Háromszék, 2001. február (13. évfolyam, 3173-3196. szám)

2001-02-01 / 3173. szám

KÖZÉLET KŐRÖSPATAKI ERDŐK A magánbirtokosok is társulnak Minekutána a megyei földosztó bizottság igazolta a kőröspatakiak erdőigényeit, a tulajdonosok a mi­nél hatékonyabb erdőgazdálkodás lehetőségeit latolgatják. Bedő And­rás közbirtokossági elnök közölte, új társulást szeret­nek létrehozni, melybe a magánerdők tulajdonosait is bevonnák, hisz egyedül, kis te­rületen nem lehet eredményesen gazdálkodni. A magánerdők együt­tesen megközelítik a közbirtokos­­ságiakat: előbbiek 503,6, utóbbiak 553,52 hektárra rúgnak. Ezenkívül a közbirtokosságnak 235,7 hektár legelője is van. A három egyház­község­ és az iskola is visszakapta erdeit, összesen 132,43 hektár te­rületet. Annak ellenére, hogy az állami erdészet árait borsosnak tart­ják, a közbirtokosság az erdőgaz­dálkodás folytonosságának fenn­tartása végett megkötötte a szer­ződést a­ Romsilvával, hisz egyelő­re nincs más választás. A község­központ erdőgazdálkodásának jö­vőjéről szombaton 10 órakor ta­nácskoznak a kultúrotthonban, ahova a közbirtokosság tagjain kí­vül meghívják a magánerdők tulaj­donosait is. (Szekeres) Autóroncsot tartani nem olcsó mulatság Mint arról több ízben is írtunk, Sepsiszentgyörgy vezetősége eldöntötte, megtisztítja a várost a közterületen elha­gyott személygépkocsiktól. Legutóbb az elmúlt ősz folyamán gyűjtöttek be jó néhány autóroncsot , gazdáiknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha úgy döntenek, hogy kiváltják az egykori kedvencet. A városgazdálkodás munkatársai kétféleképpen is figyel­meztették az elszállításra kiszemelt autók tulajdonosait, hogy járműveik már nem sokáig maradhatnak parkolókban: a szél­védőre csíptetett felszólításban, illetve a sajtóban közzétett felhívásban. Akik ezután is renitenskedtek, bizony, autó nélkül maradtak: egy átalakított homlokrakodó felmarkolta a sorsukra hagyott járgányokat, és traktor-­ vontatta után­futókon a városi kertészet udvarára szállította. A roncso­kat fél évig őrzik, azután az ócskavastelepen értékesítik. E hat hónap alatt gazdáik még kiválthatják az autókat, a januári tanácsülésén elfogadott határozat szerint 300 000 lejt kell fizetni az elszállításért, napi 50 000 lejt a megőrzésért. Tehát annak, aki utolsó percig halogatja a kiváltást, közel tízmilliót kell majd fizetnie. (vop) Húsba vágott a kormány (folytatás az első oldalról) A baj ott kezdődik, hogy senki nem tudja biztosan, mi­kortól lép érvénybe az új rend, az Adevărul szerint január 27-én, de ez nem tekinthető hi­vatalos adatnak. A fogyasztók érdekeit védő megyei hivatal ve­zetője, Gozdac Rodica elmond­ta, hogy tem­észetesen foglal­koznak majd a kérdéssel, de a határidők ismerete nélkül nem indulhatnak el. Szerinte nem is lehet egyik napról a másikra ilyen horderejű változásokat eszközölni, hiszen a megfelelő üzleti húsőrlők beszerzése sem egyszerű. Tény, hogy Sepsi­­szentgyörgyön tegnap délelőtt még majd minden élelmiszerbolt­ban kapható volt a zacskóban lefagyasztott őrölt hús, és a meg­kérdezett eladónők nagy része nem is tudott a tilalomról, arra pedig igazán semmi előkészü­let sem utalt, hogy bárhol is húsőrlőt szerelnének fel. A központi piac magánáru­sai viszont tegnaptól már betart­ják az új szabályt, annak tilal­mi részét, mert őröltetni a hely­színen náluk sem lehet. Tehát nincs őrölt hús, pedig keresik. A megyei állategészségügyi igazgatóságtól megtudtuk, hogy a rendelet valóban nem szab határidőt, ezért úgy döntöttek, hogy a meglévő darálthús-kész­­letek—háromnapos, törvényes garanciaidőben történő — el­adását kivárva, február elsejétől, azaz mától kérk számon az új előírásokat. A nem megfelelő árut elkobozzák, és pénzbírsá­got rónak ki. Erről minden érin­tett céget írásban értesítettek. 