Háromszék, 2006. április (18. évfolyam, 4737-4758. szám)

2006-04-01 / 4737. szám

2 Költségesebb szenvedélyek Két héten belül lehet számítani az egészségügyi alapok növelését célzó „szenvedélyadó” bevezetésére. Ettől kezd­ve a szeszes italt és cigarettát vásárlóknak jóval mélyeb­ben kell a zsebükbe nyúlniuk. A szeszes italok körülbelül 2 euróval drágulnak egy liter tiszta szeszre számítva, ami a kereskedelemben mintegy 30 százalékos drágulást jelent. Nem drágul a sör, a bor és a természetes gyümölcspálinka. A dohányiparban csomagonként 16 000 régi lejes drágu­lással számolnak. Július 1-jétől tovább drágul a cigaretta, akkor a jövedéki adó növekedése miatt. FURCSA ÖSSZEFONÓDÁSOK. Omár Hajszám, az előzetes letartóztatásban lévő szíriai származású üzlet­ember, akit emberrablással gyanúsítanak, szoros kapcso­latban állt a Román Hírszerző Szolgálattal, vagyonát, javait például Prahova megyében a titkosszolgálatok hathatós támogatásával építette fel és őrizte meg. Most szerencsétlen rákos, és nem sok reménye lehet, hogy sza­badlábra helyezik. De a titkosszolgákat, akik támogat­ták, ha lenne politikai akarat, felelősségre lehetne vonni. (Cotidianul) ÁTMENTETTÉK MAGUKAT. A szekusdossziékat vizsgáló bizottság egyik osztályvezető­je, Germina Nagat azt állítja, amit sokan régóta sejtenek: a parlament tele van volt szekusbesúgókkal. Pártállástól füg­getlenül. (Eveniitifotul zilei) A NAGY CSEL. Alexandru Chi­tani úgy próbálja ma­gát tisztára mosni a Tánczos Barna ellen elkövetett me­rényletből, hogy azt állítja, azért emelt kést az Állami Birtokügynökség igazgatójára, mert az magyarul szidta a román parasztokat. (Realitatea TV) ROMÁN ÁLOM: KEVÉS MUNKÁVAL, KOCKÁZAT­­MENTESEN ÉLNI. A romániai polgárok nagy többsége in­kább a szerény, de stabil és előrelátható életet helyezi előtér­be, mintsem a gazdagságot, ami szerintük egyáltalán nem nyújt stabilitást — derül ki az Insomar közzétett felmérésé­ből. A közvélemény-kutatásból többek között azt is meg­tudhatjuk, hogy a romániai lakosság zöme inkább banki le­tétbe helyezi megtakarított pénzét, mintsem ebből részvé­nyeket, kötvényeket vásárolna, azaz a tőzsdén próbálná ka­matoztatni pénzét. Ugyanakkor sokan még mindig úgy gon­dolják, hogy az állami szektor biztosabb megélhetést nyújt, mint a magáncég-alapítás. Az Insontar társadalomkutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy a romániai állam­polgárok tudatában a „kockázat” kifejezés egy­általán nem kapcsolódik össze olyan fogal­makkal, mint az „esély”, „lehetőség” vagy éppen „szeren­cse”, hanem ezek ellenkezőjével látnak összefüggést, a „ve­szély”, a „fenyegetés” jut eszükbe róla. (Hotnews) MINDENFAJTA VEZETŐT ÁTVILÁGÍTANÁNAK. Újabb csoportokkal bővül az átvilágítási törvényben azok köre, akikről úgy vélik, részt vállaltak a kommu­nista rendszer hatalmi apparátusában. A szenátus jogi és emberjogi bizottsága döntött erről. Ide tartoznak a szekuritáséval együttműködő vallási vezetők, hajó- és repülőgép-parancsnokok, valamint parancsnok­helyettesek, diplomáciai és kereskedelmi kirendeltsé­gek, illetve konzulátusok vezetői és helyettesei. (Rea­litatea TV) Hírsaláta m Megbukik a kormány? Belföld ! A Tăriceanu-kormány megbukik, miután az Európai­­Bizottság kedvező ország­jelentést ismertet Romániáról, a DP pedig visszavonja