Háromszék, 2006. szeptember (18. évfolyam, 4863-4888. szám)
2006-09-01 / 4863. szám
KÖZÉLET Kilakoltatják a fogászokat? Korábbi döntésével teljesen ellentétes határozatot fogadott el tegnapi ülésén a megyei tanács. A megyei tulajdonban levő sepsiszentgyörgyi fogászati klinika épületébe költöztetnék a szociális gondozási és gyerekvédelmi igazgatóságot, ám korábban már bérbe adták hét fogorvosnak az ott lévő rendelőket. A határozattervezetet nem véleményezte kedvezően minden szakbizottság. Valeriu Şerban hangot is adott a felmerült dilemmáknak. Kifejtette, döntés előtt látniuk kellene egy tanulmányt az épület állagáról, felmérést arról, hogy az ingatlan megfelel-e a célnak, az igazgatóság személyzete elfér-e ott, az esetleges átalakítási költségekről is kimutatást kellene készíteni. Demeter János tanácselnök közölte, a megyei építészeti felügyelőség figyelmeztette az önkormányzatot, hogy földrengésveszélyes az épület. Tehát mindenképpen be kell avatkozni, s ha már költ rá a megyeháza, akkor érje is meg, azaz saját érdekében hasznosítsa. Az elnök hozzátette, az az épületrész, amelyben az igazgatóság jelenleg működik, visszaszolgáltatás tárgyát képezi, és a hivatalnak mindenképpen székhelyet kell biztosítani. A közgyűlés nem hozott egyöntetű határozatot, ám a szükséges minősített többség megvolt. Egy ellenszavat és négy tartózkodás lógott ki a sorból. Vass Mária gyerekvédelmi igazgató érdeklődésünkre elmondta, terepszemlét tartott, s úgy találja, amenynyiben az emeletet kibővítik a földszinti rész teljes felületére, elfér oda a hivatal, amely jelenleg 79 alkalmazottal működik a jóváhagyott százas létszámkeretből. Az elfogadott jogszabály hatálytalanítja az önkormányzat tavaly januári határozatát, mellyel hét fogorvosnak bérbe adták az ingatlanban levő rendelőket. A rendelkezés szerint hatvan napon belül ki kell üríteni az épületet, ahol az orvosokon kívül még nyolc fogtechnikus dolgozik, és a városi fogászati röntgenlaboratórium működik. (Szekeres) Kiskászoni hírhalom (folytatás az első oldalról) ♦ Kicserélték a katolikus templom épületén az asztalosmunkát. A költségeket a hívek több év alatt összegyűjtött perselypénzéből fizették — tájékoztatott Marthi Géza gondnok. Kiskászon a kézdiszentléleki anyaegyház filiája. 1974—1984 között nem kis bonyodalommal megépített templomának védőszentje Árpádházi Szent Margit. ♦ Közegészségügyi szempontból tarthatatlan a magas kalciumtartalmáról híres Kiskászoni borvízforrás állapota, kapüjéből a legkülönbözőbb edényekkel méregetik a vizet, így könnyen befertőződhet. A szentléleki tanács évek óta csak az ígérettel van — mondták a helybeliek, akik pénzalapot kérnek a kút higiénikus foglalására. A kiskászoniak kezeskednek, hogy közmunkájukra számíthat László István polgármester. Van jegyzője Illyefalvának Mától ismét van jegyzője Illyefalvának, ugyanis Gyulai Piroska nyugdíjba vonulásával áprilistól megüresedett az állás, melyre versenyvizsgát hirdettek. A megmérettetésen ketten vettek részt, a megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi városháza egy-egy alkalmazottja. A nyertes Szabó Ferenc, a megyeháza kulturális irodájának eddigi munkatársa. Időközben megbízatással Bandi Enikő Gabriella helyi köztisztviselő látta el a jegyzői teendőket. (sz.) 2006. SZEPTEMBER 1. Daragos Attila az új elnök (folytatás az első oldalról) Az utak katasztrofális állapotáról is szó esett, de emellett az ún. feketeturizmus miatt panaszkodtak sokan, hiszen nincs törvény, mely a gombamód szaporodó panziók működését szabályozná. A megbeszélésen jelen volt Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor is, aki elmondta: a maga részéről a decentralizáció híve, meglátása szerint Romániában csak akkor lesz egészséges, működőképes turizmus, ha a turisztikai minisztérium szerepét az egyesülethez hasonló helyi szervek veszik majd át. Anselmo-napok Ojtozban Hét végén második alkalommal tartanak Anselmo-napokat Ojtozban, az Anselmo fogadó udvarán. Az ünnepen a nehezebb körülmények