Háromszék, 2001. június (13. évfolyam, 3273-3298. szám)

2001-06-01 / 3273. szám

KÖZÉLET Diákok a továbbtanulásról Háromszéken a jelenlegi VIII. osztályos diákok 10,5 százaléka nem kíván továbbtanulni, akik pe­dig az iskolát választják, azonos arányban iratkoznának elméleti és szakmunkásképző osztályokba. Az áprilisban végzett felmérés tegnap sajtótájékoztatón közzétett eredménye az általános iskolák végzőseinek 87 százalékától kapott válaszokból alakult ki. A megyei tanfelü­gyelőség mellett működő pszichopedagógiai központ felmé­résében 67 általános iskola vett részt, 26 gimnázium nem válaszolt a felkérésre. A 2297 megkérdezett tanulóból 2­54-en kívánják folytat­ni tanulmányaikat, 36 százalékuk elméleti, 33 szakiskolai, illetve inasképző, 23 százalék szakkíceá­nyan idén végzik a Vili. osztályt, a tanfelügyelőség számít azok jelent­­kezésére/visszatérésére is, akik ko­rábbi esztendőkben morzsolódtak le. Az összesen 3073 helyből 1675 hely középiskolában, 1350 inas- és szakiskolában, 48 hely speciális osztályokban lesz. Képességvizsga nélkül csak utóbbi két képzési for­mában lehet részt venni, menet közben ellenben ezekből is át le­het iratkozni középiskolába, ha az illető leteszi a kisérettségit, mi és 8 százalék művészeti, fele­kezeti és tanítóképző osztályba óhajt bejutni. Keresztély Irma fő­­tanfelügyelő szerint a Vili osz­tállyal megelégedők aránya igen magas, akik minden oktatási for­mából kimaradnak, legfennebb a háztáji teendőkben segédkezhet­nek, 14 éves korban hivatalosan nem vállalhatnak munkát. Kovászna megyében jövő tan­évben több mint négyszázzal lesz több hely a IX. osztályokban, illet­ve kezdő évfolyamokon, mint aha­ (fekete) LEGELŐHÁBORU Kötik az ebet a karóhoz A vranceai Tulnici községi és a háromszéki ju­hászok legelőhasználat miatti összetűzésének új fejleménye, hogy a tulnici-i tanács és foldosztó bizottság elutasította az ozsdolaiak, gelenceiek és bereekiek igényének teljesítését. A háromszéki községek Vrancea megyéhez került legelőik hasz­nálatáért keveredtek konfliktusba a Tulnici községhez tartozó egyik falu juhászaival, az összetűzés végül tettlegességig fajult, s a vranceaiak elűzték őket ama beerdősödött legelő­ről, melyet az ozsdolaiak a sajátjuknak tekintenek az új földtörvényre (2000/1.) hivatkozva. A tu­liiciak elutasító döntését május 25-én közölték a háromszéki elöljáróságok képviselőivel, a prefektúra részéről Szombati Andrea volt jelen. Következő lépésként folyamatban van a Vrancea megyei földosztó bizottsághoz beadandó dosszié összeállítása, ha ez sem ismeri el a háromszékiek tulajdonjogát, akkor a felek perében csak az igaz­ságszolgáltatás dönthet. (K.) FOGYASZTÓVÉDELEM , Új főinspektor Hosszas vajúdás után megszületett a döntés a fogyasztóvédelmi hivatal élére kiírt versenyvizsga eredménye felől. A főinspektori posztra Limbeanu Feliciant nevezték ki, aki egyetlenként pályázott, helyettese pedig Rodica Gozdac, eddigi főfelügyelő lett, aki előbb megbízatása megújítását kérte, majd menet közben mégis úgy döntött, inkább a most elnyert állást pályázza meg. (hilyen) Pünkösd ünnepi étlap 1931. május 24., Székely Nép. ..Első nap: rákleves, töltött káposzta, rucasült cukros salátával, csokolánlétorta. Este: son­ka körítve, sajt. Második nap: tyúkhúsleves, spárga vajka, ri­zottó, mákos kalács. Este: hideg utcasü­lt, paprikás túró zöld­­hagymával. Sajnos, hogy ilyen étlaphoz a pénzügyigazgató jóvoltából a nyugdíjasok nem jutnak hozzá. " 2001. május 27., Há­romszék. Első nap: saláta­leves (körözik már a kertek­ben, aki nem termelte meg tömbháza körüli kiskertjében, most olcsón megvásárolhatja a nyersanyagot); a töltött káposztát megettük karácsonykor, most elcsámcsoghatunk régmúlt ízeken: kétszersült félredobott múlt heti kenyérsarokból, vízbe mártva, kevés sóval meghintve; édes­ségnek egy kanál kristálycukor. Este: szalonna füstölve, magá­ra. Második nap: Maggi kockából főzött leves; spárgára terí­tett ruha; párolt rizs zöldség nélkül; három szem karácsonyra festett dió nyersen (nem