Háromszék, 2001. december (13. évfolyam, 3430-3450. szám)

2001-12-01 / 3430. szám

KÖZELET STÁTUSTORVÉNY Kézdiszéken kijelölték a védnöki testületet Csütörtök délután a felsőháromszéki Operatív Tanács kézdivásárhelyi ülésén az RMDSZ kezdeményezésére kije­lölték a státustörvény alkalmazását felügyelő kézdiszéki véd­nöki testületet. Az RMDSZ-t Bakss Mátyás, a megyei tanács alelnöke, Molnár Endre, az RMDSZ felsőháromszéki szer­vezetének ügyvezető elnöke és Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere, a városi szervezet ügyvezető elnöke képvise­li. A magyar történelmi egyházak is három helyet kaptak a testületben: a református egyházat Szőcs László kézdt­­orbaiszéki református esperes, a római katolikus egyházat pedig megbízólevéllel Tamás Sándor parlamenti képviselő és id. Dem­e László tanácstag fogja képviselni. A civil szervezetek szintén három taggal lesznek jelen: az RMPSZ felsőháromszéki szervezete Iv. Ambrus Ágnes magyar sza­kos tanfelügyelőt, a szervezet elnökét, a Maassluis Nyugdí­jasklub Fekete Magdolna nyugalmazott tanítónőt, az EMKE pedig Haszmann Fáit, a csernátoni múzeum vezetőjét jelölte a testületbe. A védnöki testület elnöke Németh Csaba szená­tor, az­ RMDSZ felsőháromszéki területi szervezetének elnö­ke lesz. A négy RMDSZ-tisztségviselő közül háromnak lesz szavazati joga. A testület december 6-án 17 órakor kez­dő ülésén kerül sor a területi irodavezető kiválasz­tására. Erre a tisztségre az országos felügyelőtanács által meghatározott kritériumok alapján meghívásos pályáza­tot írnak ki. (Sochom) Esztelneki képeslap CSÁNGÓKOMMANDÓ Pusztinán folytatódik a tanítás A bákói tanfelügyelőség „behívójának" eleget téve Bilibók Jenő oktató és Hegyesi Attila program­­felelős több mint háromórás tárgyalást folytatott az intézmény vezetőivel. Amint Bilibók Jenőtől meg­tudtuk, a főtanfelügyelő, helyettese, egész sor tanfel­ügyelő és az intézmény jogásza „támadólag kez­dték intézni a kérdéseket”, de hamar sikerült mérsékelni a hangulatot. Az „érvek” egyik részről sem változtak, a több mint háromórás beszélgetés nagy része olyan kérdésekről zajlott, amelyek a történészekre, nyelvé­szekre, szakértőkre tartoznak. Mindezekkel együtt a pusztinai magyarórák folytatódnak — szögezte le Bilibók­­—, Klézsén pedig az engedélyek beszerzése után folytatódhat a délutáni oktatás. A találkozó alkalmával átnyújtották azt a 37 klézsei szülő által aláírt folyamodványt is, amelyben a szülők kérik a délutáni oktatás áthelyezését a helyi iskolába, ha már a magánházakban „egészségtelen” körülmények vannak. Az illetékesek azonnal és írás­ban válaszoltak: ehhez, minisztériumi engedély szük­séges, és az iskolának kell kezdeményeznie. Ugyan­akkor a tan­felügyelőségen nem értették, hogy a prog­ramfelelősök miért nem fordultak a minisztériumhoz akkor, amikor szerintük az egész az RMDSZ embe­rén, Murvai László jóindulatán múlik. Bilibók sze­rint nagy előrelépés, hogy végre a tanfelügyelőség illetékesei hajlandóak voltak ennyi időt szánni a kérdés megtárgyalására. (Ferencz) Tanuljunk Európától (folytatás az első oldalról) Kerekes Dóra szakfelügye­lő összegezte a háromszékiek jelenlétét a különböző európai együttműködési programok­ban, és a sikerek mellett ki­emelte, hogy továbbra is egyik leggyakoribb oka a tanulmány­útra jelentkező tanárok vissza­utasításának, hogy nem ismer­nek idegen nyelveket. A minél több diákot, pedagógust érintő témák kiválasztását, partneris­kolák keresését, a pályázatok megírását egyre többen tanul­ják meg, e téren látványos elő­relépést eredményeztek a tan­­felügyelőség által szervezett tájékoztatók is, de a tanárok még mindig nem használnak ki minden lehetőséget ah­hoz, hogy külföldi tapasztalatcse­rén, továbbképzésen vegyenek részt közölte Kerekes Dóra. Marius Popescu szakfel­ügyelő a szakoktatás terén szerzett franciaországi ta­pasztalatairól beszélt, hangsú­lyozva: a romániai oktatás nem csak anyagi szempontból marad el az európaitól, hanem az oktatók hozzáállása, felfo­gása sem megfelelő. Fekécs Károly tanfelügyelő Portugá­liában gyűjtött információkat arról, hogyan működnek együtt az­ iskolák a helyi kö­zösségekkel, önkormányzat­tal. A tanfelügyelő ehelyett egy több éve sikeresen műkö­dő helyi együttműködési pél­dáról beszélt, nevezetesen az illyefalvi KIDA étkeztető­­programjáról, melynek áldá­saiban jelenleg 884 három­széki diák részesül. A tanácskozáson többször is elhangzott, hogy mindenki, aki akar, tehet közvetlen (iskola)közösségéért, és a ta­nulók jelenlegi túlzsúfolt programja, a korosztályon­ként túlságosan magas mércé­re állított elvárások helyett a kevesebb több lenne. 