minisztereit a kabinetből; ekkor Băsescu elnök is nyilvánosan vádolni fogja a kormányzati korrupciót — nyilatkozták DA szövetségbeli források, melyek szerint a demokrata miniszterek visszavonása után az államfő nem hagyja jóvá új tárcavezetők kinevezését. Egy új kormány­zati struktúrát a parlamentnek is jóvá kell hagynia, de a DP ezt nem fogja támogatni. Ez politikai válsághoz vezet, amely­ből kiutat az előrehozott választások jelentenek. Ha eset­leg az SZDP támogatna egy új kormányt — a szociálde­mokratáknak megtépázott imázsuk miatt nem tennének jót az előrehozott választások —, Traian Băsescu megakadá­lyozná a miniszterek kinevezését. A demokraták és az ál­lamfő szerint a jelenlegi kormánynak nincs jövője, a liberá­lisok terveit a koalíciós és ellenzéki pártok megakadályoz­zák — vélték az idézett források. Traian Băsescu elnököt az is zavarja, hogy Tăriceanu kormányfő továbbra is támo­gatást nyújtott Dinu Patriciunak, és saját pártbeli csapatát juttatta vezető állami tisztségekbe. Liberális források szerint az NLP és Tăriceanu számít ezekre az akciókra a DP és Băsescu részéről. Szerintük Tăriceanu miniszterelnök nem lepődne meg, ha az EB-jelentés után a DP miniszterei még a kormányülésen visszavonulnának. Ha ez megtörténik, a kormányfő is lemond tisztségéről — tették hozzá. Egyre visszatetszőbb vita Az NLP kéri a DP-t, hogy vonja vissza Corneliu Turianut a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) elnöki tisztségéből. Kéri továbbá Turianu kilépését a tes­tület vezetőségéből, valamint a DA Szövetség Koordiná­ciós Tanácsa döntéseinek betartását azzal kapcsolatban, hogy Ticu Dumitrescut kell támogatni az átvilágító testü­let elnöki posztjára. Az NLP Állandó Bizottságának tegnap elfogadott határozatában a liberálisok azt is kérik, a DP támogassa a 2006/1 16-os sürgősségi rendelet kiegészíté­sét, hogy vissza lehessen hívni a tanács vezetőjét, ha nem tartja tiszteletben „a politikai elkötelezettségeket, amelye­kért az intézmény létrejött"’. Az NLP szerint a demokraták­nak így esélyt adnak annak bebizonyítására, hogy a tanácsbeli szavazás baleset volt, s nem a Nemzeti Meg­­mentési Front újjáéledéséről és egy DP—SZDP—NRP szö­vetség létrejöttéről van szó — áll a dokumentumban. Tiltakoznak a nyugdíjasok A Nyugdíjasok Országos Föderációja 12,5 százalékos nyugdíjemelést és háromhavonkénti kiigazítást kér az inf­láció mértékében, s kilátásba helyezte egy párt megalapítá­sát is. A munkaügyi miniszter nem tud nyugdíjemelést ígér­ni, megígérte viszont, hogy a kisnyugdíjasok húsvéti ki­egészítést kapnak. A nyugdíjasok további megmozdulá­sokat terveznek országszerte. STRACHINARU ÉRVEL Nem a Gozsdu-egyezményre Petre Străchinaru Kovászna megyei képviselő egyike azon kormánypárti honatyáknak, akik csütör­ p­ö .­ü­tökön a Gozsdu-egyez- m­n­ény ratifikálása ellett­­ szavaztak. A képviselő-­­ házban egyetlen vokson se bukott el a román és a ma­­i gyár kormány által a ta­­­­valy őszi közös ülésen el­­­­fogadott, a két ország ál­tal támogatott Gozsdu Közalapítvány létrehozá­sára vonatkozó rendelet. Gozsdu Alapítványnak joga van igényel­ni a budapesti Gozsdu-vagyont. „A ma­­gyar külügyminisztériumnak az az álláspontja, hogy az igény alaptalan, ám a román külügyi tárca jogi támogatást ígért a szebeni alapítványnak. Ez nemzetközi jogi