elfelejtem: ősszel ajánlkozni diószedni menni valamelyik tudatlan ismerősünkhöz). Este: az ebéd rom­jai (lut maradt volna valami) sóba mártott zöldhagymával. Sajnos, a mostani legfelsőbb pénzü­gyigazgató jóvoltából csak ilyen étlaphoz jutnak hozzá — a nyugdíjasok és a dolgozók. Újabb hetven év múlva? Váry O. Péter Tollraforgó MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓ HIVATAL Kisebb létszámmal A napokban megszületett a döntés: Háromszéken is tovább működik az alig néhány éve létrehozott Mezőgazdasági Szakta­nácsadó Hivatal. Igaz, a hivatal szakembereinek jelentős leépí­téssel kellett szembenézniük, hiszen a húsz alkalmazott több mint egynegyede távozni kényszerült. Mint ismeretes, az állami költség­vetés összeállításakor „elfelejtették” megnevezni az angol mintára létrehozott mezőgazdasági szakta­nácsadó hivatalok központi finanszírozásának forrásait. A so­rozatos egyeztetések, kiegészítések átmeneti megoldást eredményez­tek. Motiva András igazgató kér­désünkre elmondta: a megyei ön­­kom­ányzat költségvetésén keresz­tül folyó, valamivel több mint 1,4 milliárd lejes bérköltségeket hét helyi önkormányzat utalja majd át a hivatal számára. A hat alkalmazott leépítése után 14 fősre apadt intézmény szakemberei hét önkor­mányzathoz tartoznak: Sepsi­szentgyörgyön nyolc, Baróton, Barátoson, Szentléleken, Lem­­henyben, Bárkányban és Nagy­baconban pedig egy-egy ember dolgozik tudtuk meg. Bár egyelőre megoldottnak látszik az intézmény léte, az igaz­gató úgy látja, hogy a jövő bi­zonytalan. Nyugat-európai pél­dákból tudjuk, hogy a hasonló hatáskörű intézmények több év­tizedes állami finanszírozás után tértek át a vegyes rendszerre, azaz sikerült megteremteniük azt a fi­zetőképességet, amely az állami támogatás mellett biztosítja a mezőgazdasági szaktanácsadás finanszírozását. (Ferencz) 2001. JÚNIUS 1. Hámmszék Újra /V­is­s­an-kiállítás Sepsiszentgyörgyi­n­. Ezúttal a Súgás Áruház előtt mutogatták a huszon­két- és hatvannyolcezer márka értékű autókat. A Csíkszeredát forgalmazó cég képviselője szerint nyolc-tíz kocsi vevőre talál ezen a vásáron... " - Albert Levente felvétele Meghívottak­ az első osztályosok Egy magyar és egy román első osztályt hívott meg a prefektúra a gyermeknap alkalmával szék­helyére. Az apróságokat végigkalauzolják az épü­­leten az egykori Fogolyán-ház a város legszebb villái közé tartozik­­, majd a látogatás végeztével a fedett udvaron édességekkel traktálják őket. (k.) Elbocsátás, átszervezés a kataszteri hivatalban (folytatás az első oldalról) A július 1-jétől létrehozandó or­szágos kataszteri, geodéziai és kar­tográfiai intézetnek minden megyé­ben képviselete lesz, ez folytatja majd a földtörvény alkalmazását, kiméri a parcellákat, és megállapítja a tulaj­donjogot a mezőgazdasági, illetve erdős területekre. Egyelőre azonban nem tudni, hány beosztottal, milyen szervezés szerint dolgoznak majd mondta Karda, megjegyezve azt is, hogy megpályázza az új hivatal ve­zetői állását. A földmérők változatlanul ala­csony bérért dolgoznak, a havi brut­tó átlagfizetés 2 millió lej körüli, na­pidíjat és ebédjegyet még mindig nem kapnak. Karda Árpád is elismeri, hogy ilyen javadalmazás mellett csak „méricskélni” lehet, de Tóth Lehel, a háromszéki kataszteri hivatal szakszer­vezeti vezetője még borúlátóbb: úgy véli, tavaly nyáron a fizetéselvonás és sztrájk miatt ment lassabban a birtokba helyezés, idén pedig az átszer­vezés, illetve a leépítés akadályozza a munkát. A dolgozókat zavarja a bizonytalanág, nem tudják, hogy egy hónap múlva mire számíthatnak, az át­csoportosítás miatt pedig már megkez­dett munkák maradnak függőben (pél­dául Felsőrákoson). Ugyan a régi telek­könyvek szerint a tulajdonosok több­sége már műveli a mezőgazdasági terü­leteket, a 18-as földtörvény szerinti bir­tokba helyezést megfelelő finanszí­rozás mellett legjobb esetben is csak egy év múlva lehetne befejezni. MEGLENNE A KELETI-KÁRPÁTOK MÚZEUMÁNAK SZÉKHELYE? Három intézmény sorsa válik bizonytalanná Csütörtökön a prefektus mint minden