2001. DECEMBER 1. ERDŐ­VISSZASZOLGÁLTATÁS Hogy is állunk? A megyei tulajdonmegállapító bi­zottság legújabb kimutatásai szerint ed­dig a helyi földosztó­ bizottságok mind­össze 36 515 hektárnyi erdőre vonatko­zóan nyújtottak be igényt. Rendkívül ne­hézkesen működnek a helyi bizottságok, nagyok lehetnek az akadályok is, ame­lyekbe ütköznek az erdészet által bir­tokolt térképekhez nehezen jutnak hoz­zá , de munkaritmusukat is nemegy­szer és okkal bírálták már. A benyújtott igényből eddig 26 279 hektárt ismert el jogosnak a megyei bi­zottság, m­ely 1490 személy tulajdonát képezi. A fenti mennyiség 86 százalé­kát adták át a helyi bizottságoknak, azok pedig 18 330 hektáron helyezték birtok­ba a tulajdonosokat. Summa summa­­rum: bármiképpen szépítik is a kimuta­tásokat mindenféle viszonylagos száza­lékaránnyal, a visszajuttatandó terület­nek még mindig csak kb. egykilencedét vagy nyolcadát adták vissza, ilyen ütem­ben évtizedbe is beletelhet, míg a folya­mat lezárul. Magánerdőkkel is foglalkozott a bi­zottság (3332 hektárt ítélt meg eddig), községeknek is visszaadott 3239 hektárt, az egyházak és iskolák is visszakaptak 962 hektárt. (k.) Erdély Ede szabadlábon és mégsem Mint már hírül adtuk, október 1-jén Teleorman megyében vizsgálati fogságba he­lyezték Erdély Edét, a kézdivásárhelyi csavar­gyár többségi tulajdonosát. Az ellene felhozot­tak között adócsalás, sikkasztás, hivatali vissza­élés, a blejeşti-i, tătăreşti-i és ciolăneşti-i gép­es traktorál­lomások javainak hűtlen kezelése szerepel. Mielőtt lejárt a harmincnapos fogva tartási időszak, a brassói ügyészség a csavar­gyár és a torjai volt téesz vagyonának hűtlen kezelése miatt újabb harminc nappal meg­hosszabbította az előzetes letartóztatást. Időköz­ben Erdély ügyvédjei védencük nevében a kézdivásárhelyi bíróságon fellebbeztek a bras­sói ügyészség letartóztatási parancsa ellen, s Erdély szabadlábra helyezését kérték, ami meg is történt: november elején a kézdivásárhelyi bíróság elrendelte a letartóztatási parancs vissza­vonását. A brassói ügyészség a sepsiszentgyör­gyi törvényszéken megfellebbezte a döntést. Ezt követően a kézdivásárhelyi bíróság már nem adott helyt Erdély kérésének, és ham­inc nappal meghosszabbította előzetes letartóztatását. Amit ezúttal már a megyei törvényszék törölt el, és rendelte el november 26-án Erdély sza­badlábra helyezését. A megyei törvényszék döntésén még meg sem száradt a tinta, amikor az alexandriai ügyészség egy másik bűnügyi iratcsomó okán újabb harminc nappal hosszab­bította meg Erdély Ede fogva tartását. Az ügy kapcsán megkerestük egyik védőügyvédjét, a kézdivásárhelyi dr. Laczkó Dávid Gézát, aki mivel védence megtiltotta nem nyilatkozha­tott a Háromszéknek (Sochom) BARÓT Tisztújításra készülnek Jövő hét végére tervezi tisztújító közgyűlését az RMDSZ baráti szervezete. Az elnöki, illetve választmá­nyi mandátumra tegnap délig lehetett jelentkezni. A határidőig hárman nyúj­tották be pályázatukat az elnö­ki tisztségre: Demeter Zoltán művelődési előadó, a Fókusz Klub vezetője, Incze István technikus, a tisztség mai vise­lője, valamint ifj. Torma Veron­­ka. A kilenctagú választmány­ba tizenkilencen szeretnének bejutni, öten az eddigiek közül, tizennégy jelentkező új. Az RMDSZ-iroda tegnapi tájékoz­tatása szerint a tisztújító köz­gyűlést december 8-án délután 4 órakor tartják Baróton. Infor­mációink szerint jelenleg Baróton csak 32 RMDSZ-tag­­nak van választási joga. Ennyi­en fizették ki ugyanis a tagsági díjat, de valószínű, ez a szám a választásokig legalább meg­duplázódik. Incze István elnök lapunknak elmondta, „nem kell attól tartani, hogy bármelyik tisztség elnyeréséért nem lesz komoly harc”, mint hogy abban sem kételkedik, hogy a válasz­tás tettre kész, új csapat