Háromszék, 2003. június (15. évfolyam, 3873-3897. szám)
2003-06-02 / 3873. szám
2 Előnyt kovácsolni a hátrányból (folytatás az első oldalról) Egyelőre a védett területek csupán pár embernek jelentenek szívügyet, másnak inkább szálka a szemében, mert csak problémát okoznak, így a természetvédelemről kevés szó esik, az amolyan mostohagyermek mondta Dénes István. Ezt a nézetet különben jól igazolta az állami környezetvédő intézmény képviselőjének általánosításokba burkolózó, semmitmondó hozzászólása is. Számos érdeklődőt, külföldieket is vonzott a megyei könyvtár Gábor Áron Termében tartott kétnapos előadás-sorozat. Több magyarországi tapasztalatról lehetett hallani, sokat beszéltek a faluturizmusról. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke ismertette a megye legnagyobb turisztikai tervét: a borvizek útja — ez egyben az elképzelés neve is — több, felújítandó háromszéki fürdőhelyre irányul. Markus Libke, a németországi Brandenburg régió képviselője hangoztatta, magától érthetődik, hogy az ágynak tisztának kell lennie, ám ez nem elég, bőséges programajánlat is kell, továbbá a külföldieket nagyon érdekli az itteni konyha. Francois Besche, a franciaországi Maine et Loire megye küldötte kiemelte a célravezető kormánypolitika és állami támogatás fontosságát egy térség turisztikai fejlesztésében. Ezzel ellentétben az itteni szaktárca képviselője az ország idegenforgalmi stratégiáját ismertetve egyáltalán nem utalt székelyföldi fejlesztésre. Horváth László, Zirc polgármestere megjegyezte: minden településnek el kell készítenie vonzerőleltárát, s azt interneten elérhetővé kell tennie. Igazi háromszéki sikertörténetként hatott gróf Kálnoky Tibor filmmel és képekkel színesített bemutatója a család által felújított miklósvári panziókról, melyek történelmi hagyományt és szellemi minőséget, de mindenekelőtt emberséges vendéglátást „otthonias és személyes az egész” kínálnak azoknak a világot járt utazóknak, akik a „testreszabott” háromszéki üdülés után tovább viszik e vidék hírét. Hátrányunkat át kell változtatni előnnyé hangoztatta Kálnoky Tibor, hozzátéve: nagyon fontos, hogy megőrizzük környezetünket, identitásunkat, eredetiségünket. A vadászturizmusról beszélt Sárkány Árpád, a sepsiszentgyörgyi Abies Hunting vadászatszervező kft. vezetője, az ágazat gazdasági jelentőségére is felhívva a figyelmet. Kovászna megyének vonzó adottságai vannak a vadászat terén, magas az elejthető vadfajok száma, a nagyméretű trófeák gyűjtői is szerencsések lehetnek, értékelik a táj érintetlenségét. A világ minden részéről érkeznek ide vendégvadászok köztük hírességek is , számuk évről évre nő, többségük spanyol és portugál. Háromszék számára jó lehetőség a vadászturizmus és a faluturizmus összekapcsolása vélekedett Sárkány Árpád. A zárónapon egyebek mellett szó volt a kovásznai gyógyturizmusról, majd a vendégek több háromszéki idegenforgalmi látványosságot tekintettek meg. A turisztikai rendezvény tegnap este az ojtozi Anselmo fogadóban ért véget. Ijgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a kolbásztöltőversenyen Új Erdélyt, új magyarságot folytatás az Markó rámutatott, hogy a szövetség politikusainak nem tisztük és nem is vállalhatják fel egyedül az értékrend megállapításának felelősségét. Ezért van szükség a szövetség és a civil szervezetek, az egyházak, valamint az értelmiségiek közötti együttműködésre. Az RMDSZ elnöke a romániai magyarság egységes politikai képviseletének szükségességére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy nem ért egyet azokkal a „fórumszervezőkelső oldalrólkel”, akik szerint nem meghatározó kérdés, hány magyar törvényhozó van a román parlamentben. Markó Béla a Tőkés László által kezdeményezett fórummozgalom sepsiszentgyörgyi nagygyűlésén elhangzottakra utalva elmondta, a romániai magyarság nem kéri, hogy a magyarországi közélet legalja Erdélybe jöjjön, és tanácsokat osztogasson. A SZET elnökévé ismét Kelemen Hunor parlamenti képviselőt választották meg. Jókedvű bányászváros (folytatás az első oldalról) A több évtizedes munkásság méltatása mellett erre tért ki a kiállítást