Háromszék, 2006. augusztus (18. évfolyam, 4836-4862. szám)

2006-08-01 / 4836. szám

KÖZÉLET RENDŐRSÉGI TÚLKAPÁS A SZENT ANNA-TÓNÁL Kézdivásárhelyi motorosokat vertek meg Július 29-én, szombaton három négykerekű motorkerékpárral (ATV) hét kézdivásárhelyi fiatal a Szent Anna-tóhoz kirándult. Amikor 18 óra körül hazafelé akartak indulni, meg­álltak a parkolóban, hogy elfo­gyasszanak egy-egy üveg üdítőt. Egy ittasnak látszó rendőr rájuk szólt, hogy ne álljanak meg az út szélén, hajtsanak be a parkolóba. Ezután Vajda felügyelő ki­adta a parancsot: fogják le őket, fújjanak alkohol­­szondába. Egyikük sem fo­gyasztott szeszes italt. Amikor a három motorral beálltak a parkolóba, az ott álló négy rendőr és tíz ál­arcos, fekete ruhás roham­rendőr azonnal leteperte őket a földre. A szemüve­ges tusnádi rendőr belerú­gott az egyik fiúba (felvételünk). Az egyik civil ruhás csendőr gumibottal ütötte a földön fekvő kézdivásárhelyi motorosokat: Kanadé Leventét, Voj­­na Ferencet, Kolbász Sándort (utób­bit nemrég műtötték) és Oláh Szil­vesztert. A bükszádi Szakács István­nál éppen kézügyben volt egy digi­tális fényképezőgép, és lépésről lépésre megörökítette a rendőrök erőszakoskodását, a bilincsbe ve­rést is. A földről felállították őket, és odavitték egy rendőrkocsihoz. Kettejüket elvitték a tusnádi rend­őrségre, ahol nyilatkozatot írattak velük, és elengedték. Amikor a rendőrök észrevették, hogy lefény­képezték őket, odamentek Szakács Istvánhoz, és azt mondták neki ro­mánul: kap ő majd fényképezést. Megfogták, a rendőrkocsihoz vitték, és jól megverték, majd a fotókat kitö­rölték a gépből, aztán elengedték, és visszaadták a fényképezőgépét. Négy felvétel mégis megmaradt a fényképezőgép memóriakártyáján. A kézdivásárhelyi motorosoknak nem kellett pénzbüntetést fizetniük, az esetről nem készült jegyző­könyv. Az incidensre tömeg gyűlt össze, sokan felháborodva így kiabáltak a rendőröknek: Fără violenţă! Băieţii nu au făcut nimic! (Erőszak nélkül! A fiúk nem csináltak semmit!). Erre a rendőrök egy kicsit le­csendesedtek. Azóta sem derült ki, mi­ért bántalmazták a négy kézdivásárhelyit. Az egyik felvételen látható, amit a szemtanúk is állítanak: Vaj­da olyan részeg volt, hogy alig tudott járni. Megnéztük a Hargita megyei rendőr-felügyelőség honlapján a legfrissebb sajtóközle­ményt, de a Szent Anna-tónál történ­tekről egy sort sem találtunk. Ha neta­lán másnak is sikerült megörökítenie a súlyos rendőrségi túlkapást, kérjük, hívja fel a Háromszék szerkesztőségét. Bochom István Szakács István felvétele BERECK Átadták az ifjúsági fogadót Hat esztendeje, 2000-ben a Gábor Áron-emlékház tel­kén megkezdték egy har­minchárom ágyas ifjúsági fo­gadó építését. A ma már be­fejezés előtt álló épület kül­honi fiataloknak nyújt szál­lást, akik ötnapos csillagtú­rákra érkeznek vidékünkre, hogy megismerjék megyénk történelmi nevezetességeit. Az azóta testvértelepüléssé vált Hódmezővásárhely je­lentős anyagi támogatást nyújtott az ifjúsági fogadó megépítésében és annak be­rendezésében, ezért az onnan érkező fiatalokat öt évig díj­mentesen szállásolják el. Mi­vel a meglévő udvar kicsinek bizonyult, a Gábor Áron Alapítvány az emlékház és az ifjúsági fogadó melletti tel­ket is megvásárolta, s most már egy szép, ötszáz négy­zetméteres udvarral bővült a létesítmény, amit a közelmúlt­ban be is kerítettek. Azokat, akik nem férnek el a fogadó­ban, sátrakban szállásolják el. Az első ötvenfős hódme­zővásárhelyi csoportot, az ottani nagycsaládosok egyesületének tagjait a múlt héten látták vendégül, a fogadó udvarán hét sátrat is felhúztak számukra. Az öt nap alatt megismerhették Bereck, Háromszék, valamint a szomszédos Brassó és Bákó megye nevezetessége­it. Túravezetőjük Libád Sán­dor ny. történelemtanár volt. Ma dr. Grezsa István házior­vos, önkormányzati képvise­lő vezetésével újabb har­mincöt fős