2001. FEBRUÁR 1. Miért nem készülnek az iratcsomók? (folytatás az első oldalról) Bíró Zoltán szerint a vasúttól északra fekvő ún. Magyar-Bodza vidékén levő területek egy­kor több sepsiszéki közbirtokosság tulajdonát képezték, így mindannyian ugyanazzal a nehéz­séggel néznek szembe. Szabó János, az uzoni közbirtokosság vezetője kérdésünkre elmondta, hogy nekik sem sikerült megkapniuk a megfele­lő okiratokat. Ezért a közbirtokossági vezetők kérik az érintetteket, hogy minél hamarabb je­lentkezzenek, mert közösen több esély van arra, hogy a megfelelő erdőrészek is visszakerüljenek. Ugyanakkor a törvény alkalmazása érdekében is fontos, hogy a teljes iratcsomó a megyei bizott­ság asztalára kerüljön. Szervezkednek a magyar közgazdászok Háromszéken tartja idei vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) — közölte lapunk­kal Baki Éva, a társaság megyei elnöke, a Postabank hely­béli fiókjának igazgatója. A rendezvény helyszínéről és időpontjáról a szervezet országos vezetősége dönt e havi sepsiszentgyörgyi megbeszélésén. Az RMKT háromszéki szervezete 90 tagot számlál, havi tanácskozásaikon idősze­rű szakmai kérdéseket vitatnak meg, rendszerint 15-20-an vesznek részt. Baki Éva el­mondta, hogy a társaságnak jó kapcsolatai vannak magyaror­szági társszervezetekkel, tagja­ik bankárképzőn vesznek részt, viszont a szervezet egyik gond­jának tartja, hogy abban kevés­bé vállalnak szerepet fiatal köz­gazdászok. Éppen ezért a to­vábbiakban szeretnék nyitot­tabbá tenni a háromszéki fiók­­szervezetet, szorosabbá kíván­ják fűzni kapcsolataikat az egyetemi, illetve középiskolai magyar nyelvű szakoktatásban szerepet vállalókkal. További célkitűzésük, hogy kapcsolatot teremtsenek itteni gazdasági társszervezetekkel, beszéljenek közös gondjaikról, mert együtt­működés most „gyakorlatilag nincs”. Baki Éva szerint az RMKT szerepe abban áll, hogy összefogja a különböző terüle­teken dolgozó közgazdászokat, ugyanakkor úgy látja, a helyes szakmai anyanyelvhasználat meghonosításáért is tenniük kell valamit. Az eredményesség érdekében több egyéni hozzá­járulásra, nagyobb érdeklődés­re van szükség — tette hozzá. (mózes) BODOK Gázolaj a Borvíz-patakban Egy vezeték meghibásodása miatt a bodoki Favorit Rt. borvíztöltő állomásáról 40-50 liternyi gázolaj folyt kedden a Borvíz-patakba. Órákba telt, míg az illetékesek megállították a szivárgást, illetve megakadályozták, hogy a szennyezett víz az Oltba jusson. A környezetvédelmi felügyelőség pénzbír­ságot rótt ki a vállalatra. (mól) Komandói hírhalom (folytatás az első oldalról) 3£ A Baszkok vízgyűjtő területén immár több mint fél éve nem lett számottevő csa­padék, és a hosszan tartó szárazság miatt igen leapadt a kutak vize. A vízhiányt azzal próbálják ellensúlyozni, hogy a falu között buldózerrel három kisebb vízduzzasztót képeztek ki a Nagy-Baszka medrében.­­ A tanács tavalyi határozata értelmében ez év elején a polgármesteri hivatal 27,5 millió lej értékben élelmiszercsomagokat adományo­zott a község minden családjának. A decem­beri ünnepek alatt a Mikulás lovas szánon járta a falut, és a gyermekeknek édességet osztott, amelyet vállalkozók támogatásával szerzett be. 3. Az orvosi rendelőben vízmelegítő vil­lanybojlert szereltek, a kagylókhoz új, mű­anyag vezetékeket húztak. A költségeket az önkormányzat állta.­­ Az alig valamivel több mint 1100 lakosú Komandón a postás 240 nyug­díjat, 128 munkanélküli-segélyt, 112 gyermeksegélyt és 12 rokkantsági nyug­díjat kézbesít havonta egyszer. Egy héten kétszer — a postakocsi csak ennyiszer jár fel a faluba — 58 Három­széket, 5 Cuvântul nout, 1 — 1 Romániai Magyar Szót és Adevárult hord ki az egyre fogyatkozó előfizetőknek. 3. Barót város polgármesteréhez és választott tanácsához Azok a baróti polgárok fordulnak Önökhöz, akiknek sza­vazataival elfoglalták a tisztelt polgármesteri és tanácsosi szé­keket. Bizalommal adtuk szavazatunkat Önökre, mivel azt ígér­ték, hogy településeink érdekeit fogják képviselni. Mivel Barót lakosainak jó hányada tömbházban lakik, a decemberi fogyasztási költségek megjelenése után általános pánikhangulat alakult ki. Sajnos, ez nem egy eltúlzott ijedelem, hanem óriási gondok me­rültek fel a Goscom üzemeltetésével kapcso­latosan. Miután egész nyáron n­em szolgáltatott meleg vizet az illetékes cég, a fűtést és a meleg vizet csak december 15— 21. között volt képes beadni a tömbházlakásokba. Tehát leg­több esetben fél hónapot sem volt