kiala­kulását fogja eredményezni. (decserben) TANÁCSÜLÉS KOVÁSZNÁN K­itiltották a Háromszék újságíróját A kovásznai tanács csütörtöki ülésén Gyila Sándor RMDSZ-es tanácstag, a független polgármester személyes ta­nácsadója napirend előtti felszólalásában kérte: a tanács sza­vazza meg, hogy lapunk tudósítója (azaz alulírott) többé ne vehessen részt a tanácsüléseken. Az RMDSZ-es tanácstagok közül Kovács Margit Románia alkotmányának 31 -es cikkelyét, a közigazgatási törvény 43. szakaszát, valamint a közinformá­cióra vonatkozó törvényt sértő határozattervezetet nem szavaz­ta meg. Tartózkodtak: Mikola Zoltán és Kádár Gyula RMDSZ- es képviselők, valamint Domaházi János független tanácstag, ülésvezető elnök. A többi magyar és román önkormányzati kép­viselő közös frontot alkotva felemelte kezét. Bodor János . A kovásznái tanács tegnap levélben értesítette szerkesz­tőségünket munkatársunknak a tanácsülésekről való kizárá­sáról. A közlemény hangsúlyozza, nem a sajtó, hanem a sze­mély ellen van kifogásuk. 3. CIGÁNYSORSOK A Duna Televízió december 4-én fő­műsoridőben (21 órakor) közvetíti Táncos Vilmos szakértő-rendező és Mohi Sándor rendező-operatőr a Dunatáj Alapítvány műhelyében készült dokumentumfilmjét. A film a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatásával készült, producere Buglya Sándor, gyártásvezető Szederkényi Miklós. Nevük a magyar nyelvte­rületen jól hangzóan ismerős, a magyar diaszpórában is, em­lített filmjükkel ez a kör lényegesen tágul: az Ahogy az isten­­ elrendelt alkotásukat európai szakfórumon díjazták. A néző az alkotás megismerése után érzékelheti, hogy miért. A do­kumentumfilm szakmai erényei — a téma képi megjeleníté­sét, a realista élethelyzetek metaforikus áttűnéseit a nem ma­gyar nyelvi közegben is ,,érthetővé”, befogadhatóvá teszik (többnyire „túlbeszélt”, narratív magyar dokumentumfilmek nemzetközi megmérettetésének és érvényesülésének egyik akadálya éppen a nyelvi zártság). A téma — a kelet-európai, jelen esetben éppen a háromszéki-kászoni cigány életforma filmes megjelenítése­­— ugyancsak a helyi és az általános európai érdeklődés körébe­ kereszttüzébe nyomult. A Tán­­czos—Mohi-film nem egyszerűen egy megdöbbentő élet­helyzet valós filmkockáit rakja ki elénk, hanem sikerül érzé­keltetni ennek a világnak — a cigányéletnek —, erkölcsi­­etikai normáinak, szokásainak másságát. Azon lehetne — és kellene! — vitatkozni, hogy a cigánytelepek életkörülményei­ben kereshető-e és lelhetők-e fel ennek a másságnak az ere­dői, vagy éppen fordítva, a cigányság szocializációjának, társadalmi beilleszkedésének nehézségeit az etnikum szo­kásrendjéhez igazodó tényezők határozzák meg. Olga filmje — ez a dokumentumfilm alcíme — egy gyermeklány, illetve asszony sorsának stációira épül, s ehhez társulnak azok a támasztékok, amelyek a cigánysorsot érthetővé, de a nem közéjük tartozók által el nem fogadhatóvá tehetik. A gyil­kosságokkal (is) végződő verekedések kiváltó oka csak látszólag az italozás, ez inkább az alkalmak szülője. Nem csupán a környezetükétől elütő erkölcsi értékrendről van szó hiszen természetesnek tartják azt is, hogy a lány már tizenéves korában összeálljon a legénnyel, az is a szokásrend eleme, hogy az asszonyt, míg a férj börtönbüntetését tölti, „ellopják”, mással áll össze. Bonyolult, szomorú és szegény világ, amit a cigányság természetes életkedve, énekei, táncai színeznek át, s a lélek mélységeibe beépült hit: életük Isten rendelése szerint alakul, a szegénység, a­­sok gyermek, a gyilkosságok, minden, s a sírásból annyi jutott nekik a föl­­­dön, ahogyan az öreg cigányasszony mondja: a mennyor­szágban kell legyen a helyük. , Nézzük a filmet, s elénk merevedik a nagy kérdőjel: mi­ként történhet meg ennek a népes társadalmi rétegnek a szo­cializációja, amely ma Európa keleti felének (de nemcsak annak) hatóságait, karitatív szervezeteit és a közembert annyira fog­lalkoztatja. Vajon egy cigányasszony szájából elhangzó kulcs­­­mondat a lényeg? Barnácskák, de jól tudnak írni. Mármint a gyermekek. Mert az apjuk a börtönből másnak diktálja a leve­let, okítva őket, hogy ne juthassanak az ő sorsára. Sylvester Lajos Ahogy az isten elrendeli...

Next