Háromszék, 2004. július (16. évfolyam, 4202-4228. szám)

2004-07-01 / 4202. szám

KÖZÉLET NAPSUGÁR-TÁBOR A bástyalakók életes dolgokat játszanak A Napsugár húszezres olvasótáborából minden esz­tendőben a legszorgalmasabbak érdemlik ki a jutalom­táborozást. Anyanyelvi vetélkedők, mesemondóversenyek, rejtvénypályázat, bélyeggyűjtőverseny legjobbjai ismer­kednek tegnaptól az illyefalvi tizenegyedik Napsugár­táborban. Az ország minden részéből érkezett ötven elemista első nap verssel, dallal, tánccal mutatkozott be, majd min­denki rászúrta Erdély térképére települése zászlócskáját. Illyefalvával, az ottani létesítményekkel ismerkednek (felvé­telünkön a csoport a Séra-kúria udvarán), a táborhelyen pedig a hely szellemiségéhez igazodó játékokban, vetélkedőkön vesznek részt. A tavaly sikeresnek bizonyult, hagyo­mányos férfi- és nőszerep gyakorlását idén folytatják, a fiúkat arra tanítják, hogy le­gyenek bátrak, ügyesek, és védelmezzék a gyengébbeket, a lányok pedig legyenek gondoskodóak és gyermekszeretők. A fiúk­­ rongyból készítenek lovat, ismerkednek a lóhoz kötődő közmondásokkal, lovas játékokat tanulnak, ostort fonnak, íjjal és parittyával céloznak. A lányok rongybabáikat pólyázzák, dalokkal altatják, sógyurmából kalácsot, perecet fonnak. Eközben mindent átitat az anyanyelv játékos művelése, népi gyermekjátékok,­­énekek tanulása. (fekete) Visszaadják a rádió- és tévéilletéket Az esedékes villanyszámlából vonják le a rádió- és té­véilletéket azoktól a magánszemélyektől, akik 2003 au­gusztus 1-jétől 2004 március 30-ig benyújtották a ké­szülékek hiányát tanúsító nyilatkozatukat — jelentette be sajtótájékoztatón Spercher Eugénia, a megyei Electrica Rt. eladási osztályvezetője. A 2003. február 1-jétől be­­személyekre, még a kis­se­­vezetett, kevés kivétellel min­­gyasztású egyéni vállalko­­dónkinek kötelezővé tett illeté­­zekra sem­ — noha van két csak az első hat hónapra olyan helyzet, hogy egyet­­fizetik vissza (attól kezdve je­­len tévére háromszor fizetik )adták a rádió- és tévékészü­­ki ugyanazt az illetéket (ahol lékkel nem rendelkezők kérve- férj és feleség külön iparel­­nyeit), a nagyon kis fogyasz­­gedélyét ugyanarra a közösí­tású háztartásoknak (ahol a fő­ családi lakásra jegyezték be),­gyasztás ellenértéke nem üti az A vállalat szóvivője, illetéket­ több részletben. Azok­ Hompot Ferenc elmondta: nak, akiknek ugyan készülékük ahogy a begyűjtés, úgy a van, de egyéb okok miatt men- visszaszolgáltatás is nehéz­kesek a havi 65 000 lejes mé- feladat elé állította az áramszol­­diadíj alól (pl. a háborús rete­­gáltatót, utóbbi műveletre ránok, fogyatékkal élők stb.), minden számítógépes progra­­később tudomásukra hozott mát újra kellett szerkeszteni, módon juttatják vissza a már A rádió- és tévéilleték vissza­kifizetett összegeket. nyerésére a megye 80 150 ház-A visszaszolgáltatás to- tartásából 11 612 jogosult,­vábbra sem vonatkozik jogi (demeter) 2004. JÚLIUS 1. Belügyminiszteri látogatás Tegnap Sepsiszentgyörgy­­re látogatott az új belügymi­niszter. Marian Florian Să­niuţă államminisztert Sorescu Dumitru, a román rendőrség főfelügyelője kísérte Kovászna megyei tájékozódó látogatá­sán. A megyei rendőr-felügye­lőségen Horia Grama prefek­tus jelenlétében találkoztak a belügyminisztérium egysége­inek vezetőivel, vezető beosz­tású rendőrökkel. Miután a megyei rendőr-főfelügyelő is­mertette az itteni helyzetet, a miniszter elsősorban az euró­pai uniós elvárásoknak való megfelelést emelte ki, kérte, hogy a belügyminisztérium­hoz tartozó minden intézmény minden dolgozója tartsa be a viselkedési normákat, legyen fegyelmezett, hatékony, úgy, ahogyan a törvények és az ál­lampolgárok elvárják — tá­jékoztatott a