Háromszék, 2001. december (13. évfolyam, 3430-3450. szám)
2001-12-01 / 3430. szám
KÖZELET STÁTUSTORVÉNY Kézdiszéken kijelölték a védnöki testületet Csütörtök délután a felsőháromszéki Operatív Tanács kézdivásárhelyi ülésén az RMDSZ kezdeményezésére kijelölték a státustörvény alkalmazását felügyelő kézdiszéki védnöki testületet. Az RMDSZ-t Bakss Mátyás, a megyei tanács alelnöke, Molnár Endre, az RMDSZ felsőháromszéki szervezetének ügyvezető elnöke és Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere, a városi szervezet ügyvezető elnöke képviseli. A magyar történelmi egyházak is három helyet kaptak a testületben: a református egyházat Szőcs László kézdtorbaiszéki református esperes, a római katolikus egyházat pedig megbízólevéllel Tamás Sándor parlamenti képviselő és id. Deme László tanácstag fogja képviselni. A civil szervezetek szintén három taggal lesznek jelen: az RMPSZ felsőháromszéki szervezete Iv. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelőt, a szervezet elnökét, a Maassluis Nyugdíjasklub Fekete Magdolna nyugalmazott tanítónőt, az EMKE pedig Haszmann Fáit, a csernátoni múzeum vezetőjét jelölte a testületbe. A védnöki testület elnöke Németh Csaba szenátor, az RMDSZ felsőháromszéki területi szervezetének elnöke lesz. A négy RMDSZ-tisztségviselő közül háromnak lesz szavazati joga. A testület december 6-án 17 órakor kezdő ülésén kerül sor a területi irodavezető kiválasztására. Erre a tisztségre az országos felügyelőtanács által meghatározott kritériumok alapján meghívásos pályázatot írnak ki. (Sochom) Esztelneki képeslap CSÁNGÓKOMMANDÓ Pusztinán folytatódik a tanítás A bákói tanfelügyelőség „behívójának" eleget téve Bilibók Jenő oktató és Hegyesi Attila programfelelős több mint háromórás tárgyalást folytatott az intézmény vezetőivel. Amint Bilibók Jenőtől megtudtuk, a főtanfelügyelő, helyettese, egész sor tanfelügyelő és az intézmény jogásza „támadólag kezdték intézni a kérdéseket”, de hamar sikerült mérsékelni a hangulatot. Az „érvek” egyik részről sem változtak, a több mint háromórás beszélgetés nagy része olyan kérdésekről zajlott, amelyek a történészekre, nyelvészekre, szakértőkre tartoznak. Mindezekkel együtt a pusztinai magyarórák folytatódnak — szögezte le Bilibók—, Klézsén pedig az engedélyek beszerzése után folytatódhat a délutáni oktatás. A találkozó alkalmával átnyújtották azt a 37 klézsei szülő által aláírt folyamodványt is, amelyben a szülők kérik a délutáni oktatás áthelyezését a helyi iskolába, ha már a magánházakban „egészségtelen” körülmények vannak. Az illetékesek azonnal és írásban válaszoltak: ehhez, minisztériumi engedély szükséges, és az iskolának kell kezdeményeznie. Ugyanakkor a tanfelügyelőségen nem értették, hogy a programfelelősök miért nem fordultak a minisztériumhoz akkor, amikor szerintük az egész az RMDSZ emberén, Murvai László jóindulatán múlik. Bilibók szerint nagy előrelépés, hogy végre a tanfelügyelőség illetékesei hajlandóak voltak ennyi időt szánni a kérdés megtárgyalására. (Ferencz) Tanuljunk Európától (folytatás az első oldalról) Kerekes Dóra szakfelügyelő összegezte a háromszékiek jelenlétét a különböző európai együttműködési programokban, és a sikerek mellett kiemelte, hogy továbbra is egyik leggyakoribb oka a tanulmányútra jelentkező tanárok visszautasításának, hogy nem ismernek idegen nyelveket. A minél több diákot, pedagógust érintő témák kiválasztását, partneriskolák keresését, a pályázatok megírását egyre többen tanulják meg, e téren látványos előrelépést eredményeztek a tanfelügyelőség által szervezett tájékoztatók is, de a tanárok még mindig nem használnak ki minden lehetőséget ahhoz, hogy külföldi tapasztalatcserén, továbbképzésen vegyenek részt közölte Kerekes Dóra. Marius Popescu szakfelügyelő a szakoktatás terén szerzett franciaországi tapasztalatairól beszélt, hangsúlyozva: a romániai oktatás nem csak anyagi szempontból marad el az európaitól, hanem az oktatók hozzáállása, felfogása sem megfelelő. Fekécs Károly tanfelügyelő Portugáliában gyűjtött információkat arról, hogyan működnek együtt az iskolák a helyi közösségekkel, önkormányzattal. A tanfelügyelő ehelyett egy több éve sikeresen működő helyi együttműködési példáról beszélt, nevezetesen az illyefalvi KIDA étkeztetőprogramjáról, melynek áldásaiban jelenleg 884 háromszéki diák részesül. A tanácskozáson többször is elhangzott, hogy mindenki, aki akar, tehet közvetlen (iskola)közösségéért, és a tanulók jelenlegi túlzsúfolt programja, a korosztályonként túlságosan magas mércére állított elvárások helyett a kevesebb több lenne. 