Háromszék, 2005. február (17. évfolyam, 4380-4404. szám)

2005-02-01 / 4381. szám

KÖZELET Birtokbavételt kezdeményezett az önkormányzat­ ­folytatás­a) Kényesebb kérdés az örkői kőbánya ügye, a most zajló kitermelés a város felső részét veszélyezteti, ahol lakóépületek rongálódnak meg, az utcahálózat tönkremegy. Ha az önkor­mányzat átvehetné a bányát, csökkentené a kőfejtést olyan mértékig, hogy csak a helyiek számára szükséges építőanyagot állítanák elő. A szépmezői, törvénytelenül államosított szán­tóföld ügyét is kormányhatározattal lehetne megoldani, mint ahogyan a már egyszer a vá­első oldalról O­ros tulajdonába juttatott, majd ismét vissza­vett gáz- és villanyhálózat kérdését is. Vége­zetül a két sportbázis, a Stadion utcai és a Bán­ki Donát utcai épületek, pályák átvételét sze­retné kormányhatározattal megoldani a város, ez ügyben is régebb folyik a harc, de míg Botoşani­ban, Buzăuban, Dorohoiban stb. ta­valy szeptemberben az önkormányzatoknak adták át a helyi sporttelepeket, Sepsiszent­­györgy kérését ez ügyben sem teljesítették. A megyei utak járhatóak A kitartó tél, a szűnni nem akaró havazás csak ki­sebb fennakadáso­kat okoz a három­széki megyei uta­kon, a polgárvédel­mi felügyelőségen tegnap úgy tájékoz­tattak, minden út járható, minden helység megközelít­hető. Ezt az informá­ciót megerősítették a megyei tanács út­­osztályán is. A Za­bolához tartozó fal­vakon kívül tegnap reggel­re a Futásfal­vára vezető utat fújta be a hó, a délelőtt fo­lyamán azt is eltakarították. vidéki falucskába vezető Az első nagy havazás utat még múlt héten felsza- Szárazajtát zárta el, az erdő­­bódították. (vpp) Magánerdészek a miniszternél Ma délelőtt Gheorghe Flutur erdészeti miniszter fo­gadja a megyénkben műkö­dő hat magánerdészet veze­tőjét tudtuk meg Tamás Sándor képviselőtől, a talál­kozó kezdeményezőjétől, aki szintén jelen lesz a találko­zón. Lapunk érdeklődésére elmondta: elsősorban az ál­lami és a magánerdészeti rendszer működésével kap­csolatos folyamatos feszült­ségek kerülnek majd teríték­re, az egyelőre állami tulaj­donban és a Romsilva keze­lésében levő erdei utak lezá­rását is felvetik. Szóba kerül az állami erdészeti hivatal azon kötelezettsége is, mely szerint a visszaszolgáltatás előtt az erdős területet be kell ültetni, és kötelező gondoz­ni addig, amíg a csemeték képesek önállóan megélni. Ezt a törvényes előírást Kovászna megyében egyet­len esetben sem tartották tiszteletben, ami különösen nagy pénzügyi teherrel súj­totta a magánerdő-tulajdo­­nosokat. Ezen is változtatni kell, akárcsak a vadászati tör­vényen hangsúlyozta a képviselő­­, hiszen megen­gedhetetlen, hogy magántu­lajdonú erdőben másoknak legyen vadászati joguk. Ez a kérdés a kormányprogram­ban is szerepel, és az új minisztert is foglalkoztatja a megoldás. A vadkárokat is szóba hozzák, és az sem ki­zárt, hogy a megyei erdésze­ti igazgatóság vezérigazga­tójának kérdése is napirendre kerül, hiszen az RMDSZ olyan szakembert fog támogatni, aki az erdők visszaszolgáltatását segíteni fogja, és nem akadályozza. (lochom) 2005. FEBRUÁR 1. Drágulnak a gyógyszerek Rekordot döntött a lakosság körében gyakran használt, furazolidon nevű gyomorfertőtlenítő azzal, hogy egyik napról a másikra szinte megháromszorozódott az ára. Ha nem is ilyen mértékben, havonta legkevesebb öt-tíz hazai szabadáras termék árát emelik, sok gyógyszer idén kétszer annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ha egyik termelő megszünteti egy bizonyos gyógyszer előállítását, illetve alapanyag hiánya mi­att átmenetileg szünetelteti a gyártást, a többiek, ki­használva a helyzetet, azonnal árat emelnek. Ez tör­tént a furazolidonnal is, amelyet a korábbi 9500 lej helyett múlt héttől 25 000 lejért lehet megvásárolni. A gyógyszerárak emelkedése általában nem ilyen drasztikus, egyelőre csupán ez a termék okozott ilyenszerű meglepetést, de havonta öt-tíz hazai ké­szítmény