rendőrségi szó­vivő. A miniszter és az országos rendőrparancsnok Csíkszeredá­ban vett részt a megyében szol­gálatteljesítés közben elesett hét rendőr tiszteletére a Hargita Me­gyei Rendőrparancsnokság épülete előtt állított emlékmű avatásán, eközben ejtették útba Kovászna megyét is. (p.) KÉZDIVÁSÁRHELY A Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ után múlt héten az Apor Pé­ter Iskolaközpont első, távoktatáson végzett hallgatói is elballagtak, jelen­leg a fővárosban államvizsgáznak. A 2001 őszén a bukaresti Mezőgazdasá­gi és Állatorvosi Egyetem által beindí­tott mezőgazdasági-közgazdasági mér­nöki szakon a harminckét beiratkozott közül huszonöten fejezték be sikere­sen tanulmányaikat, és jelentkeztek ál­lamvizsgára. Az Apor Péter Iskolaköz­pontban működő távoktatáson jelen­leg százharminc egyetemista tanul. (Sochom) Százharminc egyetemista Régi és új tankönyvek Teljesen új tankönyvet az őszi iskolakezdéskor csak az első-második, valamint a kilencedik és tizedik osztályosok kapnak; harmadiktól nyolcadik osztályig csak 10—15 százaléknyi gye­reknek jut újonnan nyomott tankönyv, a többiek az előttük végzettek könyveiből tanulnak majd — közölte sajtótájékoztatón Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Az utánnyomást — amely a gyermeklétszám változásából ered — már januárban megrendelték, és majdnem teljes egészében meg is kapták, kiosz­tásukat is megkezdték, így — az eddigi gyakorlat­tól eltérően — a III—VIII. osztályosoknak már az első iskolanapon lesz tankönyvük. 176 címről van szó, ehhez adódik a magyar tagozatok 64 címe. Az új tankönyvek kiosztása bonyolultabb, előbb felkészítik az iskolai tankönyvfelelősöket a tankönyvkiállítások szervezésére, majd július 1— 4. között megszervezik az alternatív tankönyve­ket bemutató kiállításokat (Sepsiszentgyörgyön a Mikóban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban, Kézdivásárhelyen a Gábor Áron és a Molnár Józsiás iskolákban, Kovásznán a Körösi Csom­a Sándor Líceumban, Baráton a Baráti Szabó Dá­vid és a Gáli Mózes iskolákban, Bodzafordulón a Bălcescu és a Sadoveanu nevét viselő tanintéz­­ményekben), összegezik az igényléseket, és meg­rendelik a fordításokat (román nyelvű könyvek esetében), ezután következik a versenytárgyalás, a nyomtatás és a szállítás, ami a vékonyabb köte­tek esetében belefér a vakációba, ám a IX. és X. osztály még meg sem írt (!), rendszerint vaskos szaktankönyvei jó esetben az első évhannad vé­gére készülnek el. Ezeket a tantárgyakat tehát ele­inte könyv nélkül fogják tanítani. És most lássuk a kínálatot: az első osztály számára egységes kisebb­ségi román tankönyvet kínálnak, de ábécésköny­vet háromból, matematikát kilencből lehet válasz­tani (ebből a három legnépszerűbb kötetet fordít­­tatják le), környezetismereti tankönyvet pedig négyből (és igény esetén mind a négyet lefordít­­tatják). A második osztályban szintén egységes a kisebbségi román nyelvkönyv, magyarból két vál­tozatot, matematikából ötöt kínálnak, környezet­ismeretből azonban egyet. A líceumok kilencedik osztályának valamennyi tantárgyát itt nem sorol­juk fel, összesen 95 cím van (ezekből a magyar tanárok által kiválasztott köteteket javasolták for­dításra), a többiekhez képest késésben, de már nyomdában van a magyar nyelv és irodalom, va­lamint a magyar nyelvű vallásoktatási tankönyv. A tizedikesek számára 131 címből válogatnak ta­náraik, az eleve magyar tannyelvű kötetek már ké­szülnek. A művészetek és mesterségek kilencedik és tizedik osztályosai számára 31, illetve 26 címet kínálnak az általános műveltségi tantárgyakból, va­lamennyit lefordíttatják. (demeter) Rajtunk takarékoskodnak Égre-földre esküdözött két évvel ezelőtt a hatalomba