Háromszék, 2003. április (15. évfolyam, 3824-3846. szám)
2003-04-01 / 3824. szám
KÖZÉLET Erdély Ede és a csavargyári tömbházlakók (folytatás az első oldalról) A fűtést mindenki úgy oldotta meg, ahogy tudta, legtöbben kályhákkal vészelték át a telet. A tömbházban nem csak csavargyáriak élnek, hanem más cégeknél dolgozó, egy-két gyermekes családok is. Hozzávetőlegesen százötvenen lakják a nyolcvanlakásos tömbházat. Két hónap múlva mindenkinek lejár a bérleti szerződése. A kilátásba helyezett kilakoltatásról Gyergyai Jenő, az egyik lakó számolt be lapunknak: egyórás várakozás után megjelent Erdély Ede, aki kb. harminc lakóval találkozott. Elővette az adósok névsorát. Olyan is akad, aki 29 millióval tartozik. Erdély bejelentette, hogy június elsején hozzáfog az épület felújításához, s addig el kell hagyniuk a tömbházat. Egy hónap múlva visszaköltözhetnek ígérte Erdély, és addig felajánlotta számukra szintén az ő tulajdonában levő Kanta utcai Grădinarul Rt.-nél található barakkokat, ahol meghúzhatják magukat. Az is szóba került, hogy a főjavítás után lakásonként 40 45 millió lejért eladná a tömbházat. Gyergyai azt is elmondsonlóan már nem tudott törleszteni, és így elmaradt a la, hogy amíg villanyuk és távfűtésük is volt, kétmillió fizetéssel. Hogy Erdély Ede visszafogadja-e vagy sem a körül, fizettek havi házbért, amit sok lakótársához ha lakókat, az a jövő titka... Túlélés helyett előrelépés A szóban forgó összegből csak mértékkel tud gazdálkodni a községi tanács, ahogy be tudja szedni az adót, avagy ahogyan az emberek és a cégek törleszteni tudják a házadót, a belsőség és föld után járó kötelességet. A polgármester elmondta, ez az 1,7 milliárd lej magában foglalja a községgazdálkodásra elkülönített 572 millió lejt, a mindenféle szociális és gondozói sefolytatás az első oldalrólgélyt, valamint a kulturális és sportcélokra leosztott 165 millió lejt. A községi tanács 237 millió lejt fog biztosítani az iskolahálózat fenntartására, a soros javításokra, 300 milliót szánnak az utcahálózat karbantartására, 200 milliót a közvilágításra, 85 milliót a községi könyvtár működtetésére, 70 milliót a központosított szemételhordás megoldására, 60 milliót kulturális célokra és végül 20 milliót a sporttevékenység támogatására. A szociális segélyek összege 720 millió lej. — Nagyon hasznos munkát végezett a munkaerő-hivatal által szerződéses alapon fizetett 21 munkás folytatta a polgármester. — Sikerült részben feljavíttatnunk a kultúrotthonokat, a dálnoki volt községháza épületét. Jelen pillanatban 12 szociális segélyben részesülő személyt foglalkoztatunk. Ha a 100 000 euró értékű SAPARD-pénzalapot megkapnánk, Dálnok bekötőútját és utcahálózatát teljesen korszerűsíteni tudnánk. Ha ez nem sikerül, a már említett 300 millió lejes pénzalap oroszlánrészét akkor is ide fogjuk befektetni. Tovább nem várhatjuk ily szégyenteljes állapotú utakkal az esztendő idegenforgalmát, az 1514-es parasztfelkelés vezérének, Dózsa Györgynek a szülőfaluja ez. Maria Peligrad fellebbezett Az iskolaigazgatói tisztségekért múlt héten tartott versenyvizsga sikertelenül pályázó jelöltje, Maria Peligrad tegnap fellebbezést nyújtott be a megyei tanfelügyelőségre. A vizsga eredményének újraértékelésére legkésőbb öt napon belül kerül sor. Maria Peligradot a szóban forgó vizsgán Ravasz Erzsébet előzte meg, aki a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolaközpont korábbi igazgatójaként újabb négy évre kapott mandátumot. (fekete) Pedagógusi méltóságunkat sérti Megdöbbenéssel szereztünk tudomást arról a durva támadásról, amely a bukaresti rádió magyar adásában 2003. március 18-án elhangzott. A támadás címzettje: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A támadó: Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja. A minősíthetetlen és útszéli hangvételű bírálat azért érint különösen fájdalmasan, mert olyan, általunk is fizetett hivatalnok