hódmezővásárhe­lyi csoport érkezett Bércekbe. Kép és szöveg: Bochom István Visszakérik a múzeumi tárgyakat (folytatás az első oldalról) A Székely Nemzeti Múzeum képviseletében Kató Zoltán igazgató idén február és április között kezdeményezte a múzeumi tárgyak vissza­szerzését. Április 10-én beadvánnyal fordult többek között a művelő­dési miniszterhez és Markó Béla, kultúráért is felelős kormány­főhelyetteshez, de nem kapott választ. Időközben felszínre törtek a mú­zeumban lappangó feszültségek, és Kató beadta felmondását. Lépését azzal indokolta, hogy az illetékes csúcsintézmények vezetőinek könnyebb volt összehangoltan ellene fordulniuk, mint kérésére megoldást találni. Miután a kérdés sajtónyilvánosságot nyert, július 18-án megérkezett Virgil Stefan Nitul­escu művelődési államtitkár válaszlevele, melyben közölte, a múzeum fenntartójának, a megyeházának kell kérnie, hogy a kormány a múzeumi tárgyakat állami köztulajdonból megyei közvagyon­ná nyilvánítsa és a Székely Nemzeti Múzeum vagyonkezelésébe utalja. Az igazgató még aznap rendkívüli vezetőtanácsi ülést hívott össze, és a testület határozatban kérte a megyei tanácsot a lépés megtételére. Ez tegnap megtörtént, tehát a megyeháza kormányhatározat kibocsátását kéri a tárgyak visszajuttatására. (Szekeres) 2006. AUGUSZTUS 1. Lisznyói hírhalom (folytatás az első oldalról) . Megkezdik a helybeli re­formátus műemlék templom alacsony várfalának tatarozá­sát. Erre a megyei tanács tíz­millió lejnyi segítségét és az önrész értékét fogják elkölteni. A hagyományos székely kalá­kára itt is szükség lesz. A pres­bitérium nem mondott le soha ősi erdőtulajdonáról, s ezért a 247-es törvény értelmében is visszaigényelte teljes, 142,8 hektárra terjedő erdővagyonát i— mondta I. Derzsi György helybeli lelkipásztor. Tisztújí­tásra is sor került az egyház­községben. Közgyűlési hatá­rozat alapján Jákó Dénes vi­seli az új gondnoki címet.­­ Hagyományos módon augusztus első hetében tart­ják a konfirmációt. Idén há­rom fatal konfirmál, és ekkor kerül sor az ötven, huszonöt és tíz évvel ezelőtt konfirmált egyháztagok megemlékező találkozójára. KÉT KERÉKEN AZ AUTONÓMIÁÉRT A Hatodtól Almásig Vasárnap este a Hatod-tetőn a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete és a Székely Nem­zeti Tanács képviselői fogadták a Székelyföld auto­nómiájáért bicikliző fiatalokat. Tegnap délelőtt Baróton Krizbai Imre református tisztelet megál­dotta őket, és arra figyelmeztetett: nem szabad hagy­ni, hogy a kis erők kioltsák az önrendelkezésbe ve­tett hitünket. Nagy István, Bárót polgármestere örömmel fogadta a fiatal kerékpárosokat, hiszen — mint mondta — olyan küldetést vállaltak, mely a székelyföldi emberek s különösképpen a bányász­múlttal rendelkező Bárót mentalitásváltásához is hozzájárulhat. Ezután ajándékcserére került sor Sándor Krisztina túravezető és az erdővidéki város­atya között. Vargyason Ilkei Ferenc polgármester üdvözölte az ifjakat, akik estére Bibarcfalvára érkez­tek. A napi táv feléig, Vargyasig néhány bibarcfalvi és baróti fiatal is csatlakozott hozzájuk, az utolsó pihenőre a Hargita megyei Almáson került sor. (hecser) Háromszék Sántító ország A múlt hét Nem elég, hogy már eddig is minden sántított nálunk, mint egy rozsdás szegbe lépett ló. tessék, most még a miniszterelnök is sántít! Sántítva működik a gazdaság. Sántít az együttműködés a koalícióban.