Háromszék, 2004. július (16. évfolyam, 4202-4228. szám)
2004-07-01 / 4202. szám
KÖZÉLET NAPSUGÁR-TÁBOR A bástyalakók életes dolgokat játszanak A Napsugár húszezres olvasótáborából minden esztendőben a legszorgalmasabbak érdemlik ki a jutalomtáborozást. Anyanyelvi vetélkedők, mesemondóversenyek, rejtvénypályázat, bélyeggyűjtőverseny legjobbjai ismerkednek tegnaptól az illyefalvi tizenegyedik Napsugártáborban. Az ország minden részéből érkezett ötven elemista első nap verssel, dallal, tánccal mutatkozott be, majd mindenki rászúrta Erdély térképére települése zászlócskáját. Illyefalvával, az ottani létesítményekkel ismerkednek (felvételünkön a csoport a Séra-kúria udvarán), a táborhelyen pedig a hely szellemiségéhez igazodó játékokban, vetélkedőkön vesznek részt. A tavaly sikeresnek bizonyult, hagyományos férfi- és nőszerep gyakorlását idén folytatják, a fiúkat arra tanítják, hogy legyenek bátrak, ügyesek, és védelmezzék a gyengébbeket, a lányok pedig legyenek gondoskodóak és gyermekszeretők. A fiúk rongyból készítenek lovat, ismerkednek a lóhoz kötődő közmondásokkal, lovas játékokat tanulnak, ostort fonnak, íjjal és parittyával céloznak. A lányok rongybabáikat pólyázzák, dalokkal altatják, sógyurmából kalácsot, perecet fonnak. Eközben mindent átitat az anyanyelv játékos művelése, népi gyermekjátékok,énekek tanulása. (fekete) Visszaadják a rádió- és tévéilletéket Az esedékes villanyszámlából vonják le a rádió- és tévéilletéket azoktól a magánszemélyektől, akik 2003 augusztus 1-jétől 2004 március 30-ig benyújtották a készülékek hiányát tanúsító nyilatkozatukat — jelentette be sajtótájékoztatón Spercher Eugénia, a megyei Electrica Rt. eladási osztályvezetője. A 2003. február 1-jétől beszemélyekre, még a kissevezetett, kevés kivétellel mingyasztású egyéni vállalkodónkinek kötelezővé tett illetézekra sem — noha van két csak az első hat hónapra olyan helyzet, hogy egyetfizetik vissza (attól kezdve jelen tévére háromszor fizetik )adták a rádió- és tévékészüki ugyanazt az illetéket (ahol lékkel nem rendelkezők kérve- férj és feleség külön iparelnyeit), a nagyon kis fogyaszgedélyét ugyanarra a közösítású háztartásoknak (ahol a fő családi lakásra jegyezték be),gyasztás ellenértéke nem üti az A vállalat szóvivője, illetéket több részletben. Azok Hompot Ferenc elmondta: nak, akiknek ugyan készülékük ahogy a begyűjtés, úgy a van, de egyéb okok miatt men- visszaszolgáltatás is nehézkesek a havi 65 000 lejes mé- feladat elé állította az áramszoldiadíj alól (pl. a háborús retegáltatót, utóbbi műveletre ránok, fogyatékkal élők stb.), minden számítógépes prograkésőbb tudomásukra hozott mát újra kellett szerkeszteni, módon juttatják vissza a már A rádió- és tévéilleték visszakifizetett összegeket. nyerésére a megye 80 150 ház-A visszaszolgáltatás to- tartásából 11 612 jogosult,vábbra sem vonatkozik jogi (demeter) 2004. JÚLIUS 1. Belügyminiszteri látogatás Tegnap Sepsiszentgyörgyre látogatott az új belügyminiszter. Marian Florian Săniuţă államminisztert Sorescu Dumitru, a román rendőrség főfelügyelője kísérte Kovászna megyei tájékozódó látogatásán. A megyei rendőr-felügyelőségen Horia Grama prefektus jelenlétében találkoztak a belügyminisztérium egységeinek vezetőivel, vezető beosztású rendőrökkel. Miután a megyei rendőr-főfelügyelő ismertette az itteni helyzetet, a miniszter elsősorban az európai uniós elvárásoknak való megfelelést emelte ki, kérte, hogy a belügyminisztériumhoz tartozó minden intézmény minden dolgozója tartsa be a viselkedési normákat, legyen fegyelmezett, hatékony, úgy, ahogyan a törvények és az állampolgárok elvárják — tájékoztatott a rendőrségi szóvivő. A miniszter