Háromszék, 2003. június (15. évfolyam, 3873-3897. szám)

2003-06-02 / 3873. szám

2 Előnyt kovácsolni a hátrányból (folytatás az első oldalról) Egyelőre a védett területek csupán pár embernek je­lentenek szívügyet, másnak inkább szálka a szemében, mert csak problémát okoznak, így a természetvédelemről kevés szó esik, az amolyan mostohagyermek mondta Dénes István. Ezt a nézetet különben jól igazolta az állami környezetvédő intézmény képviselőjének általánosítá­sokba burkolózó, semmitmondó hozzászólása is. Számos érdeklődőt, külföldieket is vonzott a megyei könyvtár Gábor Áron Termében tartott kétnapos elő­adás-sorozat. Több magyarországi tapasztalatról lehe­tett hallani, sokat beszéltek a faluturizmusról. Vajda La­jos, a megyei tanács alelnöke ismertette a megye legna­gyobb turisztikai tervét: a borvizek útja — ez egyben az elképzelés neve is — több, felújítandó háromszéki fürdőhelyre irányul. Markus Li­bke, a németországi Branden­burg régió képviselője hangoz­tatta, magától érthetődik, hogy az ágynak tisztának kell lennie, ám ez nem elég, bőséges prog­ramajánlat is kell, továbbá a kül­földieket nagyon érdekli az itte­ni konyha. Francois Besche, a franciaországi Maine et Loire megye küldötte kiemelte a cél­ravezető kormánypolitika és ál­lami támogatás fontosságát egy térség turisztikai fejlesztésében. Ezzel ellentétben az itteni szak­tárca képviselője az ország ide­genforgalmi stratégiáját ismer­tetve egyáltalán nem utalt szé­kelyföldi fejlesztésre. Horváth László, Zirc polgármestere meg­jegyezte: minden településnek el kell készítenie vonzerőleltárát, s azt interneten elérhetővé kell tennie. Igazi háromszéki sikertörténetként hatott gróf Kálnoky Tibor filmmel és képekkel színesített bemuta­tója a család által felújított miklósvári panziókról, me­lyek történelmi hagyományt és szellemi minőséget, de mindenekelőtt emberséges vendéglátást „otthonias és személyes az egész” kínálnak azoknak a világot járt utazóknak, akik a „testreszabott” háromszéki üdü­lés után tovább viszik e vidék hírét. Hátrányunkat át kell változtatni előnnyé hangoztatta Kálnoky Tibor, hozzátéve: nagyon fontos, hogy megőrizzük környeze­tünket, identitásunkat, eredetiségünket. A vadászturizmusról beszélt Sárkány Árpád, a sepsiszentgyörgyi Abies Hunting vadászatszervező kft. vezetője, az ágazat gazdasági jelentőségére is felhívva a figyelmet. Kovászna megyének vonzó adottságai vannak a vadászat terén, ma­gas az elejthető vadfajok szá­ma, a nagyméretű trófeák gyűj­tői is szerencsések lehetnek, értékelik a táj érintetlenségét. A világ minden részéről érkez­nek ide vendégvadászok köztük hírességek is , szá­muk évről évre nő, többségük spanyol és portugál. Három­szék számára jó lehetőség a va­dászturizmus és a faluturizmus összekapcsolása vélekedett Sárkány Árpád. A zárónapon egyebek mellett szó volt a kovásznai gyógy­­turizmusról, majd a vendégek több háromszéki idegenforgalmi látványosságot tekintettek meg. A turisztikai rendezvény tegnap este az ojtozi Anselmo fogadó­ban ért véget. Ijgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a kolbásztöltőversenyen Új Erdélyt, új magyarságot­ ­folytatás az Markó rámutatott, hogy a szö­vetség politikusainak nem tisztük és nem is vállalhatják fel egyedül az értékrend megállapításának fe­lelősségét. Ezért van szükség a szö­vetség és a civil szervezetek, az egyházak, valamint az értelmiségi­ek közötti együttműködésre. Az RMDSZ elnöke a romániai magyar­ság egységes politikai képvisele­tének szükségességére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy nem ért egyet azokkal a „fórumszervezők­első oldalról­­kel”, akik szerint nem meghatározó kérdés, hány magyar törvényhozó van a román parlamentben. Markó Béla a Tőkés László által kezde­ményezett fórummozgalom sepsi­szentgyörgyi nagygyűlésén el­hangzottakra utalva elmondta, a romániai magyarság nem kéri, hogy a magyarországi közélet legalja Er­délybe jöjjön, és tanácsokat oszto­gasson. A SZET elnökévé ismét Kelemen Hunor parlamenti képvi­selőt választották meg. Jókedvű bányászváros (folytatás az első oldalról) A több évtizedes munkásság méltatása mellett erre tért ki a kiállí­tást megnyitó