Háromszék, 2006. április (18. évfolyam, 4737-4758. szám)
2006-04-01 / 4737. szám
KÖZÉLET Továbbra is dagad az Olt A csütörtök estére várt nagy árhullám szerencsére elmaradt, de az Olt vízszintje még mindig növekvőben, az önkormányzatok pedig továbbra is riadókészültségben állnak — tudtuk meg a megyei készenléti felügyelőségtől. Tegnap délben több száz hektárnyi földterületet és legalább 15 gazdaságot öntött el a víz megyénkben, az illyefalvi Olt-híd pedig összeomlással fenyeget. Málnáson több mint 220 hektár (ebből 80 beltelek), Oltszemen nyolc udvar és 130 hektár föld, Zoltánban hat udvar és 120 hektár (itt átszakadt az Olt töltése, délben két órán át csendőrök és tűzoltók dolgoztak a helyreállításán), Bodokon 250 hektár, Sepsiszentgyörgyön mintegy 100 hektár, Kökösben 200 hektár került víz alá, utóbbi helyen a Feketeügy miatt. Sepsiszentgyörgyön a Forrás utca mintegy 20 bennvalója veszélyeztetettnek számít, a megkezdett, ám be nem fejezett gát nem képes ellátni a védelmet. A meteorológiai intézet tegnap arra figyelmeztetett, hogy az éjszakától helyenként záporokra lehet számítani, néhol négyzetméterenként 15 liter csapadékra, ami a talaj mostani telítettsége miatt további gondokat okozhat. (demeter—p. m.) TÖMBI HÁZTŰZ UTÁN Az ígéretek ellenére visszaköltözni Papíron és ígéretek szintjük. A városi katasztrófajén valóban visszatért az életelhárítási bizottság csütört sepsiszentgyörgyi mamut- toki ülése után a lépcsőház tömbházba, a valóság a bejárati ajtajára is kifügges azonban teljesen másképp tették, hogy kik és milyen test. A tűzvész pusztította körülmények között térlépcsőház lakói az újságból kétnek vissza, a lakókat tudták meg, hogy már vissza azonban senki sem érdemei, költöztek (?), holott erre gáz sizette értesítésre. Tegnap és víz hiányában nincs mód- reggel tehát váratlanul érte őket az újságbeli , jó” hír , amely csak a rájuk rótt megpróbáltatások miatti rossz közérzetüket fokozta. Elégedetlenek amiatt, hogy sem víz, sem gáz a lépcsőházban, mindkét szolgáltató alkalmazottai dolgoznak, de lassan haladnak. A gázasokkal külön elégedetlenek, amiért leszereltek minden gázórát, a lakók szerint a hetedik szint alatt indokolatlanul. Víz hiányában pedig még csak takarítani sem lehet, ráadásul a szennyvízlefolyó is feltelt, a pincelakások egyikében jön vissza a szennyvezeték tartalma. Fájlalják, hogy a polgármester most már csak levelezik velük, azt is csak román nyelven. És elégedetlenek amiatt is, hogy általában nagyon lassan haladnak a dolgok, az önkormányzat „kényelmetlenségi” segélyét, a családonkénti ötmillió lejt sem kapták még meg. De legfőképpen nagyon haragszanak a nem lehet minden kellemetlenségük okozójára, a kiégett lakás tulajdonosára — vele kapcsolatban lincshangulat uralkodik a lépcsőházban. Egy szó, mint száz: tűréshatáruk végére értek a lakók, úgy érzik, mindenki átveri őket, elvesztették bizalmukat a hivatalosságokban. Tegnap délután az áramszolgáltató munkatársai dolgoztak a lépcsőházban, igyekeztek minden lakásba visszakapcsolni a villanyt. A gázasok a lépcsőházi fővezetéken a szivárgás helyét próbálták azonosítani, ezzel délutánra végeztek is, mától következik a lakások gázvezetékének egyenkénti nyomáspróbája. Tegnap a közüzemek munkatársai megoldották a vízszolgáltatást, a lefolyó a kiégett részen a felső szinteken nem működik, de hamarosan kijavítják. A lakók tehát még csak ezután térhetnek vissza a kihűlt, kormos falak közé. (vop) Kilátás a kiégett lakásból — ide végképp nem lehet visszaköltözni A szerző felvétele 2006. ÁPRILIS 1. Sok hűhó semmiért (folytatás az első oldalról) Minden megye jelölhetett egy tagot az országos diákszervezet vezetőségébe (egy elnök, hat alelnök, két titkár), így mi is éltünk a lehetőséggel, akkor még nem tudtuk, hogy teljesen hiába. A gyűlésen kiderült, hogy nyolc megyét nem értesítettek, hogy Bukarestben