és az országos rendőrparancsnok Csíkszeredában vett részt a megyében szolgálatteljesítés közben elesett hét rendőr tiszteletére a Hargita Megyei Rendőrparancsnokság épülete előtt állított emlékmű avatásán, eközben ejtették útba Kovászna megyét is. (p.) KÉZDIVÁSÁRHELY A Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ után múlt héten az Apor Péter Iskolaközpont első, távoktatáson végzett hallgatói is elballagtak, jelenleg a fővárosban államvizsgáznak. A 2001 őszén a bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem által beindított mezőgazdasági-közgazdasági mérnöki szakon a harminckét beiratkozott közül huszonöten fejezték be sikeresen tanulmányaikat, és jelentkeztek államvizsgára. Az Apor Péter Iskolaközpontban működő távoktatáson jelenleg százharminc egyetemista tanul. (Sochom) Százharminc egyetemista Régi és új tankönyvek Teljesen új tankönyvet az őszi iskolakezdéskor csak az első-második, valamint a kilencedik és tizedik osztályosok kapnak; harmadiktól nyolcadik osztályig csak 10—15 százaléknyi gyereknek jut újonnan nyomott tankönyv, a többiek az előttük végzettek könyveiből tanulnak majd — közölte sajtótájékoztatón Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Az utánnyomást — amely a gyermeklétszám változásából ered — már januárban megrendelték, és majdnem teljes egészében meg is kapták, kiosztásukat is megkezdték, így — az eddigi gyakorlattól eltérően — a III—VIII. osztályosoknak már az első iskolanapon lesz tankönyvük. 176 címről van szó, ehhez adódik a magyar tagozatok 64 címe. Az új tankönyvek kiosztása bonyolultabb, előbb felkészítik az iskolai tankönyvfelelősöket a tankönyvkiállítások szervezésére, majd július 1— 4. között megszervezik az alternatív tankönyveket bemutató kiállításokat (Sepsiszentgyörgyön a Mikóban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban, Kézdivásárhelyen a Gábor Áron és a Molnár Józsiás iskolákban, Kovásznán a Körösi Csoma Sándor Líceumban, Baráton a Baráti Szabó Dávid és a Gáli Mózes iskolákban, Bodzafordulón a Bălcescu és a Sadoveanu nevét viselő tanintézményekben), összegezik az igényléseket, és megrendelik a fordításokat (román nyelvű könyvek esetében), ezután következik a versenytárgyalás, a nyomtatás és a szállítás, ami a vékonyabb kötetek esetében belefér a vakációba, ám a IX. és X. osztály még meg sem írt (!), rendszerint vaskos szaktankönyvei jó esetben az első évhannad végére készülnek el. Ezeket a tantárgyakat tehát eleinte könyv nélkül fogják tanítani. És most lássuk a kínálatot: az első osztály számára egységes kisebbségi román tankönyvet kínálnak, de ábécéskönyvet háromból, matematikát kilencből lehet választani (ebből a három legnépszerűbb kötetet fordíttatják le), környezetismereti tankönyvet pedig négyből (és igény esetén mind a négyet lefordíttatják). A második osztályban szintén egységes a kisebbségi román nyelvkönyv, magyarból két változatot, matematikából ötöt kínálnak, környezetismeretből azonban egyet. A líceumok kilencedik osztályának valamennyi tantárgyát itt nem soroljuk fel, összesen 95 cím van (ezekből a magyar tanárok által kiválasztott köteteket javasolták fordításra), a többiekhez képest késésben, de már nyomdában van a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar nyelvű vallásoktatási tankönyv. A tizedikesek számára 131 címből válogatnak tanáraik, az eleve magyar tannyelvű kötetek már készülnek. A művészetek és mesterségek kilencedik és tizedik osztályosai számára 31, illetve 26 címet kínálnak az általános műveltségi tantárgyakból, valamennyit lefordíttatják. (demeter) Rajtunk takarékoskodnak Égre-földre esküdözött két évvel ezelőtt a hatalomba jutott