jegyezte és olvasta fel, akinek kötelessége többek között szigorúan odafigyelni a romániai magyar társadalom mozgásaira, szervezeteire, megnyilatkozásaira. Ha az említett úr ezeknek az elvárásainknak igyekezett volna valamennyire is eleget tenni, akkor már rég felfigyelhetett volna a magyar pedagógusok szervezetének közel másfél évtizedes munkájára, egyáltalán nem lebecsülendő eredményeire, a hazai magyar oktatás fejlesztéséért kifejtett, sok áldozattal járó munkájára, és nem holmi füttykoncert kapcsán kapná fel a fejét, s nem elmélkedne olyan kérdésekről, amelyekhez elhangzott szavai ezt bizonyítják — egyáltalán nem ért. S hogy a felolvasó szavaival éljünk, valóban szégyelljük magunkat helyette is! Megfontolatlan, ki tudja, milyen hátsó gondolatoktól, indulatoktól fűtött véleménye emberi és pedagógusi méltóságunkban sért bennünket! Korodi Hajnalka, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kovászna megyei elnökségének nevében 2003. ÁPRILIS 1. Szentgyörgyi diákkórusok az élmezőnyben A marosvásárhelyi kulturpalotában szombaton tartott megyeközi kórusversenyen a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum vegyes kara első lett, a Művészeti Líceum Eufória kórusa pedig saját kategóriájában II. díjat nyert. Az április végén Piatra Neamţon sorra kerülő országos versenyen megyénket a Mikes kórusa képviseli. A különböző korszakok és műfajok zenei vetélkedőjén Kovászna megye Hargita, Brassó, Maros, Szeben és Dîmboviţa megyével alkot egy csoportot, ennek döntőjét tartották szombaton Marosvásárhelyen. A megyei vetélkedőről továbbjutott első díjasok, a Sipos Zoltán vezette Eufonia és a Szőts Dániel irányította Mikes-kórus a megyei tanfelügyelőség anyagi támogatásával utazott a régiós versenyre. Pál Gecse Mihály szakfelügyelő szerint a jelenlegi két díj mellett az is említésre méltó, hogy Háromszék kórusállomány szempontjából is az országos élmezőnybe tartozik, míg egyes megyékben a karéneklésnek nincs hagyománya az iskolákban, nálunk a megyei vetélkedőn népes táborból választották ki a legjobbakat. (fekete) Kérik a prefektuscserét (folytatás az első oldalról) — A magyar prefektusról nem mondtunk le, de ez nem látszik kivitelezhetőnek, mert nem vagyunk kormányon — folytatta, egyúttal cáfolva a Nistor Tibor jelöléséről felröppent híreket. RMDSZ szinten még nem került szóba egy „elfogadható” kormánypárti prefektus fogalmazott. Ugyanezen a héten terjesztik kormány elé a Grama működésére pontosabban kerékkötő szerepére vonatkozó dokumentációt is. A kérdés egyébként ugyancsak felkavarta a vizeket, az SZDP és az RMDSZ megyei vezetői a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, együttműködés nincs, mert a kormánypártiak mindig visszautasítják a tárgyalásokat, azaz soha nem érnek rá — jellemezte Puskás a hangulatot, kiemelve, hogy Grama leváltását nem egy vagy több személy kéri, hanem „civil és politikai szervezetek” egyaránt, a megyében felhalmozódott gondok egyenes következményeként, így könnyebb lépni, mert nem kell konzultálni, de ezt a politikai vitát a megye gazdasági helyzete is megérzi, az utóbbi időben minden magánosított vállalat csak tönkrement, magas a munkanélküliség, és új munkahelyeket csak németországi befektetők hoztak létre. Ha legalább gazdasági kérdésekben együttműködne a két politikai alakulat, jót tenne a megyének, az SZDP azonban általános kérdések helyett tisztességtelen, személyi élű támadásokkal is védi a háza táját — fejtegette a szenátor, határozottan kijelentve, hogy neki magának se cége, se más gazdasági vállalkozása, személyi érdekeltsége nincs. A kormány felelősségvállalásával előterjesztett korrupcióellenes törvénycsomagról és az ellenzék ennek kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítványáról Puskás Bálint elmondta: bár az RMDSZ (és sok kormánypárti honatya) nem ért egyet ezzel a módszerrel, hiszen a törvényhozás lebecsülését jelenti („Nagy Nemzetgyűléssé