kézdivásárhelyi kriti­kus, Borcan János is. Henning Já­nos Keserűen szólnak a fák is... című fotókiállítása a cigányság éle­tére villant rá. Albert Ernő sepsiszentgyörgyi tanár romákról szóló előadásában a mindennapos gondok (szociológiai, gazdasági, demográfiai stb.) ismer­tetése mellett olykor meghökkentő, de rendkívül érdekes adatokat emlí­tett a sokak számára ismeretlen etni­kumról. Beszélt megtelepedésükről, történelmükről, társadalmunkba való beilleszkedésükről. Kulturális jelen­tőségük kapcsán hangsúlyozta, hogy olyan népmeséket, balladákat, népköltészeti remekeket és népmű­vészeti motívumokat őriztek meg, amelyeket mi már rég elfelejtettünk. Nemcsak a felnőtteknek, hanem a legkisebbeknek is jutott szórako­zási lehetőség. Volt bábelőadás a Tamási Áron Színház művészeinek és a Tanulók Klubja diákjainak elő­adásában, a helybéli Kelekótya együttestől hallhattak szívhez szóló, megzenésített gyermekverseket, de a Mozaik moderntánc­ csoport (Ta­nulók Klubja). Syncron táncegyüt­tes (városi művelődési ház) előadá­sának köszönhetően a tánc világába is betekinthettek. A zirci Zabhegyező gyermekanimátorok, valamint a baráti Tanulók Klubja által szervezett kézm­­vesműhelyekben folyamato­san ügyeskedtek az apróságok. Ku­­koricacsuhéból csigabiga, baba, na­pocska, karácsonyfadísz, angyalka készült, de volt gyapjúfonalból cir­mos cica, karmantyúbaba, a kör­­möcskefonás révén karkötő, hajpánt, nyaklánc, krepp-papírból virág, fűz­tek gyöngyöt is. Nem csoda tehát, hogy a Gaál Mózes Általános Iskola diákdombi épületében három napig a jókedv uralkodott. Az idén először alkalmazott pályáztatásos módszer életképesnek bizonyult. A tavalyi költségvetést nem meghaladó 130 millió lejes ke­retből sikerült meghívni a közönség­­sikert biztosító Homonyik Sándort, és tapsolhattak a Role zenekarnak, vendégül láttak magyarországi és hazai rangos komolyzenei együtte­seket. Nem kevés ez egy oly kicsiny várostól, mint Bárót. KÖZÉLET Eljött az ideje a cselekvésnek (folytatás az első oldalról) Tőkés szólt a székelyudvarhelyi polgármester, Gergely István plébános, Sógor Csaba szenátor. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes és intézménye elleni hadjáratról, a gyimesbükki Szent Erzsébet-iskolát és kollégiumot fenyegető elrománosítási kísérletekről, a székelyföldi ortodox expanzióról. A fórum jelen­tette ki Tőkés azért kell, mert szólni és cselekedni kell, mert az erdélyi magyar nemzeti közösségnek sem­milyen körülmények között nem szabad lemondania igazi úti céljáról, az 1992-ben Kolozsváron meghirde­tett háromszintű autonómiáról. Most, mikor a magyar­ságot az­ RMDSZ csúcsvezetői vezetik félre, újra és újra ki kell mondani, nélkülünk rólunk ne döntsenek! Toró T. Tibor, az­ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezőbizottságának soros elnöke elmond­ta, hogy ellenszélben kell dolgozniuk, mivel sem a magyar, sem a román kormány nem barátságos, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség nem rokon­szenvez a fórummozgalommal, annak meghirdetett céljával, az­ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létreho­zásával, a székelyföldi területi autonómia megterem­tésével. A soros elnök szerint Románia tervezett EU- csatlakozásáig, maximum egy évtizeden belül kell el­jutni a normalitás állapotába, amikor is a román parla­ment elfogadja a személyeivű és a regionális autonó­miához szükséges kerettörvényeket. Király Károly az RMDSZ többrendbeli árulásai­ról szólt, és kifejtette, van esélye az autonómiának, a szabadságnak, a jog- és esélyegyenlőségnek, ha összefogunk és elszánt küzdelmet folytatunk a cél érdekében. " Az erdélyi magyarság az elmúlt nyolc­van évben soha nem élt az erőszak eszközével, most sem választhatja az erőszak útját, de hallatnia kell hangját, küzdenie és bíznia kell —– szögezte le Király Károly. Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdemé­nyezés eddigi következetes munkájáról beszélt, s ar­ról, hogy mindaddig kitartanak a fórummozgalom, az EMNT mellett, míg az kitart a háromszintű autonó­miaterv életbe ültetése, az erdélyi magyarság önkor­mányzása mellett, támogatják a státustörvénnyel kap­csolatos nyilatkozatot is, de úgy érzik, ma már a ha­táron túli magyaroknak a kettős állampolgárságot kell követelniük. Igen radikális, ostorozó beszédet mondott Bayer Zsolt magyarországi újságíró, Szántha Harrington Anikó és Tőkés István nyugalmazott lel­kész az anyák, a családja gyermekáldás vállalásának fontosságáról beszélt. György Ignác az önkormány­zatiság békés megteremtése mellett tört lándzsát. Kovács Zoltán parlamenti képviselő a Székelyföld elsorvasztásának megakadályozásáról, az álmok va­lóra váltásának fontosságáról szólt. Fodor Imre, Ma­rosvásárhely alpolgármestere szerint követelni kell az autonómiai, jószántából senki semmit nem ad, termé­szetesen, mindennek alapja a regionális gazdasági fej­lődés megteremtése, melynek gondolata Bethlen Gá­borig nyúlik vissza, s melynek elméleti megalapozását valójában Kolumbán Gábor, valamint Szász Jenő és tanítványai végezték el. Legitim képviselők kellenek az erdélyi magyarságnak jelentette ki Molnár Mik­lós. Most felemeltük a szabadság zászlóját —jelentet­te ki Gazda József, tudjuk, jogunk van hozzá. Új politi­kai elitre van szükség, mert a régin eluralkodott a be­­hódolás, a gőg, az önzés, a harácsolás. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Er­délyi Polgári Szövetség (EPSZ) néven új politikai szer­vezet megalakulását jelentette be. Az EPSZ ernyő­­szervezet kíván lenni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel elégedetlen mozgalmak számára, és saját jelöltekkel indul majd a jövőre esedékes románi­ai helyhatósági választásokon. Szász öt pontban fo­galmazta meg a kezdeményezők programját. A szer­vezet mihamarabbi bírósági bejegyeztetése mellett Ábel elnevezéssel szolidaritási programot dolgoznak ki, őszre tervezik a Wass-akarat program beindítását a Romániában háborús bűnök miatt halálra ítélt Wass Albert erdélyi író rehabilitálása érdekében, de a Wass­­akarat feliratú kitűző azt is jelképezni fogja, hogy vi­selője szimpatizál az Erdélyi Polgári Szövetséggel. A székelyudvarhelyi polgármester kijelentette: el kell végezni a székelyföldi számvetést, ami a térség társa­dalmi, gazdasági, kulturális, demográfiai feltérképe­zését jelenti. Az így összeállított székelyföldi „fehér könyv” biztosítja majd az alapot ahhoz, hogy „élhető jövőképet” dolgozzanak ki. Az Erdélyi Polgári Szö­vetség természetesen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítását tekinti végcélnak. Boros Zoltán felolvasta a Felhívást a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében, Ferencz Csaba az Állásfoglalást a Székelyföld területi auto­nómiájának megvalósítása érdekében, Tőkés Lász­ló a Határozatot a kommunizmus áldozatainak em­léknapjáról. Dr. Sándor József bejelentette, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Bor és kolbász A Székelyföldi Turisztikai Napok keretében szombaton alter­natív programokat is szerveztek. A Park vendéglő volt a házigaz­dája a gasztronómiai kiállításnak, a kolbásztöltőversenynek, vala­mint a borkóstolónak. Heves testvérmegyénk híres borászai hoz­ták el kiváló italaikat. Bor és irodalom címszó alatt mutatták be dr. Csávossy György Jó boroknak szép hazája, Erdély című szőlé­szeti-borászati nagymonográfiáját, mely tavaly Az év szerzője dí­jat kapta Magyarországon. A borász szakember harmincévi mun­káját összegzi a kötetben, mely egyben történelem, néprajz, iroda­lom is. Az est házigazdája, Jánó Mihály művészettörténész töb­bek között Erdély borászati térképéről, vagyis a borvidékekről, továbbá az erdélyi borászat történetéről faggatta a vendéget. A kolbásztöltőversenyen tizenkilenc csapat mérte össze ere­jét. Tíz-tíz kiló húst és ugyanannyi zsiradékot kaptak, s ki-ki a maga ízlése szerint fűszerezte, finomította a hurkát. A zsűri a Sepsiszéki Hírlap és Agrárium csapatának kolbászát találta a leg­­ízlétesebbnek, s az elsőket meghívták a híres Csabai Kolbászfesz­tiválra Békéscsabára. A második helyezést Török Sándor pol­gármester kézdivásárhelyi csapata érte el, amely a Békés megyei Szarvas város különdíját is megszerezte. Harmadik a Zágon Békés vegyes csoport lett Kiss József polgármesterrel az élen. (sz.) Csávossy György (jobbról) és Jánó Mihály 2003. JÚNIUS 2.

Next