kérdés, meg kell adni az esélyt, hogy megpróbáljanak érvényt sze­rezni követelésüknek” — fej­tette ki a képviselő. Stră­­chinaru tudomása szerint a Románia és Magyarország Străchinaru kifejtette, ő a 'KIHI között 1953-ban aláírt egyez­mények, dokumentumok A budapesti Gozsdu­­ntény, amely értelmében min­­ismeretében voksolt a udvar bejárata den anyagi követelésről le­rendelet ellen, úgy véli, az mondanak egymással szem­ortodox egyház által létrehozott szebeni­ben, annak tudatában jött létre, hogy Gozsdu Manónak nincs romániai örö­köse. A kommunista hatalmak nem vet­ték figyelembe az egyház jogát, és most, amikor Romániában minden ingatlan­vagyont visszakapnak a jogosultak, ezt is meg kellene kapniuk. Petre Străchinaru úgy véli, el lehet tekinteni attól is, hogy a magyar állam ’53 után 400 000 dollárt utalt ki a magyarországi ortodox egyháznak a Gozsdu-vagyon ellenértékeként. A román szakértők a Gozsdu-vagyon mai értékét hárommil­­liárd euróra becsülik, és arra hivatkoz­nak, hogy Gozsdu Manó 1869-es bu­dapesti végrendeletében olyan alapít­ványt hozott létre, amely azoknak a Ma­gyarországon és Erdélyben élő romá­noknak a javát szolgálja, akik megtart­ják keleti ortodox hitüket. (­kas) Alaptalan fenyegetés a terrorveszély? „Nincs olyan adat vagy jelzés, amely akár a hétvégi rendezvények biztonságát, akár a választási kampány hátralévő időszakának ese­ményeit negatívan érintené” — mondta a polgári titkos­­szolgálatokat irányító állam­titkár a parlament nemzetbiz­tonsági ülését követően. „Bí­zunk abban, hogy a megelő­ző lépések és a további egyeztető és értékelő mun­ka biztosítja a normális hely­zetet, másrészt érdekünk, hogy megtaláljuk az érintett személyeket, kiderüljön, hogy a fenyegető jelzésnek mi volt a valóságalapja” — jelentette ki Tóth András. A nemzetbiztonsági bizottság zárt ajtók mögött hallgatta meg az államtitkárt, az orszá­gos rendőrfőkapitányt, a határőrség országos pa­rancsnokát, valamint a pol­gári nemzetbiztonsági szol­gálatok főigazgatóit annak kapcsán, hogy a hét elején nyilvánosságra került: külföl­di bűnözői csoportok robban­tásra készülnek Magyarorszá­gon, választási nagygyűlése­ken. ♦ A nemzetbiztonsági bi­zottság ülése után sem tu­dunk többet az esetleges ter­rorfenyegetettségről, mint a közvélemény — mondta a tes­tület ülését követően Kövér László, a bizottság fideszes elnöke. „Nincs egyértelmű válasz arra, kik, hol, mikor, kik ellen, miért, kinek a megbízá­sából akartak robbantani, illet­ve megalapozottak voltak-e egyáltalán a fenyegetettség­re vonatkozó információk” —­­jelentette ki Kövér László A politikus érthetetlennek ne­vezte, hogy a partnerszolgá­lattól március 22-én érkezett információról miért csak 27-én értesítették az országos rend­őrfőkapitányt, és miért csak 29-én hívták össze a terroris­taellenes koordinációs bi­zottságot. ♦ „Nem engedjük, hogy bármifajta politikai, holmi bűnözői csoportok megzavarják a magyar polgá­rok békés együttlétét, amikor a demokrácia legnagyobb ünnepére, a választásokra készülünk” —jelentette ki Orbán Viktor. A Fidesz elnöke azt is hangsúlyozta: „nem en­gedjük, hogy Magyarorszá­gon a félelem legyen az úr, nem engedjük, hogy bárki­nek politikai véleménye, közéleti állásfoglalása miatt bármitől is tartani kelljen”. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Páljános Mária Külpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter ORSZAG-VILAG Vádat emeltek Jaruzelski ellen Vádat emeltek tegnap Lengyelországban Woj­­ciech Jaruzelski nyugal­mazott tábornok, egyko­ri kommunista vezető ellen a lengyelországi hadiállapot 1981. decem­ber 13-i kihirdetése és a Szolidaritás szakszerve­zet elnyomása miatt. A 82 éves egykori kormányfőt, kommunista pártvezetőt a náci és a kommunista korszak bűntetteit vizs­gáló Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) illette a vádakkal. Az intézet szerint Jaruzelskinek az 1981. március 27. és az ugyanazon év decemberében kihirdetett szükség­­állapot 1982. december 31-i felmondása között elkövetett „kommunista bűnökért” kell felelnie. Az említett időszakban csaknem száz embert megöltek, több tízezer embert bármifé­le vád nélkül letartóztattak, s mintegy tízezret internálótá­borokba hurcoltak. A bebörtönzöttek között volt Lech Wa­lesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnök, a Szolidaritás veze­tője és Lech Kaczynski jelenlegi lengyel elnök is. w Az EU még vár Nem szakítja meg egyelőre­­ az Európai Unió a társulási tár­gyalásokat Szerbia-Monte-­­negróval, miután Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvény­szék főügyésze tegnap arról tájékoztatta Olli Rehn bővíté­si EU-biztost, hogy haladást tapasztal Belgrád és a hágai székhelyű ENSZ-testület együttműködésében. Rehn az Európai Bizottság brüsszeli épületében folytatott találko­zójuk után kiadott közleményében jelentette be, hogy az úgy­nevezett stabilitási és társulási megállapodásról folyó tárgyalá­sok jövő heti fordulóját megtartják, de április végén a brüsszeli „EU-kom­ány” újra felméri a szerbia-montenegrói vezetés és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök vizsgálatá­val foglalkozó törvényszék közti kooperáció állapotát. Teherán nem zárja el az olaj­csapot Iránnak nem áll szándékában aduként bevetni az „olaj­fegyvert” az ország atomprogramja körüli vitában — han­goztatta Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter. A politi­kus hangsúlyozta, hogy teheráni megítélés szerint az ener­giaellátás az egész világ számára létfontosságú. Irán ezért teljesíti azon kötelezettségét, hogy kielégítse partnerorszá­gai energiaigényét, s nem fogja az energiát politikai eszköz­ként alkalmazni­. Mottaki azt követően nyilatkozott, hogy a New York-i tőzsdén csütörtök este — két hónapja először — 67 dollárra emelkedett a kőolaj hordónkénti ára a Teherán és a nemzetközi közösség között az iráni atomdosszié ügyében feszülő ellentétekkel kapcsolatos aggodalmak hatására. Földrengés Iránban Nagy erejű földrengés rázta meg tegnap reggel Irán nyu­gati részét, a természeti csapás legkevesebb 66 halálos áldo­zatot követelt, csaknem ezer ember megsérült. A Lursztán tar­tományt sújtó, egymást követő három földmozgás magnitú­dója a Richter-skálán mért,4,7 és 6,0 közötti erősségű volt. Ebben a térségben található a műemlékeiről híres Szúza váro­sa, az ókori Perzsiát meghódító Nagy Sándor által szervezett „szúzai menyegző” egykori színhelye. Az érintett vidéken több mint 300 település szenvedett 30—100 százalékos épületkárt a rengések következtében. A leginkább sújtott Durad és Borudzserd városok kórházai zsúfolásig vannak sérültekkel. 2006. ÁPRILIS 1.

Next