előre eldöntötték, melyik megye indulhat a jelölésen és melyik nem. Mondanom sem kell, nem a rátermettség volt a döntő. Minden indoklás nélkül több mint harminc megyétől elvették az elnökségbe kerülés esélyét, többségben erdélyi megyékről van szó, beleértve Kovászna és Hargita megyét is. Paloma Petrescu államtitkárnő kifejtette, ezeknek a megyéknek a küldöttei nem alkalmasak. Megkezdődött a szavazás, mielőtt még ismertük volna egymást, mi, a kizárt megyék küldöttei tiltakozásul a kizárás miatt nem vettünk részt. Rahica Voicu Dâmboviţa megyei diákot választották elnöknek. Ennyiből állt az alakuló ülés. A média hiányzott, úgy tűnt, mintha csak azért szervezték volna az ülést, hogy megfeleljünk az EU-nak. Ezek után már azon sem kellene csodálkoznunk, hogy a szervezők eddig nem hallottak a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségéről, pedig majdnem tíz éve működik. Világhálón a szentgyörgyi RMDSZ Ismét van honlapja a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek, egyelőre még nincs regisztrált oldaluk, így amíg ezt sikerül elintézniük, a Cosys szolgáltatócég fogadta be őket. A legfontosabb információk, a hírlevelek és beszámolók a www.cosys.ro/rmdsz oldalon olvashatóak — közölte Tóth Birtan Csaba elnök. (bas) Bolondok napja — elnapolva Kármentő Tempefői, azaz az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon — sikoltott fel jó Csokonaiak régi bolondos időkben. Napjainkra úgy módosulhatna a felkiáltás: az is bolond, aki magyar lesz (marad?) Magyarországon! A magyar lapszerkesztőket — állítólag —felkérték, hogy április elsején ne bolondozzanak, azaz ne emlegessék bolondok napjaként, mert az MSZP erre a napra szólította az utcákra híveit, s emiatt a bolondnapozás félremagyarázásokat gerjeszthetne. A felkérést két vonatkozásban is érdemes megvizsgálni, íme, végre egy osztatlan világsikerű hungarikum! Amíg a nagyvilágban viccelnek, bolondoznak, mókáznak, egymást beugratják, addig a megkomolyodott magyarok, akiknél a bolondok napja a választási kampány beindulása és öngerjesztése óta folyamatosan tart, halmozódnak az ígérgetések, fogadkozások, füllentések, most, végre-valahára egy napra bolondozásszünetet hirdetnek, miközben a rajtunk kivnl lévő világ tótágast áll. Pedig milyen attraktív show-műsort képzelhetnénk el erre a napra, ha mondjuk ebben a műsorszámban járatos valaki cicanadrágban futna be a detektoros fürkésző kapukon az Andrássy útra, s a köztársaság megvédésére a fekete ruhás, kigyúrt mesterlövészek védelmét kiegészítenék észak-koreai módra némi testvéri tankokkal, hogy a három személyről mára egy árva magyarra apadt szlovákiai alvilági bűnözőtől megvédjék a magyar népet. Egy másik kérdés: az ezen a napon elmondott ígéreteket áprilisi tréfaként kell-e fogadni, vagy tekinthetjük holtbiztos, választásbiztos bizonyosságnak? Ezen a napon ugyanis a bizonyosságok a bizonytalanságokkal gyakorta helyet cserélnek. Szóval, az április elsejei hungarikum előtt nagy jövő áll. Mondják, hogy az egyik legrégebbi tréfát XIV. Lajos fia, Toulouse grófja eszelte volt ki, de ezt most Pesten felülírják. A francia gróf Gramont márkit tréfálta meg, akinek, miközben az mélyen aludt, kilopatta a gúnyáját, ezt elemeire bontana, majd szőkébbre vetette s újra összevarratta. (Vesd össze mindezt a takarékossági elképzelésekkel: olcsó állam, felszámolni a megyerendszert, a ráfizetéses falvakat stb., stb.) Nos, reggeli a márki bele akart bújni a nadrágjába, de a grófi ülep, nem fért bele. Be akarta gombolni a mellényt, az is szűk volt. Ekkor az egyik megbízott tréfacsináló rányitotta az ajtót, és felkiáltott: ,,Az istenért, mi történt önnel? Meg van dagadva! ” Orvosért szaladtak — a nemzetmentő, dr. Mikola István volt francia maszkban —, s az felírta a latin nyelvű receptet a nemzeti tudattalanról, rohantak a gyógyszertárba, de ott nem tudták, mitévők