fűtés és melegvíz-szolgál­tatás, ezzel szemben a kifüggesztett közköltség elképesztően nagy. Amellett, hogy a lakosságnak nincs, miből fizetnie eze­ket az égbekiáltó árakat, mindenki próbál magyarázatot talál­ni a jelenlegi helyzetre. A magyarázat az illetékesek részéről nagyon egyszerű: nem fizetnek, nincs szolgáltatás. Minél kevesebben veszik igény­be a szolgáltatást, annál drágább annak, aki még igényli. Te­hát egy bűvös kör! Sajnos, a Goscom köztulajdonban lévő cég, és egyetlen részvényese a helyi tanács, melynek tagjai a baráti válasz­tópolgárok szavazataival jutottak az illető tisztségekhez. A mindenkori választások fő kérdése volt a Goscom, amely­nek szolgáltatásaival ’90 óta nem sokan voltak elégedettek. Polgármesterek, tanácsosok ígérték, hogy rendet teremtenek a Goscom háza táján, és azzal maradtunk. Elhisszük, hogy nem életképes vállalkozás ebben a for­mában, de más városokban is ugyanez a helyzet: ugyanennyi a gáz ára, ugyanennyi a villanyáram, ugyanezek az alkalmazottak átlagfizetései. Vagy nem? A megye más településein egy négyzetméterre számított fűtés, valamint a hideg és meleg víz ára összehasonlítva, pl. Sepsiszentgyörgyön: a fűtés 5510 lej és 11 800 lej között mozog egy négyzetméterre, míg Baróton a de­cemberi árak szerint 60 900 lej/négyzetméter, ami egy kétszobás lakásnál 2 496 900 lejt jelent; a hideg víz 20 799 lej/személy, Baróton 40 887 lej, a meleg víz 73 270 lej/személy, Baróton 228 200 lej. Tudjuk, hogy nem­ egy luxus tömbházlakásban lakni, mégis egy kétszobás lakásban négy személyre a havi közköltség 3 654 912 lej. Önök szerint miből fizeti ki egy család ezt az árat, és emellett a konyhai gázt, villanyt, telefont, kábeltévét, mit eszik, hogyan tisztálkodik, ruház­­kodik, járatja iskolába gyermekét? Ahhoz, hogy ez a lehetetlen helyzet álljon elő, vagy vala­kik nagyon felelőtlenek voltak az elmúlt tíz évben a város lakóival szemben, vagy személyes érdekek vezérelték. Most egyszerű, megvonom a vállam, és a válasz, hogy magánhőközpontot kell szerelni. Vajon azért lett Bárót hátrá­nyos helyzetű vidék, hogy az itt lakók csak amúgy előkapják azt a 30—40 milliót a saját hőközpont szerelésére? Vajon választott szerveink csak azokat a családokat képviselik, akik képesek voltak ezt kifizetni? Azok a tanácsosok, akik nem laknak tömbházban, vagy már saját hőközponttal meleged­nek, a város szerencsétlenebb rétegét nem képviselik? A Goscom vezetősége igénybe veszi-e saját szolgáltatásait? Mert ha nem, ez a cinizmus netovábbja! Gondolkodott-e a polgármester úr, amikor egyeztetett a Goscommal, és egyetértett ezekkel az árakkal, hogy mi lesz ezzel az elég nagyszámú réteggel?! Felmérték-e, hogy még a jól kereső családok sem érik fel ezeket az árakat? Vagy ilyen­kor nem a tanács adminisztrálja a Goscomot? Egyáltalán mi a célja a Goscom menedzserének és a helyi tanácsnak a cég csődbe juttatásával? Mivel tudja a polgármester úr és a tanács, hogy a tömb­­házlakók nagy százaléka képtelen kifizetni a jelenlegi árakat, ami nyilván a gázcsap elzárásához vezet, hogyan képzeli el fűtés nélkül a tél hátralevő részét a tömbházban lakó választópolgárai számára? Azért, hogy rosszak a vezetékek, hogy veszteségei vannak a cégnek, hogy folynak a csövek, a baróti tömbházlakó nem hibás. Hogy lezárt fűtőtestek melegítenek, hogy elzárt melegvíz­csapok folynak? Ezek ellenőrzése sem a tömbházlakókra tartozik, de a kérdés az: a harmadik évezred elején hogyan juthattunk oda, hogy az amúgy is szűk lakásainkba ne igé­nyeljük ezeket az élethez szükséges alapvető feltételeket? Hogy ide jutott a Goscom tíz év alatt, ezért valaki felelős, jó volna egy kicsit utánanézni. Ajánljuk az illetékeseknek, amíg még nem késő, nézze­nek szét a Goscom háza táján, és hozzanak megfelelő, életké­pes intézkedéseket, ellenkező esetben számíthatnak a tömbházlakók más jellegű tiltakozására is. Ezt a levelet megjelentetjük az Erdővidék helyi hetilap­ban, a helyi kábeltelevízió pénteki adásában és a Háromszék megyei napilapban. A baróti tömbházlakók (340 aláírás, névsor a szerkesztőségben; az aláírásgyűjtés folytatódik) Mai levelünk

Next