ára növekszik 10 30 százalékkal, néhány gyógyszer esetében ez egymás után többször is megismétlődik, mígnem egy év alatt eléri a korábbi érték dupláját. Példa erre a gyermekes szülők által gyakran keresett paracetamol- és glicerinkúp, ame­lyek ára néhány hónap alatt látványosan kúszott a kétszeresére. A támogatott gyógyszerek terén egyelőre nem ész­lelhető változás, az új kormány ellenben ígérte, hogy felülvizsgálja a jelenlegi támogatási rendszert, ami a gyógyszerlisták megváltoztatását, illetve a támogatás szintjét is befolyásolhatja Utoljára december 13-án, az elnökválasztás második fordulója másnapján módosult egy árnyalatnyit a támogatott gyógyszerek listája, s bár ilyen kiigazítások gyakran történnek, a legutóbbi beavatkozás akár jelzés értékűnek is tekinthető. (fekete) Teljes a létszám (folytatás az első oldalról) Elfogadták a megyei útkar­bantartó vállalat magánosítási előkészületeit (az ügynök ki­választásához szükséges irat­csomó összeállításának mód­ját), a hegyimentés megszer­vezését (ezt egy szakmai vagy nem kormányzati szervezettel közösen képzelik el, a leendő szerződésben a tanács a saját maga által beszerzett felszere­lést adná), a fogászati rende­lőközpont egy részének bér­beadását (egyes fogorvosok és fogtechnikusok nem telje­sítik a megszabott feltétele­ket), a külkapcsolati tevé­kenységi beszámolót és ez évi terveket, kiegészítettek több vezetőtanácsot (erre részben a választások után kicserélő­dött tisztségviselők, részben pedig az új szerkezetek miatt volt szükség), megszavazták a tanács saját működési sza­bályzatát és a sajtóval való kapcsolattartás módját, végül pedig meghallgattak több je­lentést: két tanácsi beszámo­ló mellett a Számvevőszék, a művelődési központ és a Szé­kely Nemzeti Múzeum tevé­kenységi mérlegét. Énekelni jó Telt házat vonzott szombat este a szentivánlaborfalvi férfikórus névadó és zászló­avató ünnepsége. A zömmel nyugdíjaskorú éneklőknek mintegy száz ember tapsolt, és a más falvakból érkezett dalostársak, hivatalos és egy­házi személyek, barátok, ismerősök kívántak múlt­jához illő jövendőt az első karnagya, Székely István nevét felvett dalkörnek. A vallásos éne­kek, kuruc dalok, népdalok között — amíg az előadók pihentek — a falubeli énekkarok múltját ismertették, az 1946-ban alapított első vegyes kartól máig. A névsorokból ítélve egész csalá­dok, később csak a férfiak dalolgattak a hosszú őszi-téli estéken, és noha rangos díjakat is nyer­tek a szűkebb és tágabb körű vetélkedőkön, évekre el-elhallgattak. Hogy aztán mindig újra­kezdjék. Az utóbbi években már csak a falu ün­nepein és a temetéseken énekelnek, aminek egyik magyarázata az, hogy a hajdan hatvanta­gú kórus ma már csak 20- 23 tagot számlál, és ha nem sikerül fiatalokat bevonnia, pár év múlva nem csak a többszólamúságról kell lemondani. Hanem talán a dalainkról és a közös éneklés sem­mihez sem hasonlítható élményéről is. A Kele­men Alpár jelenlegi kórusvezető által szervezett, kosaras bállal zárult ünnepségre egy emlékfüze­­tet is kiadtak, a feledés és a közömbösség elleni orvosságul. (Demeter) Szimatolnak a hírszerzők A Székely Nemzeti Tanács elnapolt illése előtt, ame­lyet Gyergyószentmiklóson tartottak volna január 29-én, Kovács Attila Kovásznál csendőr felkereste volt tanárát, Cseh Béla zenetanárt, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki elnökét, hogy megtudakozza tőle: Kovásznáb­ól kik és milyen szándékkal utaznak az SZNT ülésére. Cseh Béla elmondása szerint a csendőr beval­lotta, hogy e ,,nemes"feladatra a hírszerzőktől kapott megbízást, mivel ők nem akartak feltűnést kelteni. De ebből azt is lehet sejteni, nem akarták, hogy Cseh Béla megtudja, kik a titkosszolgálat(ok) kovásznái emberei. Mert ugye, tudjuk, mindenütt vannak hírszerzők, csak­hogy most nem pózolnak, nem fitogtatják annyira kilé­tüket, mint annak idején Ceauşescu szekusai. Nos, amint Cseh Béla elmondta: a csendőr