­­ Sántít az egyet­értés a liberális pártban. Sántít a megegyezés az RMDSZ és az MPSZ, illetve a többi magyar szervezet vezetői kö­zött. Sántikálva haladunk az unió felé. De mi is az, ami nem sántít? Basescu elnök úr is mindig abban sántikált, hogyan tudná megbuktatni Tariceanuu miniszterelnököt. Mindig keresztbe tett neki. Viszont most az elnöknek tett keresztbe a parlament, mert nem fogadta el a titkosszol­gálatok vezetőinek lemondását. A miniszterelnöknek egy szabályosan közlekedő Ford Mondeo tett keresztbe. Lám, bele is botlott és bele is bukott ebbe. De ezúttal nem az elnök az oka, hanem a közlekedési nehézségek. Mivel menjen dolgozni a kormányba az ember? Trolibusszal, busszal vagy villamossal? De azokon rettenetes a me­leg, a gyúródás. Kerékpár­ral lenne a legjobb. Viszont az őrző-védő szolgálat szá­mára, melynek a miniszterelnököt kellene követnie, bi­ciklire már nem jutott pénz. Az egész elment a rendőrség új Loganjaira. Eddig csak a sok rendőr meg radar miatt volt nehéz közlekedni. Most már a sok rendőrautó miatt nőtt meg jobban a forgalom. Autóik oldaláról olvasva látom, hogy van már­ rendes rendőrség, amelyik a ren­detlenekkel foglalkozik, továbbá közösségi, közlekedé­si és vidéki rendőrség. Maholnap több lesz, mint titkos­­szolgálat. Ha kerékpárral közlekedne a miniszterelnök, akkor még azt is rásüthetnék, hogy magyarbérenc, mert a kerékpárral az autonómiáért mozgalom égisze alatt is tehetné. Ezek után szegény miniszterelnöknek nem jutott egyéb, csak egy motorkerékpár. Ha egy régi, jó IZS lett volna, akkor nem szalad el vele olyan gyorsan a ló, illet­ve a motor. De azután kiderült, hogy egy Harley Davidsont vezetett. Most meg kézen-közön ismét itt va­gyunk vezetés nélkül. Az elnökünk elnöki szinten tár­gyalt az amerikai elnökkel Amerikában, ahová elvitor­lázott. Emiatt a miniszterelnök nem tudott otthon ma­­radni betegszabadságon. A minap rövidnadrágosan is bement a hivatalába, hogy kézben tartsa a kormányt. De ezután már csak otthonról tudja irányítani az ország szekerét. Ha nem akarja félvállról venni az országot, ak­kor kénytelen fél lábon, otthonról irányítani. A végén még — mintha látnám — kiviszik Bécsbe műtétre. És is­mét árválkodhatunk itthon. Bár az egész lábgipszelés nekem fölöttébb gyanús Eszembe jutott, hogy a ’89-es forradalom elején Stan­­culescu tábornok, a későbbi védelmi miniszter gipszbe tetette a lábát. Csak azért, hogy ne kelljen Temesvárra mennie. Mert akkor, ott baj volt. Most vajon nem olyan bajok vannak-e, hogy a miniszterelnök inkább gipszbe tereli a lábát, csak ne kelljen az országban szétnéznie? Kuti János 3 VIDÉKI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Számon kérték Kilyén és Szotyor létét Fura, mondhatni, abszurd helyzet állt elő a kormány által kiírt vidéki infrastruktúra-fej­lesztési programnál. Sepsi­­szentgyörgy a két hozzá csa­tolt falu, Kilyén és Szotyor ivó­­vízhálózatának kiépítésére pályázott, a múlt hét végére Bukarestbe rendelt iratcsomó­ban viszont az illetékesek ha­talmas hiányosságot fedeztek fel: hogyan tudja igazolni a vá­ros, hogy a két település léte­zik és Sepsiszentgyörgyhöz tartozik? A nézeteltérést tulaj­donképpen törvényértelme­zési különbözőségek okozzák, a minisztériumbeli szakembe­rek szerint az önkormányzat­nak határozatot kellene hoz­nia, miszerint a két település perifériája lenne Sepsiszent­­györgynek, ebbe a kategóriá­ba viszont Szépmező tartozna, és nem a két falu, melyekről a még 1981 -ben kiadott 2-es tör­vény kimondja, hogy a város­hoz csatolt falvak, de az újabb keletű, a települések magyar neveit rögzítő 1206-os kormány­­rendelet 2001-ből szintúgy rendelkezik Kilyén és Szotyor hovatartozásáról. És végső soron a tanácshatározattal — bár fölösleges — sem lenne gond, csakhogy jövő hónap 10-éig kérik visszajuttatni Bu­karestbe a teljes iratcsomót, és e nyári időszakban igencsak nehézkes összehívni a vá­rosvezető testületet — ma­gyarázta Czimbalmos Kozma Csaba. Az alpolgármester azért bízik benne, a pályázat sorsát a jogértelmezési hézag nem pecsételi meg, és a kormány támogatásával sike­rül kiépíteni a két falu utcai vízhálózatát. Vezetékes víz csak Kilyénben van, a város saját költségvetéséből né­hány évvel ezelőtt a falu köz­pontjáig fektette le a csöve­ket, egyetlen utcai kút jelzi a modern infrastruktúra jelen­létét Kilyénben. (vop)

Next