között élő helybeli lakosságot is szívesen látják, a holnapi tízórai nyitány után ugyanis változatos program várja az érdeklődőket: lesznek kulturális és sportrendezvények, horgász-, illetve favágóverseny, utóbbin igen értékes díjakat adományoz majd az Anselmo-napok fő támogatója. A szabadtéri mulatságon a gasztronómiai finomságok mellett sok élő zene lesz. A piknik tábortűzzel és tűzijátékkal zárul, a mulatság hétfő hajnalig tart. (2.) Nem látja a kiutat A Brassó megyéből illegálisan Bölön határába költözött romák ügyében hogyan látja a megoldást? — kérdeztük Szakál Andrástól, Brassó megye alprefektusától. — Én voltam az első, aki ezt a problémát felfedezte, kiszálltam a terepre, és láttam, hogy a romák Kovászna megye területén laknak, de Brassó megyei személyazonosságival rendelkeznek, mármint akinek van személyazonossági kártyája. Ők lényegében magyarosiak, oda szól a személyazonosságijuk. Annak idején valaki elkövetett egy törvénytelenséget a nyolcvanas években, amikor ezeknek az embereknek bevezették a villanyt. Kovászna megye prefektusával a belügyminisztériumban is jártunk ebben az ügyben. Első ízben a területcsere került szóba, de azt javasolták, hogy ne kezdjünk bele egy ilyen fajta megoldásba, hiszen ebből problémák adódhatnak, lévén egy román és egy magyar megyéről szó. Nem lehet egyik megyéből levágni egy területet, és odaadni egy másik megyének. Lényegében törvényesen kellene rendezni a bölöni romák helyzetét. Egy dolog biztos: a terület, ahová építkeztek, a Kovászna megyeieké volt, s a 18-as földtörvény alapján vissza is igényelték. Hiába kapták vissza a szóban forgó területet egykori tulajdonosaik, amikor hasznosítani nem lehetett azt, a romák ráépítettek. Én személy szerint pillanatnyilag nem látok kiutat. György Ervin prefektussal naponta beszélek telefonon, több dologban is konzultálok vele, ezért is reménykedem abban, hogy közösen megtaláljuk a legjobb megoldást. Lejegyezte: Bochom István El kell költöztetni a házakat (folytatás az első oldalról) Az elmúlt egy hónap alatt öt új házikó nőtt ki a földből, egy év alatt majdnem negyvennel szaporodott a számuk. Ma már 150 ház áll bölöni területen, és körülbelül 600 roma lakik bennük. Személyazonossági igazolványaikat a szászmagyarósi polgármesteri hivatal állította ki, többségük bejegyzett lakcíme: Lüget 104. szám. A Kovászna megyei prefektúra több megoldást javasolt az elmúlt hónapokban, ám Bukarestben a szaktárcánál elzárkóztak az igen kényes „roma ügy” rendezésétől. Nem hajlandóak tárgyalni a Brassó megyeiek sem, területcseréről hallani sem akartak, a magyarosi polgármester szerint minden a legnagyobb rendben van, a brassói prefektus lakóival együtt adná vissza a területet Bölönnek. A legutóbbi ajánlat a házak Brassó megyei területre költöztetéséről szólt, úgy tűnt, anyagi támogatás fejében hajlandóak belemenni ebbe az itt élők is, ám kiderült, nincs szabad terület, ahová áttelepíthetnék őket. Egy hónapokkal ez Bátortalan tétovaság Göncz Kinga egynapos hivatalos bukaresti látogatása után hazatérve, otthon folyamatosan Szlovákiával kapcsolatos, súlyos gondokról beszélt, mintha nem a román fővárosban, hanem az egykori magyar királyokat koronázó Pozsonyban járt volna. Mindez nem véletlen, az Európai Unió politikai, jogi és erkölcsi ,,magasságába" emelkedett Szlovákiában pozsonyi kormányzati összekacsintó elnézéssel olyan barbarizmusnak vagyunk tanúi, amelyre csak a legelvetemültebb fasiszta-bolsevista társadalmi csoportosulások voltak képesek, vagy amire a kortársi világban az egymással torzsalkodó afrikai— ázsiai törzsek némelyikénél találkozunk. Az atrocitások miatt a magyar külügyminiszter asszony Szlovákia felé irányuló mosolydiplomáciája indokolt... A magyar külügyminiszter asszony bukaresti látogatása utáni ,,mellébeszélésének" viszont más eredői is vannak. A várakozással és reménységgel beharangozott egynapos találkozósorozat napirendjén fontos kérdések, a regionális együttműködés, a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a