2001. DECEMBER 1. ERDŐVISSZASZOLGÁLTATÁS Hogy is állunk? A megyei tulajdonmegállapító bizottság legújabb kimutatásai szerint eddig a helyi földosztó bizottságok mindössze 36 515 hektárnyi erdőre vonatkozóan nyújtottak be igényt. Rendkívül nehézkesen működnek a helyi bizottságok, nagyok lehetnek az akadályok is, amelyekbe ütköznek az erdészet által birtokolt térképekhez nehezen jutnak hozzá , de munkaritmusukat is nemegyszer és okkal bírálták már. A benyújtott igényből eddig 26 279 hektárt ismert el jogosnak a megyei bizottság, mely 1490 személy tulajdonát képezi. A fenti mennyiség 86 százalékát adták át a helyi bizottságoknak, azok pedig 18 330 hektáron helyezték birtokba a tulajdonosokat. Summa summarum: bármiképpen szépítik is a kimutatásokat mindenféle viszonylagos százalékaránnyal, a visszajuttatandó területnek még mindig csak kb. egykilencedét vagy nyolcadát adták vissza, ilyen ütemben évtizedbe is beletelhet, míg a folyamat lezárul. Magánerdőkkel is foglalkozott a bizottság (3332 hektárt ítélt meg eddig), községeknek is visszaadott 3239 hektárt, az egyházak és iskolák is visszakaptak 962 hektárt. (k.) Erdély Ede szabadlábon és mégsem Mint már hírül adtuk, október 1-jén Teleorman megyében vizsgálati fogságba helyezték Erdély Edét, a kézdivásárhelyi csavargyár többségi tulajdonosát. Az ellene felhozottak között adócsalás, sikkasztás, hivatali visszaélés, a blejeşti-i, tătăreşti-i és ciolăneşti-i gépes traktorállomások javainak hűtlen kezelése szerepel. Mielőtt lejárt a harmincnapos fogva tartási időszak, a brassói ügyészség a csavargyár és a torjai volt téesz vagyonának hűtlen kezelése miatt újabb harminc nappal meghosszabbította az előzetes letartóztatást. Időközben Erdély ügyvédjei védencük nevében a kézdivásárhelyi bíróságon fellebbeztek a brassói ügyészség letartóztatási parancsa ellen, s Erdély szabadlábra helyezését kérték, ami meg is történt: november elején a kézdivásárhelyi bíróság elrendelte a letartóztatási parancs visszavonását. A brassói ügyészség a sepsiszentgyörgyi törvényszéken megfellebbezte a döntést. Ezt követően a kézdivásárhelyi bíróság már nem adott helyt Erdély kérésének, és haminc nappal meghosszabbította előzetes letartóztatását. Amit ezúttal már a megyei törvényszék törölt el, és rendelte el november 26-án Erdély szabadlábra helyezését. A megyei törvényszék döntésén még meg sem száradt a tinta, amikor az alexandriai ügyészség egy másik bűnügyi iratcsomó okán újabb harminc nappal hosszabbította meg Erdély Ede fogva tartását. Az ügy kapcsán megkerestük egyik védőügyvédjét, a kézdivásárhelyi dr. Laczkó Dávid Gézát, aki mivel védence megtiltotta nem nyilatkozhatott a Háromszéknek (Sochom) BARÓT Tisztújításra készülnek Jövő hét végére tervezi tisztújító közgyűlését az RMDSZ baráti szervezete. Az elnöki, illetve választmányi mandátumra tegnap délig lehetett jelentkezni. A határidőig hárman nyújtották be pályázatukat az elnöki tisztségre: Demeter Zoltán művelődési előadó, a Fókusz Klub vezetője, Incze István technikus, a tisztség mai viselője, valamint ifj. Torma Veronka. A kilenctagú választmányba tizenkilencen szeretnének bejutni, öten az eddigiek közül, tizennégy jelentkező új. Az RMDSZ-iroda tegnapi tájékoztatása szerint a tisztújító közgyűlést december 8-án délután 4 órakor tartják Baróton. Információink szerint jelenleg Baróton csak 32 RMDSZ-tagnak van választási joga. Ennyien fizették ki ugyanis a tagsági díjat, de valószínű, ez a szám a választásokig legalább megduplázódik. Incze István elnök lapunknak elmondta, „nem kell attól tartani, hogy bármelyik tisztség elnyeréséért nem lesz komoly harc”, mint hogy abban sem kételkedik, hogy a választás tettre kész, új csapat