Háromszék, 2006. december (18. évfolyam, 4941-4963. szám)

2006-12-02 / 4941. szám

A BELFÖLD • Számonkérik a vállaltakat Megszavazta az Európai Parlament csütörtökön a Románia európai uniós csatlakozásával kapcsolatos jelentését, amely­nek legfontosabb elemeként magyar EP-képviselők — Gál Kinga (Fidesz—MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szenti- Iványi István (SZDSZ)­­ azt emelték ki, hogy a következő években is számon kérhetővé teszi a vállalások teljesítését. A Pierre Moscovici által készített jelentés felkéri a román ható­ságokat egyebek között arra, hogy „vegyék figyelembe a ma­gyar kisebbség elvárásait a szubszidiaritás és a kulturális ön­­rendelkezés elveinek megfelelően, különösen az oktatás fej­lesztéséhez megfelelő finanszírozás biztosításával”. A képvi­selők újra megerősítették, hogy Románia számára követendő alapelvnek kell lennie a kisebbségek tisztelete, elismerése és támogatása, és minél előbb el kell fogadni a kisebbségi tör­vényt. Romániának a jelentés szerint fel kell gyorsítania a kommunizmus alatt elvett tulajdonok visszaszolgáltatását, és további intézkedések szükségesek a környezet védelme ér­dekében. Ünnepi intolerancia Nem mondhatta végig parlamenti beszédét az RMDSZ egyik képviselője Románia nemzeti ünnepe alkalmából. Becsek-Garda Dezső felszólalását román kollégái — a liberális honatyák kivé­telével — hangos bekiabálásokkal szakították félbe, és Nicolae Văcăroiu házelnök megvonta tőle a szót. Becsek-Garda Dezső az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteire emlékeztetett, miszerint Erdély népeinek joguk van ahhoz, hogy saját nyelvü­kön tanuljanak, közigazgatásukat intézzék, és ítélkezzenek a so­raikból megválasztott személyek által. A képviselő szerint mind­ebből semmi nem valósult meg. Beszédében a mai helyzetre is kitért volna, sérelmezve, hogy a kulturális autonómiát szabályo­zó kisebbségi törvénytervezet elakadt a bukaresti törvényhozás­ban, és a Babeş egyetemmel összeolvasztott Bolyain nem enge­délyezik a többnyelvű feliratokat. A parlamentben jelen levő Traian Basescu államfő nem kívánta kommentálni a történteket, Mircea Geoană SZDP-elnök pedig gratulált párttársának, amiért nem engedte meg, hogy az RMDSZ „irredenta propagandává” alakítsa az emlékülést. Teljes egyetértés Koszovó ügyében teljes az egyetértés Pozsony és Bukarest között: Razvan Ungureanu román és Ján Kubis szlovák kül­ügyminiszter egybehangzó véleménye szerint a határok meg­­változhatatlanságának elvét ajánlatos követni. Az egynapos hivatalos látogatáson csütörtökön Pozsonyban tárgyaló Ungureanu és vendéglátója elsősorban a koszovói kérdést vi­tatta meg. „Ne játszadozzanak a balkáni határokkal” — mondta a román diplomácia vezetője, mert „nem ajánlatos kiszabadítani a ketrecébe zárt ördögöt”. (Az MTI és­ a Mediafax híreinek felhasználásával.) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó _________________Külpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter RHÍRSALÁTA~A VÁDEMELÉS ELŐTT ILIESCU. Nem kis dühöt váltott ki Ion Iliescuból, hogy szerdán a katonai ügyészségen átadták ügyvédjének azokat az iratokat, melyek a volt államfő felelős­ségét bizonyítják az 1990-es bányászjárásban. Dan Voinea ka­tonai főügyész bejelentette, véget ért a vizsgálati szakasz, kez­dődhet a vádemelés. Ion Iliescu dührohammal válaszolt a tör­téntekre, eszementeknek, golánoknak, erkölcsteleneknek nevez­te ellenfeleit. (Cotidianul) A BÖLCSÉSZEK BÖLCSEBBEK. Egyed Emese filoló­giaprofesszor, aki lemondott a Babeş—Bolyai Tudomány­­egyetem szenátusi tagságáról, elvileg megegyezett a filológia­kar dékánjával, Mircea Mutuval, hogy a karon kihelyezik a magyar nyelvű feliratokat. (ÚMSZ) MINDEN ADMINISZTRÁCIÓ IDEJÉN PÉNZHEZ JU­TOTT. Bőven foglalkoznak a bukaresti lapok azzal a ténnyel, hogy az egykori cotroceni-i szőke ciklon, Elena Udrea több olyan szerződés­ből húzott busás hasznot, melyet az állammal kötött meg a Nastase­­kormány idején. Bukarest municipium közüzemének peres ügyét el­vesztette ugyan, de 2,3 milliárd lej ütötte a markát, közben az agrár­minisztérium is megbízta néhány perben képviseletével, azokat is el­veszítette, de a 14 000 dolláros ügyvédi díjat felvette. (Adevărul) HALTELEPÍTÉS KÖZPÉNZBŐL MAGÁNHASZONÉRT. Hatszázmillió lej értékű tokhalat telepített az állam a Duna-delta-hivatalos bejelentés. Anglia, Írország