szoclib kormány Budapesten, hogy támogatni fogják a határon túli magyarok helyben maradását, az itteni kulturális, oktatási intézményeket, a sajtót, a magyar rádiókat, televíziókat. Mondanunk sem kell, az ígérgetést tamáskodva fogadta az itt élők zöme, de arra azért mégsem gondolt senki, hogy a meglévő — igen szolidnak nevezhető — támogatásokat is megnyirbálják. A romániai magyar sajtó jó tíz éve más támogatásban nem részesült, mint abban, hogy a magyar kormány az Illyés Közalapítványon át kifizette kilenc határon túli napilap helyett az MTI szolgáltatásait, s két országos napilapnak — a Krónikának és a Romániai Magyar Szónak — a távirati iroda képeket is juttatott. Most, derült égből a villámcsapás, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke kénytelen a lapok főszerkesztőinek címzett udvarias levélben bejelenteni, hogy a kuratórium, mérlegelve a közalapítvány költségvetési támogatása jelentős részének takarékossági intézkedések keretében történő zárolása után előállt helyzetet, (...) nem tartja lehetségesnek e támogatás további, szeptember 30. utáni folyósítását. Pomogáts levelében azt is tudatja, hogy három országgyűlési képviselő — Herényi Károly (MDF), Géczy János (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) — vállalkozott arra, hogy a pénzt idén az állami tartalékalapból megszerezze, és gondoskodjék arról, hogy jövő évben ez a 40 millió forintnyi összeg a költégvetésben szerepeljen. Az MTI is beindult, intenzív tárgyalásokba kezdett a Határon Túli Magyarok Hivatalával, az Illyés Közalapítvánnyal elsősorban azért, mert neki nagyon eladó a napi hírcsomag. Főként miután Vincze Mátyás igazgatása alatt az elmúlt másfél esztendőben 350 személlyel nőtt a vezető beosztású tisztségviselők száma, a hírügynökség egyre rosszabb anyagi helyzetbe került, a 40 millió forint — ami eddig biztos pénz volt — elvesztése az elevenükbe vág, létüket veszélyezteti. .. Igaz, ez már nem a mi dolgunk, hanem a magyar kormányé és parlamenté, mely a tulajdonosi jogot gyakorolja az intézmény fölött. Az ellenben több, mint fájó, mi több, árulkodó, hogy egy létező, eleven, határon is átnyúló hírforrást, mely létfontosságú az erdélyi, vajdasági magyar lapoknak, a sokat ígérgető, de keveset teljesítő szoclib kormány 40 millió forintért ily könnyedén felad. Simó Erzsébet kármentő 3 APOR PÉTER ISKOLAKÖZPONT Diákok Mezőhegyesen A nyári szünidőben a kézdivásárhelyi Apor Péter Iskolaközpont háromszáz tanulója végez mezőgazdasági gyakorlatot Mezőhegyesen, Kézdivásárhely egyik anyaországi testvérvárosában. Az iskolaközpont vezetősége a mezőhegyesi állami ménesbirtokkal két évvel ezelőtt kötött együttműködési szerződést. A ménesbirtok 1784-ben alakult, s az eltelt több mint kétszáz esztendő alatt a lótenyésztés sikereit hozta, és a hajdani pusztán korszerű mezőgazdasági kombinát jött létre, mely ma Magyarország legpatinásabb mezőgazdasági nagyüzeme. Tavaly nyáron százhetven diák és hat tanár dolgozott első alkalommal a ménesbirtokon, s látva jó munkájukat, idén már háromszáz tanulóra tartottak igényt. Dezső Vencel iskolaigazgató elmondta: a kézdivásárhelyi diákok kukoricacímerezést végeznek. Az első csoport május 27- én utazott ki, sokan nem tértek haza, kérték, hogy tovább dolgozhassanak. A diákok egyéni munkavállalási szerződéssel rendelkeznek, és a költségek levonása után napi kétezer forintot keresnek. Augusztus elején térnek haza. A kézdi diákok ezerötszáz hektár területen dolgoznak, négyen laknak egy szobában, és naponta négyszer étkeznek. Az iskola tavaly százezer forintot kapott, idén egy használt traktort kap a mezőhegyesiektől. Sochom István Mezőhegyes madártávlatból