Háromszék, 2005. február (17. évfolyam, 4380-4404. szám)

2005-02-01 / 4381. szám

Băsescu Londonban Románia EU-csatlakozá­­sáról, a fekete­tengeri együtt­működésről, a korrupcióról és a vízumkérdés­ről folytatott eszmecserét tegnap Lon­donban Traian Băsescu állam­fő és Tony Blair brit miniszterelnök. Nagy-Britannia teljes mértékben támogatja Romániát az uniós csatlakozási tár­gyalások 2007. január 1-jéig való teljesítésében és a csatla­kozási szerződés 2005. májusi aláírása kapcsán jelentet­te ki Băsescu a félórás találkozó után. A két ország közös tervezetet javasol a Fekete-tenger térségének biztonságos­sá tételére. A megbeszélésen az iraki helyzet is szóba ke­rült (az Irakban szolgálatot teljesítő román katonák többsé­ge brit parancsnokság alatt van), és Traian Băsescu Tony Blair támogatását kérte ahhoz, hogy Moldova Köztársa­ságban viszonylag rövid időn belül állandó képviselete legyen az Európai Bizottságnak. Tony Blair megígérte, hogy a brit illetékes hatóságok a következő időszakban elemezni fogják a román állampolgárok brit vízumkötelezettségének kérdését is. Kétfejű pártelnökség? Ion Iliescu tegnap kijelentette, nem kíván az SZDP tisz­teletbeli elnöke lenni, és 75 éves kora ellenére 45 évesnek érzi magát. Iliescu az SZDP Állandó Delegációjának ülése előtt kifejtette, a párt kongresszusa dönt majd a leendő pártelnök személyéről, válaszképpen Alexandru Lăpuşan vélekedésére, aki Ion Iliescut látná az SZDP élén. Az exállamfő azt mondta, nincs konfliktus közte és Adrian Năstase között. • Adrian Năstase kormányfő szerint a kétüléses képlet a legmegfe­lelőbb megoldás. - Eddig is tandemben dolgoztunk, egy csapat vagyunk mondotta, hozzátéve, hogy ő maga 35 évesnek érzi magát. Volt miniszterei, Mircea Geoană és Miron Mitrea azonban tiszta helyzetet követelnek, a közelgő, kö­dös pártelnökválasztás okozta feszültség feloldását. Belföld Elakadt a mentő Többtucatnyi megyei rangú, de néhány országos, sőt egy európai úton is elakadt tegnap a közlekedés az or­szág déli és keleti megyéiben. Jó néhány település áram nélkül maradt. A leginkább Bákó, Vrancea, Konstanca, Călăraşi, Buzău, Brăila, Ialomiţa és Tulcea megyében oko­zott gondot a süni havazás és a szél. Egy másfél éves kisfiú állítólag azért halt meg, mert a mentőkocsi nem ért ki idejében, az előtte haladó hóeke ugyanis egy adott kilométerkőnél (ameddig a szerződés szólt) visszafordult, egy munkából hazatérő nőt pedig lakásától alig 50 méter­re találtak a viharban megfagyva. A közlekedés Buka­restben is nehézkes, dupla menetidőt kell számolni. Er­délyben nincs fennakadás, de itt mérték az idei tél legala­csonyabb hőmérsékleti értékét: tegnap reggel Csíkszere­dában mínusz 32 Celsius-fok volt. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet 2 SEPSISZENTGYÖRGYI A LEGTISZTESSÉGESEBB ADÓFIZETŐ. A legtisztességesebb magánóraadó peda­gógusnak az Evenimentul zilei által kiírt 3 millió lejes jutalmát Fekécs Károly sepsiszentgyörgyi tanár, matematika szakos tanfelügyelő kapta, aki 2000 óta adót fizet ezért a tevékenységéért is. A lapnak elmesélte, annak idején kis értetlenkedés után szerezte meg a városházától az engedélyt, kollégáinak is elmondta, hogyan kell ez ügyben eljárni, arról ellenben nem tud, hogy akadt-e követője vagy sem. LEÁLLÍTOTTÁK A CERNAVODAI ATOMERŐMŰVET. Miután péntek éjjel műszaki hibát észleltek az egyik gyorsleállító rendszerben, leállították az atomerőművet. Az energiakiesést tartalék hőerőművekkel pótolják — tájékoztatott a gazdasági és kereskedelmi minisztérium. A második gyorsleállító rend­szer egyik csapjának meghibásodását egy rutinellenőrzés során észlelték. A javítási munkálatok szombaton megkez­dődtek, a reaktort február 4-én, pénteken 13 órakor indítják újra, névleges teljesítményét február 5-én éri el. A gazda­sági szaktárca közleménye szerint nem történt radioaktív szivárgás. (Mediafax) 25 DÜHÖS MÉDIÁS. A Transindex felmérése szerint az udvarhelyi RMDSZ-szenátor, Verestóy Attila, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Frunda György marosvásárhelyi RMDSZ-szenátor a három legarrogán­­sabb romániai magyar közéleti szereplő. Az ankétokban 25 újságíró vett részt. A kialakult kép szociológiailag nem releváns, a kérdés maga túl általános, és a minta is véletlenszerű. Minden második megkérdezett újságíró megnevezte Verestóy Attilát. Ő az egyik leggazdagabb romániai magyar, de nem­ világos, a politikusként becsa­tornázott forrásokból visszajuttat-e valamennyit a közös­ségnek, vagy sem. Gyakorlatilag semmilyen hatékony média-népszerűsítő módszere nincs, sőt, mintha médiagesztusaival szán­dékosan erősítené a róla kialakult diabo­­likus képet. Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármes­terét minden harmadik válaszadó felvette listájára. Szó­noki képességeinél csak az egója hatalmasabb. Frunda György marosvásárhelyi RMDSZ-szenátor neve minden ötödik újságíró válaszaiban szerepel. A fontos emberek neurózisával küzd, légkondicionált termekhez és vesefü­­téses autókhoz szokott, nagyon idegesítik azok a rosszul öltözött újságírók, akik még kérdéseket is meg mernek fogalmazni. Európai imázsa médiás körökben romokban hever, de nem tett jót megítélésének az Academia Cațavencu kiszivárogtatása sem, mely szerint aktív tit­kosszolgálati készenlétben lenne — idézi a kommentáro­kat a Transindex. Hírsaláta Ki örül, ki aggódik Irán örül az iraki választások meg­tartásának, és reméli, hogy az meg­könnyíti a megszálló erők távozását az országból. Törökország tart az észak­iraki kurdok függetlenedésétől. A tö­rök miniszterelnök bírálta az Egyesült Államokat, amiért nem tett semmit, hogy megakadályozza a kurdok erőfeszítése­it az észak-iraki Kirkuk fölötti ellenőr­zés megszerzésére. Ankara attól tart, hogy Kirkuk egy független állam mag­­vává válhat, és ez felerősítheti az el­szakadási törekvéseket a kurdok lakta török területeken is. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerint az iraki vá­lasztások eredménye kedvező hatással lesz más arab országokra is. E szava­zás Berlusconi megfogalmazása szerint pozitív értelemben „megfertőzi” a töb­bi arab országot is, ahol önkényuralmi rendszerek vannak hatalmon. Az iraki választások napja nagy nap volt a de­mokrácia és a szabadság szempontjá­ból, s hangsúlyos üzenetet küldött az egész térség, sőt a világ számára mind­azoknak, akik a demokráciáért és a sza­badságért küzdenek szögezte le teg­nap Brüsszelben újságíróknak José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Javier Solana, az EU kü­l- és biztonságpolitikai főkép­viselője szerint a hét végi választás jelezte, hogy az irakiak egy demokra­tikus országot akarnak kialakítani, s az új bagdadi vezetés bizton számít­hat az Európai Unió támogatására. Eltérve korábbi bírálataitól, az orosz elnök hétfőn a demokratizálás útján tett fontos lépésként üdvözölte az iraki választást, míg a moszkvai kül­ügyminisztérium az összes etnikai­vallási csoport méltányos képvisele­tét szorgalmazta a jövendő bagdadi kormányban. Több ázsiai ország is a demokrácia irányába tett jelentős elő­relépésként méltatta tegnap az iraki választásokat, de Kína borúlátó, és aggódik, hogy a szava­zás esetleg csak előjá­téka volt a még több erőszaknak és az egyes nemzetiségek, felekeze­tek közt lappangó fe­szültségek kiéleződésé­nek. Az ázsiai kormányok felszólították az Egyesült Államokat, hogy Irak kor­mányzását immár bízza az irakiakra, az új bagdadi kormányt pedig nagyvo­nalúságra buzdították, nehogy kiéleződjön a konfliktus a síiták és a szunniták között. Még eltart egy ideig, míg megszámlálják a sza­vazatokat Határon túliak Budapesten Szakmai találkozóra érkeztek az Andrássy úti kormány­épületbe a magyarországi és a határon túli magyar szerve­zetek képviselői. A megbeszélésről a sajtó sem tudott, a Duna Televízió stábja egyedüliként mákat vitat meg két napon át érdeklődött, hogy milyen té­­r csaknem 50 résztvevő. A csendes hóesésben csen­desen szállingóztak a kormány ötpontos programjáról szóló egyeztetésre a magyarországi és a határon túli magyar szer­vezetek képviselői. Informáci­óink szerint a szülőföldprog­ramról, az útlevél és a vízumki­bocsátás kérdéseiről, valamint az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről tanács­koznak. Rövid legyen a folya­mat, bizonyos kérdésekben egyablakos ügyintézést kell bevezetni, határidőket kell le­rövidíteni — hangzott el. A ha­táron túli szervezetek bizako­dóan érkeztek a megbeszélés­re. Véleményük szerint