ju­tott szoclib kormány Budapesten, hogy támogatni fogják a határon túli magyarok helyben maradását, az itteni kultu­rális, oktatási intézményeket, a sajtót, a magyar rádiókat, televíziókat. Mondanunk sem kell, az ígérgetést tamáskod­­va fogadta az itt élők zöme, de arra azért mégsem gondolt senki, hogy a meglévő — igen szolidnak nevezhető — támo­gatásokat is megnyirbálják. A romániai magyar sajtó jó tíz éve más támogatásban nem részesült, mint abban, hogy a magyar kormány az Illyés Közalapítványon át kifizette ki­lenc határon túli napilap helyett az MTI szolgáltatásait, s két országos napilapnak — a Krónikának és a Romániai Magyar Szónak — a távirati iroda képeket is juttatott. Most, derült égből a villámcsapás, Pomogáts Béla, az Illyés Köz­­alapítvány elnöke kénytelen a lapok főszerkesztőinek cím­zett udvarias levélben bejelenteni, hogy a kuratórium, mérle­gelve a közalapítvány költség­­vetési támogatása jelentős ré­szének takarékossági intézke­dések keretében történő zárolása után előállt helyzetet, (...) nem tartja lehetségesnek e támogatás további, szeptember 30. utáni folyósítását. Pomogáts levelében azt is tudatja, hogy három országgyűlési képviselő — Herényi Károly (MDF), Géczy János (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) — vállalko­zott arra, hogy a pénzt idén az állami tartalékalapból meg­szerezze, és gondoskodjék arról, hogy jövő évben ez a 40 millió forintnyi összeg a költégvetésben szerepeljen. Az MTI is beindult, intenzív tárgyalásokba kezdett a Határon Túli Magyarok Hivatalával, az Illyés Közalapít­vánnyal elsősorban azért, mert neki nagyon eladó a napi hírcsomag. Főként miután Vincze Mátyás igazgatása alatt az elmúlt másfél esztendőben 350 személlyel nőtt a vezető beosztású tisztségviselők száma, a hírügynökség egyre rosszabb anyagi helyzetbe került, a 40 millió forint — ami eddig biztos pénz volt — elvesztése az elevenü­kbe vág, létüket veszélyezteti. .. Igaz, ez már nem a mi dolgunk, hanem a magyar kor­mányé és parlamenté, mely a tulajdonosi jogot gyakorol­ja az intézmény fölött. Az ellenben több, mint fájó, mi több, árulkodó, hogy egy létező, eleven, határon is átnyúló hír­forrást, mely létfontosságú az erdélyi, vajdasági magyar lapoknak, a­ sokat ígérgető, de keveset teljesítő szoclib kormány 40 millió forintért ily könnyedén felad. Simó Erzsébet kármentő 3 APOR PÉTER ISKOLAKÖZPONT Diákok Mezőhegyesen A nyári szünidőben a kézdi­­vásárhelyi Apor Péter Iskolaközpont háromszáz tanulója végez mezőgazda­­sági gyakorlatot Mezőhegyesen, Kézdivásárhely egyik anyaországi testvérvárosában. Az iskolaközpont vezetősége a mezőhegyesi állami ménesbirtokkal két évvel ezelőtt kötött együttműködési szerződést. A ménesbirtok 1784-ben alakult, s az eltelt több mint kétszáz esztendő alatt a lótenyésztés sikereit hozta, és a hajdani pusztán korszerű mezőgazda­­sági kombinát jött létre, mely ma Ma­gyarország legpatinásabb mezőgazda­­sági nagyüzeme. Tavaly nyáron száz­hetven diák és hat tanár dolgozott első alkalommal a ménesbirtokon, s látva jó munkájukat, idén már háromszáz ta­nulóra tartottak igényt. Dezső Vencel iskolaigazgató elmondta: a kézdi­­vásárhelyi diákok kukoricacímerezést végeznek. Az első csoport május 27- én utazott ki, sokan nem tértek haza, kérték, hogy tovább dolgozhassanak. A diákok egyéni munkavállalási szer­ződéssel rendelkeznek, és a költségek levonása után napi kétezer forintot ke­resnek. Augusztus elején térnek haza. A kézdi diákok ezerötszáz hektár terü­leten dolgoznak, négyen laknak egy szobában, és naponta négyszer étkez­nek. Az iskola tavaly százezer forintot kapott, idén egy használt traktort kap a mezőhegyesiektől. Sochom István Mezőhegyes madártávlatból

Next