és Görögország kétol­o­dalú megállapodások alapján kívánja rendezni ezt a kérdést. A magyar szakszervezeti oldal többsége és a munkáltatói ér­dekképviseletek mintegy fele nem támogatta a korlátozott ro­mán és bolgár munkavállalásra vonatkozó kormányzati javas­latot, mert véleményük szerint ez csak a feketepiacot erősíti. De elvileg sem helyes, és nehe­zen magyarázható, hogy koráb­ban Magyarország a közösségi szabad munkavállalásért har­colt, most pedig munkavállalási engedélyhez kötné a román és bolgár állampolgárok munka­­vállalását. ha, hogy kivédje a pusztuló, de igen értékes fajta eltűnését Sokan at­tól tartanak, hogy vagy elpusztulnak a tolivadékok, vagy ha megnőnek, a halászoknak hoznak hatalmas hasznot. (RTV) ÖNGÓL. Az ipari minisztérium honlapján olvasható Petrom-szerződésből kiderül, hogy a Nastase-kabinet kivonta az állami ellenőrzés lehetősége alól a gáz- és kőolajár alakulá­sát. (Cotidianul) MIÉRT? A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegye­temhez tartozó református és római katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. FOLYTATÓDIK A MAGÁNOSÍTÁSI SHOW. Újból pri­vatizálja a román állam a kétszer már eladott brassói traktor­gyárat. Ezzel egyidejűleg — miután meghiúsult a magyar Nitrogénművekkel kötött megállapodás — az öt cégből álló fo­­garasi vegyipari kombinátot is újra piacra dobják. (Mfor.hu) NAGY JAVÍTANI PRÓBÁL. Felmondaná megállapodását a kormány a Credit Suisse-szel, miszerint a svájci hitelintézet ta­nácsadó szerepet töltene be a Romtelecom privatizációja során —jelentette ki Nagy Zsolt távközlési miniszter. A kormány lépé­sét egyébként azzal indokolta, hogy ideiglenesen őrizetbe vették Vadim Benyatovot, a Credit Suisse Groupe közép-kelet-európai ügyeinek vezető menedzserét, miután a romániai ügyészség nyo­mozása kapcsolatba hozta állami tulajdonok privatizálása során elkövetett megvesztegetésekkel. (Világgazdaság on-line) Lemondott a két magyar rektorhelyettes is Bejelentette lemondását a Babes— Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektorhelyettese, az adjunktusok kizárása miatt előállt helyzet ellen tilta­kozva — tájékoztatott Magyari Tivadar szociológus, a magyar oktatók szóvivője. A BBTE magyar tagozatát irányító Salat Levente rektorhelyettes szerda estére hívta össze a magyar oktatók vezetőiből álló testületet, csütörtökön délelőtt pedig hiva­talos levélben tájékoztatták az egyetem rektorát visszavonhatatlan döntésükről. A BBTE magyar oktatói egy öttagú testület létrehozásáról is döntöttek. Magyari Tivadar, aki tagja ennek a bizottságnak, közölte: megpróbálják felvenni a kapcso­latot az egyetem román vezetőségével an­nak reményében, hogy sikerül feléleszteni a megszűnt párbeszédet. Hozzátette: nin­csenek azonban illúziói azok után, ahogy a magyar tagozat különböző küldöttségei­hez vagy Salat Leventéhez viszonyult Nicolae Bocşan, a BBTE rektora. Ez a tes­tület koordinálja majd körülbelül egy hó­napig a magyar tagozat tevékenységét. Magyari leszögezte: nem áll szándékuk­ban feladni a napi teendők elvégzését, hi­szen nem kívánják megbénítani az oktatá­si folyamatot. Ez a testület megpróbálja kialkudni azt, hogy a jövendőbeli két ma­­gyar rektorhelyettes hatásköre átalakul­jon. Eddig ugyanis Salat Levente és Nagy László a rektorátus szerkezete miatt csak mellékes teendőként foglalkozhatott a magyar tagozat vezetésével. Magyari sze­rint két magyar utódot csak akkor nevez­nek ki, ha ez a feltétel teljesül. A BBTE rektora sajnálja a két magyar oktató lépé­sét, ugyanakkor elmarasztalta szakmai te­vékenységüket. Szerinte a két magyar ta­gozatvezető tevékenységét túlságosan be­árnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért — mint fogalmazott — munkájukban számos feladatot nem való­sítottak meg. ♦­ Neves erdélyi akadémiku­sok közleményben fejezték ki, hogy a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai na­pig sem valósult meg a kolozsvári egyete­men. Az akadémikusok szerint a feliratok ügyében kirobbant konfliktus áldatlan ál­lapotokat tükröz. Szerintük a mostani fe­szült helyzetet csakis az európai normák szerint, a magyar és német tagozat auto­nómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozású érvé­nyesítése oldhatja meg. Közleményükben a két adjunktust sújtó határozat hatályon kívül helyezését kérik. ♦­ Egyetértenek a BBTE többnyelvű