megnyitó kézdivásárhelyi kritikus, Borcan János is. Henning János Keserűen szólnak a fák is... című fotókiállítása a cigányság életére villant rá. Albert Ernő sepsiszentgyörgyi tanár romákról szóló előadásában a mindennapos gondok (szociológiai, gazdasági, demográfiai stb.) ismertetése mellett olykor meghökkentő, de rendkívül érdekes adatokat említett a sokak számára ismeretlen etnikumról. Beszélt megtelepedésükről, történelmükről, társadalmunkba való beilleszkedésükről. Kulturális jelentőségük kapcsán hangsúlyozta, hogy olyan népmeséket, balladákat, népköltészeti remekeket és népművészeti motívumokat őriztek meg, amelyeket mi már rég elfelejtettünk. Nemcsak a felnőtteknek, hanem a legkisebbeknek is jutott szórakozási lehetőség. Volt bábelőadás a Tamási Áron Színház művészeinek és a Tanulók Klubja diákjainak előadásában, a helybéli Kelekótya együttestől hallhattak szívhez szóló, megzenésített gyermekverseket, de a Mozaik moderntánc csoport (Tanulók Klubja). Syncron táncegyüttes (városi művelődési ház) előadásának köszönhetően a tánc világába is betekinthettek. A zirci Zabhegyező gyermekanimátorok, valamint a baráti Tanulók Klubja által szervezett kézmvesműhelyekben folyamatosan ügyeskedtek az apróságok. Kukoricacsuhéból csigabiga, baba, napocska, karácsonyfadísz, angyalka készült, de volt gyapjúfonalból cirmos cica, karmantyúbaba, a körmöcskefonás révén karkötő, hajpánt, nyaklánc, krepp-papírból virág, fűztek gyöngyöt is. Nem csoda tehát, hogy a Gaál Mózes Általános Iskola diákdombi épületében három napig a jókedv uralkodott. Az idén először alkalmazott pályáztatásos módszer életképesnek bizonyult. A tavalyi költségvetést nem meghaladó 130 millió lejes keretből sikerült meghívni a közönségsikert biztosító Homonyik Sándort, és tapsolhattak a Role zenekarnak, vendégül láttak magyarországi és hazai rangos komolyzenei együtteseket. Nem kevés ez egy oly kicsiny várostól, mint Bárót. KÖZÉLET Eljött az ideje a cselekvésnek (folytatás az első oldalról) Tőkés szólt a székelyudvarhelyi polgármester, Gergely István plébános, Sógor Csaba szenátor. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes és intézménye elleni hadjáratról, a gyimesbükki Szent Erzsébet-iskolát és kollégiumot fenyegető elrománosítási kísérletekről, a székelyföldi ortodox expanzióról. A fórum jelentette ki Tőkés azért kell, mert szólni és cselekedni kell, mert az erdélyi magyar nemzeti közösségnek semmilyen körülmények között nem szabad lemondania igazi úti céljáról, az 1992-ben Kolozsváron meghirdetett háromszintű autonómiáról. Most, mikor a magyarságot az RMDSZ csúcsvezetői vezetik félre, újra és újra ki kell mondani, nélkülünk rólunk ne döntsenek! Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezőbizottságának soros elnöke elmondta, hogy ellenszélben kell dolgozniuk, mivel sem a magyar, sem a román kormány nem barátságos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem rokonszenvez a fórummozgalommal, annak meghirdetett céljával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásával, a székelyföldi területi autonómia megteremtésével. A soros elnök szerint Románia tervezett EU- csatlakozásáig, maximum egy évtizeden belül kell eljutni a normalitás állapotába, amikor is a román parlament elfogadja a személyeivű és a regionális autonómiához szükséges kerettörvényeket. Király Károly az RMDSZ többrendbeli árulásairól szólt, és kifejtette, van esélye az autonómiának, a szabadságnak, a jog- és esélyegyenlőségnek, ha összefogunk és elszánt küzdelmet folytatunk a cél érdekében. " Az erdélyi magyarság az elmúlt nyolcvan évben soha nem élt az erőszak eszközével, most sem választhatja az erőszak útját, de hallatnia kell hangját, küzdenie és bíznia kell —– szögezte le Király Károly. Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés eddigi következetes munkájáról beszélt, s arról, hogy mindaddig kitartanak a fórummozgalom, az EMNT mellett, míg az kitart a háromszintű autonómiaterv életbe ültetése, az erdélyi magyarság önkormányzása mellett, támogatják a státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatot is, de úgy érzik, ma már a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárságot kell követelniük. Igen radikális, ostorozó beszédet mondott Bayer Zsolt magyarországi újságíró, Szántha Harrington Anikó és Tőkés István nyugalmazott lelkész az anyák, a családja gyermekáldás vállalásának fontosságáról beszélt. György Ignác az önkormányzatiság békés megteremtése mellett tört lándzsát. Kovács Zoltán parlamenti képviselő a Székelyföld elsorvasztásának megakadályozásáról, az álmok valóra váltásának fontosságáról szólt. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint követelni kell az autonómiai, jószántából senki semmit nem ad, természetesen, mindennek alapja a regionális gazdasági fejlődés megteremtése, melynek gondolata Bethlen Gáborig nyúlik vissza, s melynek elméleti megalapozását valójában Kolumbán Gábor, valamint Szász Jenő és tanítványai végezték el. Legitim képviselők kellenek az erdélyi magyarságnak jelentette ki Molnár Miklós. Most felemeltük a szabadság zászlóját —jelentette ki Gazda József, tudjuk, jogunk van hozzá. Új politikai elitre van szükség, mert a régin eluralkodott a behódolás, a gőg, az önzés, a harácsolás. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Erdélyi Polgári Szövetség (EPSZ) néven új politikai szervezet megalakulását jelentette be. Az EPSZ ernyőszervezet kíván lenni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel elégedetlen mozgalmak számára, és saját jelöltekkel indul majd a jövőre esedékes romániai helyhatósági választásokon. Szász öt pontban fogalmazta meg a kezdeményezők programját. A szervezet mihamarabbi bírósági bejegyeztetése mellett Ábel elnevezéssel szolidaritási programot dolgoznak ki, őszre tervezik a Wass-akarat program beindítását a Romániában háborús bűnök miatt halálra ítélt Wass Albert erdélyi író rehabilitálása érdekében, de a Wassakarat feliratú kitűző azt is jelképezni fogja, hogy viselője szimpatizál az Erdélyi Polgári Szövetséggel. A székelyudvarhelyi polgármester kijelentette: el kell végezni a székelyföldi számvetést, ami a térség társadalmi, gazdasági, kulturális, demográfiai feltérképezését jelenti. Az így összeállított székelyföldi „fehér könyv” biztosítja majd az alapot ahhoz, hogy „élhető jövőképet” dolgozzanak ki. Az Erdélyi Polgári Szövetség természetesen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítását tekinti végcélnak. Boros Zoltán felolvasta a Felhívást a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében, Ferencz Csaba az Állásfoglalást a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében, Tőkés László a Határozatot a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. Dr. Sándor József bejelentette, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Bor és kolbász A Székelyföldi Turisztikai Napok keretében szombaton alternatív programokat is szerveztek. A Park vendéglő volt a házigazdája a gasztronómiai kiállításnak, a kolbásztöltőversenynek, valamint a borkóstolónak. Heves testvérmegyénk híres borászai hozták el kiváló italaikat. Bor és irodalom címszó alatt mutatták be dr. Csávossy György Jó boroknak szép hazája, Erdély című szőlészeti-borászati nagymonográfiáját, mely tavaly Az év szerzője díjat kapta Magyarországon. A borász szakember harmincévi munkáját összegzi a kötetben, mely egyben történelem, néprajz, irodalom is. Az est házigazdája, Jánó Mihály művészettörténész többek között Erdély borászati térképéről, vagyis a borvidékekről, továbbá az erdélyi borászat történetéről faggatta a vendéget. A kolbásztöltőversenyen tizenkilenc csapat mérte össze erejét. Tíz-tíz kiló húst és ugyanannyi zsiradékot kaptak, s ki-ki a maga ízlése szerint fűszerezte, finomította a hurkát. A zsűri a Sepsiszéki Hírlap és Agrárium csapatának kolbászát találta a legízlétesebbnek, s az elsőket meghívták a híres Csabai Kolbászfesztiválra Békéscsabára. A második helyezést Török Sándor polgármester kézdivásárhelyi csapata érte el, amely a Békés megyei Szarvas város különdíját is megszerezte. Harmadik a Zágon Békés vegyes csoport lett Kiss József polgármesterrel az élen. (sz.) Csávossy György (jobbról) és Jánó Mihály 2003. JÚNIUS 2.