenlegi helyzetre. A magyarázat az illetékesek részéről nagyon egyszerű: nem fizetnek, nincs szolgáltatás. Minél kevesebben veszik igénybe a szolgáltatást, annál drágább annak, aki még igényli. Tehát egy bűvös kör! Sajnos, a Goscom köztulajdonban lévő cég, és egyetlen részvényese a helyi tanács, melynek tagjai a baráti választópolgárok szavazataival jutottak az illető tisztségekhez. A mindenkori választások fő kérdése volt a Goscom, amelynek szolgáltatásaival ’90 óta nem sokan voltak elégedettek. Polgármesterek, tanácsosok ígérték, hogy rendet teremtenek a Goscom háza táján, és azzal maradtunk. Elhisszük, hogy nem életképes vállalkozás ebben a formában, de más városokban is ugyanez a helyzet: ugyanennyi a gáz ára, ugyanennyi a villanyáram, ugyanezek az alkalmazottak átlagfizetései. Vagy nem? A megye más településein egy négyzetméterre számított fűtés, valamint a hideg és meleg víz ára összehasonlítva, pl. Sepsiszentgyörgyön: a fűtés 5510 lej és 11 800 lej között mozog egy négyzetméterre, míg Baróton a decemberi árak szerint 60 900 lej/négyzetméter, ami egy kétszobás lakásnál 2 496 900 lejt jelent; a hideg víz 20 799 lej/személy, Baróton 40 887 lej, a meleg víz 73 270 lej/személy, Baróton 228 200 lej. Tudjuk, hogy nem egy luxus tömbházlakásban lakni, mégis egy kétszobás lakásban négy személyre a havi közköltség 3 654 912 lej. Önök szerint miből fizeti ki egy család ezt az árat, és emellett a konyhai gázt, villanyt, telefont, kábeltévét, mit eszik, hogyan tisztálkodik, ruházkodik, járatja iskolába gyermekét? Ahhoz, hogy ez a lehetetlen helyzet álljon elő, vagy valakik nagyon felelőtlenek voltak az elmúlt tíz évben a város lakóival szemben, vagy személyes érdekek vezérelték. Most egyszerű, megvonom a vállam, és a válasz, hogy magánhőközpontot kell szerelni. Vajon azért lett Bárót hátrányos helyzetű vidék, hogy az itt lakók csak amúgy előkapják azt a 30—40 milliót a saját hőközpont szerelésére? Vajon választott szerveink csak azokat a családokat képviselik, akik képesek voltak ezt kifizetni? Azok a tanácsosok, akik nem laknak tömbházban, vagy már saját hőközponttal melegednek, a város szerencsétlenebb rétegét nem képviselik? A Goscom vezetősége igénybe veszi-e saját szolgáltatásait? Mert ha nem, ez a cinizmus netovábbja! Gondolkodott-e a polgármester úr, amikor egyeztetett a Goscommal, és egyetértett ezekkel az árakkal, hogy mi lesz ezzel az elég nagyszámú réteggel?! Felmérték-e, hogy még a jól kereső családok sem érik fel ezeket az árakat? Vagy ilyenkor nem a tanács adminisztrálja a Goscomot? Egyáltalán mi a célja a Goscom menedzserének és a helyi tanácsnak a cég csődbe juttatásával? Mivel tudja a polgármester úr és a tanács, hogy a tömbházlakók nagy százaléka képtelen kifizetni a jelenlegi árakat, ami nyilván a gázcsap elzárásához vezet, hogyan képzeli el fűtés nélkül a tél hátralevő részét a tömbházban lakó választópolgárai számára? Azért, hogy rosszak a vezetékek, hogy veszteségei vannak a cégnek, hogy folynak a csövek, a baróti tömbházlakó nem hibás. Hogy lezárt fűtőtestek melegítenek, hogy elzárt melegvízcsapok folynak? Ezek ellenőrzése sem a tömbházlakókra tartozik, de a kérdés az: a harmadik évezred elején hogyan juthattunk oda, hogy az amúgy is szűk lakásainkba ne igényeljük ezeket az élethez szükséges alapvető feltételeket? Hogy ide jutott a Goscom tíz év alatt, ezért valaki felelős, jó volna egy kicsit utánanézni. Ajánljuk az illetékeseknek, amíg még nem késő, nézzenek szét a Goscom háza táján, és hozzanak megfelelő, életképes intézkedéseket, ellenkező esetben számíthatnak a tömbházlakók más jellegű tiltakozására is. Ezt a levelet megjelentetjük az Erdővidék helyi hetilapban, a helyi kábeltelevízió pénteki adásában és a Háromszék megyei napilapban. A baróti tömbházlakók (340 aláírás, névsor a szerkesztőségben; az aláírásgyűjtés folytatódik) Mai levelünk