kialakulását fogja eredményezni. (decserben) TANÁCSÜLÉS KOVÁSZNÁN Kitiltották a Háromszék újságíróját A kovásznai tanács csütörtöki ülésén Gyila Sándor RMDSZ-es tanácstag, a független polgármester személyes tanácsadója napirend előtti felszólalásában kérte: a tanács szavazza meg, hogy lapunk tudósítója (azaz alulírott) többé ne vehessen részt a tanácsüléseken. Az RMDSZ-es tanácstagok közül Kovács Margit Románia alkotmányának 31 -es cikkelyét, a közigazgatási törvény 43. szakaszát, valamint a közinformációra vonatkozó törvényt sértő határozattervezetet nem szavazta meg. Tartózkodtak: Mikola Zoltán és Kádár Gyula RMDSZ- es képviselők, valamint Domaházi János független tanácstag, ülésvezető elnök. A többi magyar és román önkormányzati képviselő közös frontot alkotva felemelte kezét. Bodor János . A kovásznái tanács tegnap levélben értesítette szerkesztőségünket munkatársunknak a tanácsülésekről való kizárásáról. A közlemény hangsúlyozza, nem a sajtó, hanem a személy ellen van kifogásuk. 3. CIGÁNYSORSOK A Duna Televízió december 4-én főműsoridőben (21 órakor) közvetíti Táncos Vilmos szakértő-rendező és Mohi Sándor rendező-operatőr a Dunatáj Alapítvány műhelyében készült dokumentumfilmjét. A film a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatásával készült, producere Buglya Sándor, gyártásvezető Szederkényi Miklós. Nevük a magyar nyelvterületen jól hangzóan ismerős, a magyar diaszpórában is, említett filmjükkel ez a kör lényegesen tágul: az Ahogy az isten elrendelt alkotásukat európai szakfórumon díjazták. A néző az alkotás megismerése után érzékelheti, hogy miért. A dokumentumfilm szakmai erényei — a téma képi megjelenítését, a realista élethelyzetek metaforikus áttűnéseit a nem magyar nyelvi közegben is ,,érthetővé”, befogadhatóvá teszik (többnyire „túlbeszélt”, narratív magyar dokumentumfilmek nemzetközi megmérettetésének és érvényesülésének egyik akadálya éppen a nyelvi zártság). A téma — a kelet-európai, jelen esetben éppen a háromszéki-kászoni cigány életforma filmes megjelenítése— ugyancsak a helyi és az általános európai érdeklődés körébe kereszttüzébe nyomult. A Tánczos—Mohi-film nem egyszerűen egy megdöbbentő élethelyzet valós filmkockáit rakja ki elénk, hanem sikerül érzékeltetni ennek a világnak — a cigányéletnek —, erkölcsietikai normáinak, szokásainak másságát. Azon lehetne — és kellene! — vitatkozni, hogy a cigánytelepek életkörülményeiben kereshető-e és lelhetők-e fel ennek a másságnak az eredői, vagy éppen fordítva, a cigányság szocializációjának, társadalmi beilleszkedésének nehézségeit az etnikum szokásrendjéhez igazodó tényezők határozzák meg. Olga filmje — ez a dokumentumfilm alcíme — egy gyermeklány, illetve asszony sorsának stációira épül, s ehhez társulnak azok a támasztékok, amelyek a cigánysorsot érthetővé, de a nem közéjük tartozók által el nem fogadhatóvá tehetik. A gyilkosságokkal (is) végződő verekedések kiváltó oka csak látszólag az italozás, ez inkább az alkalmak szülője. Nem csupán a környezetükétől elütő erkölcsi értékrendről van szó hiszen természetesnek tartják azt is, hogy a lány már tizenéves korában összeálljon a legénnyel, az is a szokásrend eleme, hogy az asszonyt, míg a férj börtönbüntetését tölti, „ellopják”, mással áll össze. Bonyolult, szomorú és szegény világ, amit a cigányság természetes életkedve, énekei, táncai színeznek át, s a lélek mélységeibe beépült hit: életük Isten rendelése szerint alakul, a szegénység, asok gyermek, a gyilkosságok, minden, s a sírásból annyi jutott nekik a földön, ahogyan az öreg cigányasszony mondja: a mennyországban kell legyen a helyük. , Nézzük a filmet, s elénk merevedik a nagy kérdőjel: miként történhet meg ennek a népes társadalmi rétegnek a szocializációja, amely ma Európa keleti felének (de nemcsak annak) hatóságait, karitatív szervezeteit és a közembert annyira foglalkoztatja. Vajon egy cigányasszony szájából elhangzó kulcsmondat a lényeg? Barnácskák, de jól tudnak írni. Mármint a gyermekek. Mert az apjuk a börtönből másnak diktálja a levelet, okítva őket, hogy ne juthassanak az ő sorsára. Sylvester Lajos Ahogy az isten elrendeli...