kezdünk válni”), korrupcióról lévén szó, mégsem fognak a kormány ellen szavazni, bár a munkatörvénykönyv elfogadásakor már szereztek rossz tapasztalatot (sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem tudják elfogadni, sok rendelkezése alkalmazhatatlan, mások alkalmazása zavart okoz). GÉPGYÁRI ELBOCSÁTOTTAK Bánatpénz április elején Április 23-án kezdik fizetni a gépgyárból tömegesen elbocsátottak februári végkielégítését közölte sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Az összesen kétmilliárd lej értékű bánatpénzt, noha Szentgyörgyről idejében kérték — csak március 26-án utalta át a szaktárca, és napokba telik, amíg a háromszáznál több érintett átveheti 4,8 milliós illetményét. (L.) Helyreigazítás Kezünkbe venni sor- rumáról tudósít a kezsunkat címmel lapjuk 3822. deményező civil szervezőszámában megjelent írátok között tévesen szerepel sokban - amely az alakú- a Volt Politikai Foglyok ló Sepsiszentgyörgyi Pol- Szövetsége, Pári Mozgalom (SPM) ló- Bordás Attila 3 Egy botrányos közbirtokossági gyűlés margójára Az esztelneki közbirtokosság botrányos választásáról szóló beszámoló a Háromszék címlapjára került. Mindezek ellenére nem azt tartom a hét legnagyobb szenzációjának, hogy új közbirtokossági vezetőt választottak, hanem azt, hogy a cikk a gyűlés résztvevőitől olyan megjegyzéseket idézett, amelyek megkérdőjelezik a felső-háromszéki falvak lakóinak felelősségérzetét, felkészültségét, a saját magántulajdonuk iránt tanúsított megfelelő magatartást. Ha indulásból a visszaállított közbirtokossági javak széthordása, egyéni hasznok lesése a cél, akkor nyilvánvaló, hogy a régi rendszer kegyetlenül megbélyegzett bennünket. Ilyen állapotban nem tudunk távlatokban gondolkodni, és még a reális helyzetet sem vagyunk hajlandók elismerni. Jó lenne, ha megnéznénk, miből is áll a vagyonunk, honnan indulhatunk. Az esztelneki közbirtokosság ugyanis olyan erdőket kapott vissza tulajdonába, amelyeknek 30 százalékát széldöntés sújtotta 1995- ben, 30 százaléka 15- 30 év közötti ültetett, fiatal erdő, 20 százaléka 40 60 éves lombhullató erdő a falu közelében és csak a maradék 20 százaléka vágásérett. Tehát csak az utóbbiból gazdálkodhatunk az ütemterv szerint. Lehet, sokan úgy fogják fel, hogy az erdő minden évben csak hasznot hoz, befektetés nélkül. A jelenlegi törvények szerint az előirányzott erdészeti munkálatok elvégeztetése és kifizetése után a megmaradó haszon osztható csak ki a tagságnak. A szegényes erdőállomány 20- 30 év múlva válik igazán jövedelmi forrássá. Jó lenne tehát nemcsak a szóban gondolkodni, hanem elfogadni azt a helyzetet, ami van, amelyet mindannyian jól ismerünk egyéni tapasztalatból, ne tegyünk olyan megjegyzéseket, hogy közbirtokosságunk erdei „inkább menjenek vissza az állam tulajdonába”, mert elődeink keményen megdolgoztak értük. Ezek szerint minden eddigi erőfeszítésünk fölösleges volt?!. . Kritikát osztogatni a lehető legkönnyebb dolog, de tenni is valamit egy közösség érdekében már sokkal nehezebb. Úgy érzem, hogy mint az esztelneki közbirtokosság volt elnöke elindítottam közbirtokosságunkat a magánosítás megfelelő útján, és legpozitívabb lépésemnek tartom, hogy társultunk az Almási Magánerdészetet létrehozó Vetösvíz Egyesülethez. Akik „a fától nem látják az erdőt”, azoknak csak azt a tanácsot adhatom: nézzenek utána, mennyi pénzbe kerülne egy állami erdészettel való munkáltatás, és mennyivel olcsóbban végzi el ugyanazokat a teendőket az általunk létrehozott és irányított magánerdészet. Közbirtokossági elnökként a koromhoz és egészségemhez mérten megtettem a tőlem telhetőt. Ha munkámban kivetnivalót találnak, az lehetséges, hisz az téved, aki dolgozik, mindezek ellenére bízom abban, hogy az esztelneki közbirtokosság irányítása jó kezekbe kerül, fiatal, másként gondolkodó és egy közösség érdekeit szívén viselő vezetőség veszi át a stafétát Tisztelettel: Vass Lajos Visszajelzés