legyenek, mert az volt a receptre írva: ,,Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!" Szóval, ez az április elsejei hungarikum a Guinnesskönyvbe is bekerülhet, mert ki tudná jobban megröhögtetni a szlovák titkosszolgálatiakat, mint a magyar miniszterelnök, s ki tudná nála és csapattársainál szőkébbre gomboltatni az ország mellényét, miközben egy dagadtra dúsult országról dübörög a szószékről? Sylvester Lajos 3 Tartozásokon úszott el a fesztivál (folytatás az első oldalról) Beke Mihály András a magyarországi körbetartozással, a pályázati pénzek késői kifizetésével magyarázza a késést. Elismeri, voltak csúszások, és a fesztivál szervezőinek hibájaként említi: nem jól kommunikáltak az ügyben. Ugyanakkor úgy érzi, a helyiek „erősen feltupírozták” a tartozások kérdését, és személyes ellentétek alakultak ki emiatt. Az elmúlt napokban rendezték kifizetetlen számláikat, nincs senkinek elszámolnivalójuk —jelentette ki. Ez azonban csak részben igaz, a Seft Kft. megkapta elmaradt 200 000 forintját, a Treffnek kifizettek a 600 000-ből 500 000-et, a Cora Printnek megígérték, két héten belül megkapja a neki járó (büntetőkamatokkal és perköltséggel terhelt) több mint 30 millió lejt. Az érintett vállalkozók egyhangúan állítják, a rendezetlen anyagiak miatt vitték el a fesztivált Szentgyörgyről, becsületszóra és ígérgetésre senki nem akart velük újra szerződni. Kiderült az is, nem kapták meg a terembérként, világításért és hangosításért megígért 10—10 millió lejt a Tamási Áron Színház és a Háromszék Táncegyüttes alapítványai sem, tehát igen kínos lett volna újra vetítési helyszínt kunyerálni töltik. „A tartozások miatt kellett új helyszínt találniuk, más megnyugtató, elfogadható magyarázatot senki nem adott” — állítja Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke. Úgy véli, az emberi tényező döntő a dologban, hisz személyhez köthető, kik nem tartották be az ígéreteket és a szerződéseket. „A megye a lehetőségek szerint támogatta a fesztivált. Rendelkezésükre bocsátottuk a vendégházat és némi anyagi hozzájárulást. A szervező csapat akkor járt volna el korrektül, ha tájékoztatnak, ha bevonnak minket is a döntésbe.Ez azonban nem történt meg” — nyilatkozta az elnök. Ezzel szemben Beke Mihály András azt állítja: nem ezért vitték Csíkszeredába a fesztivált. Úgy érezték, ráfér egy kis frissítés, ezért kerestek más helyszínt. Csíkszereda mellett szólt, hogy nemrég itt nyílt meg a konzulátus, de előnynek számított, hogy van becsületes szállodája, és közönségként számítani lehet a Sapientia Egyetem hallgatóira. Ugyanakkor a megye és a város vezetőinek hozzáállását is sokkal kedvezőbbnek nevezte. „Sokkal operatívabbak, rugalmasabbak, amiben megegyezünk, az rögtön papírra kerül” — mondotta. Több ízben hangsúlyozta „hivatalos verzióként”, hogy a vitás kérdések tisztázása után az itteni vezetőkkel is sikerült megállapodniuk, „harmonikus a kapcsolat”, és igyekeznek jövő évben ismét Sepsiszentgyörgyön megrendezni a fesztivált. Annál is inkább, hogy addig itt megnyílik a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet fiókirodája. Tényként kell még megemlítenünk, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tavalyelőtt 130, tavaly 100 millióval támogatta a dokumentumfilm-fesztivált. Albert Almos polgármester a kért elszámolást azóta sem kapta meg. Az már bizonyos, a fesztivált ebben az évben Csíkszeredában rendezik. Beke Mihály András egy márciusi sajtónyilatkozatában azt mondta, „Sepsiszentgyörgy nem elég rendezvénybarát”. Az egyik helyi érintett pedig így jellemezte a szervezőket: „olyanok, mint a vendégségbe érkező magyarországi rokonok, akik egy hétig esznek-isznak a költségünkre, és állandó hálálkodást várnak az ajándékba hozott Dunakavicsért és Amo szappanért”. Utoljára Sepsiszentgyörgyön , idén már Csíkszeredában gyülekeznek a filmesek (archív felvétel)