csak közösen lehet helyes nemzet­politikát kialakítani. Ennek a szakmai találkozónak az össze­hívására Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök tett ígéretet. Azt, hogy miről sikerült megállapod­ni, ma tudhatjuk meg. Elkészült a jelentés Elkészült az a jelentés, amelyet az EU-tagállamok belgrádi misszióvezetői készítettek a vajdasági helyzetről. A jelentés­tevők megállapították, hogy a rendőrségben és az igazság­szolgáltatásban arányos képviselethez kell juttatni a vajdasá­gi kisebbségeket, a toleranciát elősegítő lépésekre van szük­ség az oktatás és nevelés területén, a menekülteket be kell vonni a vajdasági kulturális folyamatokba, és javítani kell a kisebbségek foglalkoztatásán is. A nemzetközi figyelem jóté­kony hatással volt a szerb kormányra — vélik a dokumentum készítői, hozzátéve: az EU megfelelő intézményeinek ezután is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kisebbségekre és helyze­tük javítását célzó reformintézkedések elősegítésére. Az EU külügyminiszteri tanácsa kifejezte készségét, hogy továbbra is figyelemmel kísérje a vajdasági folyamatokat. ORSZAG-VILAG Ijád Allávi békét akar Egységre szólította fel a választásokat követően az iraki népet tegnap Ijád Allávi ideiglenes iraki miniszterelnök. „Most itt az ideje, hogy az irakiak egybegyűljenek. Egységre szólí­tom fel mindazokat, akik voksoltak, és mindazokat, akik nem. A terroristák vereséget szenvedtek” — mondta televíziós beszédében a kormányfő. Allávi közölte: átmeneti kormánya addig vezeti az országot, amíg az újonnan választott parla­ment meg nem szavazza az új miniszterelnököt és kabinetjét. A politikus egyben ígéretet tett arra, hogy lehetőség szerint minden társadalmi csoportot bevonnak a kormányzati mun­kába. Külön köszönetet mondott az iraki biztonsági erőknek, valamint a koalíciós erőknek a választások biztosításában végzett kiemelkedő munkájukért. • Az iraki szunnita vallási jogtudósokból álló ulématanács tegnap kétségbe vonta a hét végi választás legitimitását. Mint szóvivőjük elmondta, a vá­lasztási részvétel nem volt annyira magas, mint ahogy a ható­ságok előre jelezték, s ez azt mutatja, hogy a társadalom egy része egyetértett a szunniták választási bojkottjával. Magyar offenzíva az EU-ban Magyarország tegnap intenzív és offenzív stratégiát kez­dett az Európai Unió központi szerveinél és tagországainál annak érdekében, hogy az EU 2007 és 2013 közötti pénzügyi keretköltségvetésének összeállításánál érvényesítse elkép­zeléseit — jelentette be az EU-tagországok kü­l- és uniós ügyi minisztereinek brüsszeli találkozója alatt tartott sajtótá­jékoztatóján Baráth Etele. Az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter közölte: tegnap a tagországok előtt ismertette a magyar álláspontot. Pénteken találkozik az Európai Bizottság költségvetési, va­lamint regionális fejlesztési biztosával, jövő héten pedig a luxemburgi EU-elnökséggel tárgyalnak a magyar kormány képviselői. Ideiglenesen feloldották a szankciót Az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli találkozó­jukon ideiglenesen feloldották a Kuba ellen közel két éve bevezetett diplomáciai szankciót. A miniszterek a kormány­hoz fűződő diplomáciai viszony rendezése mellett tegnap arról is döntöttek, hogy bővítik kapcsolataikat Fidel Castro kubai elnök bírálóival. Jelezték azt is, hogy az emberi jogok vizsgálatát továbbra is napirenden tartják a szigetország vonatkozásában. A mostani döntés egyebek között ellen­zékiek szabadon engedésére adott válaszként született. Albert Sándor lett a Selye János Egyetem rektora Átvette rektori kinevezését Ivan Gasparovic szlovák állam­főtől tegnap Pozsonyban Albert Sándor, a tavaly ősszel meg­nyílt első önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetem rektora. Jóllehet Gasparovic tavaly nyáron még annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar egyetem létesítésére fordított százmillió korona állami pénzt jobb helyre is tehették volna, a kinevezés átadásakor gratulált Albert Sándornak, és azt mondta: bízik abban, hogy az intézményben olyan oktatók vetik meg a lábu­kat, akiknek köszönhetően a magyar egyetem rövidesen fel tud nőni a huszonnégy szlovák egyetem színvonalára. 2005. FEBRUÁR 1.

Next