által fesze­getett kérdésekből kiderült, hogy a hírszerzők mind az SZNT-t, mind az MPSZ-t illetően mindennel tisztában vannak, csakhogy összemossák a két szervezetet és tiszt­ségviselőit, ugyanis az SZNT-ben Cseh Béla nem tölt be semmilyen szerepet vagy tisztséget. Ezek után az a kérdés, a hírszerzők magukból indulnak-e ki? Pontosabban —­ hogy ők is értsék —: a két intézmény tevékenysége összemosódik? Ha igen, akkor az nagy baj, mert a csendőröknek lenne elég dolguk Kovásznán, és másutt is. Például fel kellene lépniük a parkok kellékeit, padokat, szemeteskukákat rongáló huligánok s a diszkók­ból hazafelé üvöltöző bandák ellen. Ezért fizetik őket az adófizetők, nem azért, hogy szimatoljanak utánunk. A hír­szerzők pedig végezzék a dolgukat, február 12-én menje­nek el az SZNT ülésére Gyergyószentmiklósra, nem lesz ott semmi titok, és jegyzeteljenek, mint ahogy az a sötétkék ballonkabátos, barna bőrű, kerek képű, rövid hajú, kb. 170 cm magas, 40—45 év közötti férfiú tette a sepsiszent­györgyi Gábor Áront Terem folyosóján újságírók közé ve­gyülve, amikor 2003 őszén az SZNT alakult, és akit pár hónappal később, a következő ülésen is ott leittunk. Bodor János KÉZDI VÁSÁRHELY Tömbházlakásokat fosztottak ki Hét kézdivásárhelyi töm­bház­­lakásba hatoltak be ismeretlen tette­sek, és loptak el különféle tárgyakat és pénzt közölte a kézdivásárhelyi rendőrség. A betörők főleg város széli lakásokat raboltak ki. A nyomozók szerint a tettesek más megyebeliek, de helybeliek is lehetnek, akik a lo­pott holmit más vidéken értékesítik. A napokban a bűnüldöző szervek három onyesti, büntetett előéletű sze­mélyre figyeltek fel, akik burgonya­vásárlás ürügyén főleg magánházak­ba kéreskednek be, ahol felmérik a tu­lajdonos anyagi helyzetét. Legutóbb a profi tolvajok kaputelefon és bizton­sági zár ellenére is behatoltak egy jó­módú család otthonába, ahonnan ék­szereket, elektronikus felszerelést és félmilliárd lej készpénzt vittek el. A rendőrség arra kéri a lakossá­got, hogy a bejárati ajtókra lehetőleg két zárat szereltessenek, és ha gya­nús alakokat látnak a lépcsőház kö­rül, azonnal értesítsék a rendőrséget a 361 602-es telefonon. (Jochom­) Hová tűnt a zászló? A zabolai református parókián három esztendeje két zászlót lo­bogtatott a szél: a románt és a ma­gyart. Soha senkit nem zavart, hét­fő reggelre mégis érthetetlen mó­don eltűnt a piros-fehér-zöld színű magyar nemzeti lobogó az épület­ről — közölte hangjában nem kis értetlenséggel Páisztori Tibor Endre zabolai református lelkész. Vajon kinek szúrta a szemét a zászlónk? (s) ­ Lelőtték a falu bikáját Pénteken délben megvadult a málnási közbirtokosság tulajdonában lévő, a község egyik portáján tartott ötéves, 750­ - 800 kilogrammos bika, s mert senki megfékezni nem tudta . Nem vagyok én Toldi Miklós, jelentette ki dr. Szász István, a község állatorvosa, akit igen gyorsan a helyszínre hívtak —, kénytelenek voltak lelőni. Minden bizonnyal az állat fokozott izgalmi állapota okozhatta a bajt, együtt tartották a tehenekkel, ráadásul mozgásigényéhez mérten keveset sétáltatták — véli a szakember. Tény, hogy az embereket megrémítette viselkedése, szétverte a kerítés egy részét és a kaput, és mert lefogni senki sem merte, nem tudta, a helyi rendőrség és az állatorvos jelenlétében egy vadász kilőtte. Hatalmas súlya miatt már amúgy is gondok adódtak — mondja dr. Szász , megesett, hogy egy-egy kisebb tehénnek megroppant a gerince, ha a minősített fajbikával dolga akadt. Az állat eszmei értéke legalább 70—80 millió lej, de húsáért nem kapnak többet nyolcmilliónál. A megyei állatorvosi laboratóriumban elvégezték a bika agyvelejének vizsgálatát, nem volt beteg, a kergemarhakór gyanúja fel sem merült, húsa tehát fogyasztható — közölte lapunkkal dr. Sikó Barabási Sándor. A málnási közbirtokosságnak ezek után új fajállatot kell vennie, kisebbet, hogy a teheneknek is könnyebb legyen. _(1)

Next