feliratozásának szüksé­gességével az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is. Állásfoglalásukban erkölcsileg elítélték a két oktató kizárását, amit jogtalannak és méltatlannak nevez­tek. Felszólították az egyetem vezetőtaná­csát, hogy vonja vissza a határozatot. Kinyilvánították, hogy a kizárás okául szolgáló kétnyelvű feliratozás bevezetésé­vel teljes mértékben egyetértenek. ❖ A két kizárt magyar adjunktust időközben — el­bocsátásuk után — egy nemlétező testü­let, az ún. vizsgálóbizottság elé idézték, aminek létezését semmilyen dokumentum nem bizonyítja; az idézést dátum, iktató­szám, pecsét és aláírás nélkül kézbesítet­ték. ❖ A Magyar Demokrata Fórum mély felháborodásának is hangot adva „a múlt heti magyar—román kormányülés tükré­ben különösen barátságtalan gesztusnak tartja a BBTE-n történteket, és felszólítja a magyar kormányt, hogy haladéktalanul tegyen diplomáciai lépéseket az ügy meg­oldása érdekében”. Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke levélben kérte Ro­mánia képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut, járjon közbe a Babeş—Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezésében. A magyarországi Hallgatói Önkom­ányzatok Országos Konferenciája a két oktató visszavételére szólította fel a BBTE szenátusát. Bolgár jogaink Magyarországon Az első két évben nem bizto­sít szabad munkavállalást Ma­gyarország, de a hiányszakmák­ban megkönnyíti a román és bolgár munkavállalók elhelyez­kedését — határozta el egyhan­gúan csütörtöki ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. A tagál­lamok közül Szlovákia, Cseh­ország, Lengyelország, Litvá­nia, Finnország és Olaszország bejelentette, azonnal­ teljesen szabad munkavállalást biztosít. SpanyolországAusztria,Német­­ország, de várhatóan Francia­­ország és Portugália is két évre zárva tartja munkaerőpiacát. Ugyanígy Belgium, Dánia és Hollandia, de erről még nincs 2006. december 2., szombati 2 I nauur .-r-r'-------------r—r---------------­? KÜLFÖLD T A Miniszterelnöki Hivatal a felelős A rendezvény megrendelőjeként a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az első számú felelős az augusztus 20-án tör­téntekért; az ezzel foglalkozó ombudsmani vizsgálat soroza­tos hibákat állapított meg a tűzijáték előkészítésében és le­bonyolításában — közölte Lenkovics Barnabás, az állam­­polgári jogok országos biztosa. Kiemelte, hogy a MeH által a rendezvény lebonyolítására kötött szerződésben szó sem esett arról, hogyha pánik tör ki, ha terrorista cselekmény tör­ténik, vagy ha meteorológiai katasztrófa sújt le, azaz az em­berek testi épsége veszélybe kerül, akkor ki milyen intézke­dést jogosult tenni az adott pillanatban. „Ez súlyos hiányos­ság” — mutatott rá. Az ombudsman közölte: a megrendelő­nek bármely pillanatban joga lett volna vis maiorra hivat­kozva lefújni a rendezvényt, és ezért semmiféle kártérítési kötelezettsége nem lett volna. A kormány hatvan napon be­lül válaszol az augusztus 20-i viharral kapcsolatos ombuds­mani vizsgálat megállapításaira — közölte Danks Emese kormányszóvivő. A Teleki-intézet megszűnése ellen ismert közéleti személyiségek egy csoportja, 33 értel­miségi tiltakozását fejezte ki a Teleki László Alapítvány megszüntetése e­llen. Ha az intézkedés megvalósul, pótol­hatatlan veszteség éri a magyar társadalomkutatást, mert annak nemzetközi elismertséget élvező, jelentős bázisa jött itt létre a rendszerváltást követően — áll a kommüni­kében. A tiltakozást aláírta többek között Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Gerő András történész, egyet£ mi tanár, György Péter esztéta, egyetemi tanár, Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, egykori külügyminiszter, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazga­tója. Scaramellát is megfertőzték Az olasz Mario Scaramellát, aki november 1 -jén Londonban találkozott Alekszandr Litvinyenkóval, a megmérgezett egy­kori orosz titkosszolgálati tiszttel, szintén megfertőzték poló­­nium-210-zel —jelentette tegnap délután a Sky News brit hírtelevízió, forrásmegjelölés nélkül. A jelentést közvetve a brit közegészségügyi hivatal (HPA) is megerősítette. Scaramella Litvinyenko halála után tért vissza Londonba, hogy radioaktivitás-tesztet végezzenek el rajta. A 40 év körüli férfit máig tisztázatlan kapcsolatok fűzik az orosz és az olasz hírszerzéshez.

Next