érdekelt fél beleegyezését elnyert döntésről beszélt arról, hogy a Művelődési Felügyelőség épüle­tét megkapja a Keleti-Kárpátok Mú­zeuma. Az ötlet, mint ismeretes, Al­bert Álmostól származik, miután a városi művelődési házat nem tud­ták átadni e célra. A felügyelőség a mezőgazdasági bank régi székhe­lyére költözne, egy épülettel odébb, de némileg eldugottabb helyre. Hogy a földszinten található két to­vábbi intézménnyel, az Anyanyelv­ápolók Erdélyi Szövetségével és a Képzőművészek Szövetségével mi történik, erről nem sikerült informá­ciót szereznünk, de a prefektus reméli, a polgármester talál megol­dást számukra. Az anyanyelvápo­lói mozgalom országos központ­ja városunkban van­ a jól felszerelt irodára, könyvtárra sokat áldoztak a legkülönfélébb hazai és külföldi alapítványok, az intézmény eddig a felügyelőség oltalmát élvezte. Ami pedig a Lábas Házat illeti - erről eredetileg lemondott volna az állam a város javára, ha az székhá­zat ad érte cserébe a múzeumnak , az alku nem jött létre, ezért a korábbi megállapodás is esik, a nagy értékű műemlék sorsa tovább bonyolódhat. (B. Kovács) ETNIKAI ALAPON MEGHURCOLTAK KÁRPÓTLÁSA Az igazságszolgáltatáshoz kell fordulni A képviselőházban tegnap is elhalasztották a nemzetiségi hovatartozásuk miatt 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között meghurcoltak kárpótlását szabályozó törvény módosítását. A szenátus erről már korábban szavazott, az alsóház szavazata véglegesítené és hatályossá tenné a jogszabály kiigazítását. Addig is a már elutasított kérvényezőknek az igazságszolgáltatáshoz kell fordulniuk ügyük tisztázásáért. A 2000. évi, 189. számú törvény módosítása abban áll, hogy egyrészt a már elmúlt március 31-e helyett 2001. december 31-ig hosszabbítják meg a kártalanítás igénylésének határidejét, másrészt pedig a kérelmeket az elkövetkezendőkben nem a munkaügyi igaz­gatóságokhoz, hanem a megyei nyugdíjpénztárakhoz kell benyújtani, elutasítás esetén pedig a bírósági fellebbezés mentes a bélyegilletéktől. Mindezekről Kerekes Károly parlamenti képviselő tájékoztatta lapunkat, hozzátéve, hogy a szóban forgó módosítás a 67. abban a 160, már megvitatott és kidolgozott törvényt magában foglaló csomagban, amelyet néhány óra alatt meg lehetne szavazni, ha a kormánypárt honatyáinak távolléte miatt nem lenne állandóan szavazatképtelen a Tisztelt Ház. Az alsóház munkaügyi és népjóléti szakbizottságának tagja ér­deklődésünkre azt is elmondta, mit kell tenniük mindazoknak a volt meghurcoltaknak, akiknek elutasították kárpótlási kérelmét. Mint is­meretes, Háromszéken a megyei munkaügyi hivatal illetékes bizott­sága huszonöt igénylőt utasított el, zömmel olyanokat, akiket 1944 őszén magyar voltuk miatt a földvári haláltáborba hurcoltak. A kiér­tesítésen megjelölt záros határidőn belül a táblabíróságon meg kell támadni a bizottság elutasító határozatát, s „ehhez nem kell sze­mélyesen elmenni Brassóba, hanem levélben is lehet kérni a felül­bírálást”. Viszont az érintettek korából fakadó utazási nehézségekre való tekintettel kérni lehet, hogy az ügyet a felperes távollétében tárgyalják — mondta Kerekes Károly. Ehhez kell jogi segítséget biztosítania az RMDSZ-nek.­„A peres ügyek esetében meg kell akadályozni, hogy az elsőfokon végleges döntést hozó fellebbviteli bíróságok elutasítsák a fellebbezési kéréseket. Az lenne a legjobb megoldás, ha mind a fellebbviteli bíróság, mind a megyei munkaügyi hivatal beleegyezne, hogy függesszék fel mindazokat a pereket, amelyeknek tárgya a 2000. évi, 189-es számú törvény által előírt kárpótlás.” — mondta a képviselő. Kerekes Károly reményét fejezte ki, hogy a törvény alkalmazása, illetve az elutasítások megoldása kedvezően oldódik meg. Felhívta a figyelmet, tekintettel a kérvénybenyújtási határidő biztosra vehető meghosszabbítására, valamint arra, hogy nem csak a parlament, ha­nem a munkaügyi igazgatóságok is sürgetik a szóban forgó törvény módszertani normáinak kidolgozását, a kormánynak lépnie kell eb­ben a tekintetben. (benkő) 3.

Next