Nabucco gázvezeték programja, a romániai kisebbségi törvény elfogadása szerepelt. Szó volt továbbá a Romániában — főleg az ortodox egyház berkeiben — nagy port kavart Gozsdu Alapítvány ügyének rendezéséről, a verespataki beruházásról, a magyarországi román kisebbség jogi státusáról. Göncz Kinga és a magyar diplomácia konkrétumokat várt ettől a találkozótól. A hazai magyar sajtó a látogatással kapcsolatosan általában eufóriás, egyesek a két állam közötti viszonyt, a kapcsolatok minőségét illetően egyenesen az ,,áttörés” lehetőségéről beszéltek. A magyar diplomáciának szüksége is volna végre némely sikerélményre, hisz a két ország kapcsolatainak dicstelen korszakai után a magyar országvezetés ismét mindent a „ jó szomszédsági viszony ” kialakításának és megőrzésének parancsa alá rendelt, Románia uniós csatlakozásának előmozdításáért — egyébként helyesen — néha többet hangoskodott, mint önmagáért. De lám, a magyar mosolydiplomáciának most is az az ,,eredménye", hogy Traian Basescunak mindmáig más a véleménye a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadásáról, mint a román kormányfőnek, s az államfő mintegy szószólójaként akadt olyan parlamenti képviselő is, aki Göncz Kingát kioktatta, hogy a román törvényhozásnak ne ő szabjon feltételeket. A román—magyar kapcsolatok alakulását és útvesztőit tekintve Varga Andrea bukaresti—budapesti levéltári kutatásokra és kiváló elemzőképességére alapozott tanulmányai tűnnek múltba és messzi előrelátóan irányadónak. A szerzőre már előbb is felfigyelhettünk, többek között a moldvai csángók ,,román eredetének" kidolgozásában a szekuritáté és a moldvai papság szánalmas szerepét feltáró kutatásai kapcsán. Most a bukaresti Új Magyar Szóban két jól időzített, remek írásban — Magyar—magyar kapcsolatok ’89 előtt, Arad után és A mosolydiplomácia nem talál fogást, 2006. szeptember 29—30.) — hívja fel a figyelmet arra, hogy .....a magyar küldöttségek tárgyalási és megelőtti bukaresti rendőrségi vizsgálat számtalan rendellenességre bukkant, a végkövetkeztetéseket azonban mindmáig nem küldték le. Ezért döntöttek úgy az RMDSZ vezetői, hogy radikálisabban kell lépniük, ám tudatában vannak, hogy ez számos nehézségbe ütközik. Néhány helyszínre utazásuk bebizonyította, ha kényessé válik a helyzet, az itt élő romák átlépnek a patakon brassói területre, a házakban csak a csecsemőket hagyják, hogy ne lehessen az épületekhez nyúlni. egyezési szándékait a román partner szinte minden alkalommal a magyar bátortalanságra épülő létovaságnak tekintette. S ez a magatartás mindmáig érvényes, az elmúlt évek fejleményei azt mutatják, hogy a két ország viszonyát továbbra is a magyar kisebbséggel kapcsolatos alapvető nézeteltérések jellemzik. A román politika önképe már jó ideje az européer, demokratikus rendszerváltozáson átment és megújult társadalmi állapotra van hangolva. Ugyanakkor a román politikumnak a magyar veszélyre való hivatkozása mint állandó fenyegetettségi tényező van jelen a sajtóban, közpolitikában, parlamenti vitákban, nemzetközi kapcsolatokban. ” Ezen az őszön román—magyar közös kormányülésre kerül sor Budapesten. Göncz Kinga miniszter asszony bukaresti látogatása ennek a témafelvető előkészítője is volt. Kívánatos lenne, hogy a magyar fél felismerje, Románia uniós csatlakozásáig rendkívüli és többé meg nem ismétlődő esélye van arra, hogy az erdélyi magyarság ügyét úgy képviselje, hogy az a kedvező megoldások felé forduljon, s az alapvető kérdéseket addig megnyugtatóan rendezzék. A fél évszázados történetre visszanéző mosolydiplomácia kudarcsorozata, Kádár és Kállai 1958-as, Grósz Károly 1988-as látogatásának szégyene legyen intő példa, mert másképp a magyar külügyminiszter Románia sikeres csatlakozása után majd Pozsonyba látogathat, és hazatérve egyfolytában Bukarestről kell beszélnie, ahol ,,elnéznek" az országban kibontakozó magyarellenes heccsorozat és jogsértő brutalitás fölött vagy mellett. Mi ismerjük szomszédainkat. Sylvester Lajos Határhelyzetek