Háromszék, 2007. szeptember (19. évfolyam, 5166-5190. szám)
2007-09-01 / 5166. szám
KÖZELET | BELFÖLD ! _ Jelentkezett a tízmillió euró nyertese A Román Lottótársaság sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a hatos lottó vasárnapi nyertese átvette nyereményét. A sajtótájékoztatón a harmincéves călăraşi férfi telefonon vett részt, kilétét ugyanis biztonsági okokból nem fedik fel. Vasárnap a román lottó legnagyobb nyereményét sorsolták ki, mely tizenöt héten át hatos találat hiányában gyűlt fel. A lottótársaság szóvivője elmondta: a nyertes átlagember, nős, a romániai átlagfizetésnek megfelelő havi bérből él, nagyobb beruházásait bankhitelekből fedezte. Arra a kérdésre, hogy mit kezd a megadózva is több mint hétmillió euró nyereménnyel, a nyertes telefonon elmondta, még nem tudja, túl sok pénz ahhoz, hogy gyorsan dönthessen. Még fiatal, van ideje gondolkodni. A lottótársaság szóvivője szerint azt viszont jól tette, hogy nem várt tovább a pénz átvételével — egy évig is várhatott volna —, mert naponta 75 millió régi lejt veszít. A valószínűsége, hogy a román lottón nyerjen valaki, a 14 millióhoz. Az utolsó percig Az őszi parlamenti ülésszak és az EP-választások kampányának kezdete előtt a román politikában teljes a káosz, kialakulatlanok a táborok, nem lehet még tudni, ki kivel tart. Nyári egyetemeken és találkozókon nyilatkoznak és vélekednek, röpítik egymás felé nyilaikat a pártok vezetői. Boc, a DP elnöke az SZDP és az NLP közti titkos megállapodásokra célozgat, Călin Popescu Tăriceanu, az NLP elnöke szerint pedig mind az SZDP, mind a DP csak a konfliktust és a veszekedést keresi, de egyik párt sem tud felmutatni konkrét, a országot előre vivő kezdeményezést, megvalósítást. Szolojan az aljas rendszerről A Liberális Demokrata Párt nem lép kormányra egy meg nem refonnált SZDP-vel és a Călin Popescu Tăriceanu csoportja által vezetett NLP-vel, amely elárulta a DA Szövetség eszméit—jelentette ki tegnap Theodor Stolojan, az LDP elnöke az ifjú liberális—demokraták Mamaián tartott nyári egyetemén. Stolojan szerint az SZDP gondokkal küszködő párt, amely próbál reformálódni, de ez nem fog sikerülni a párton belül. „Románia számára sajnálatos, hogy a baloldalt az SZDP képviseli, mely nem egy korszerű párt, és amelyet nem demokratikus elvekre alapítottak” — mondta Stolojan. Úgy véli, az SZDP-nek nincs európai elhivatottsága, és fontos lenne, hogy korszerű szocialista párttá váljék. „Ha az SZDP visszatér a kormányba, Romániában állandósulnak az aljas rendszerek. Az aljas rendszer nem csupán magát a lopást jelenti, hanem egy olyan törvényes rendszer létrehozását, amely szabadon rabolja a közvagyont” — mondta Stolojan, aki szerint a miniszterelnök ahelyett, hogy megsemmisítené az aljas rendszert, védi azt. Hozzátette: a jelenlegi politikai helyzetben az előrehozott választások jelentenék a megoldást. Mától drágább a vonatjegy A Román Személyszállító Vasúttársaság mától 8,1 százalékkal emelte a vasúti menetjegyek árát. A legutóbbi áremelés június elején volt. Lázadás egy bukaresti piacon Tegnap összecsapásra került sor a bukaresti Obor piaci árusok és a rendfenntartó erők között, amelynek következtében öt rendőr szorult kórházi kezelésre. A botrányt azt robbantotta ki, hogy éjjel a polgármesteri hivatal lebontatta a piaci standokat, előkészítve a terepet egy bevásárlóközpont építésének elkezdéséhez. Reggel a standjuk hűlt helyét találó kofák előbb tüntetni kezdtek, majd amikor a piac igazgatója kihívta a közösségi rendőröket, szabályos tömegverekedés tört ki. A rendőrök kövekkel és késekkel megtámadott kollégáikat csak könnygáz bevetésével tudták kiszabadítani. Az árusok újságíróknak elmondták, hogy semmit nem tudtak a készülő munkálatról, s a lebontott és elhordott standok rekeszeiben árujuk és cégirataik vesztek oda. A polgármesteri hivatal képviselője viszont azt mondta, hogy az akciót régen előkészítették, minden árus hivatalos, írásos értesítést kapott, sőt, akiknek rendben minden iratuk és szerződésük, új árusítóhelyeket is kijelöltek. Tegnap este a konfliktus még tartott, az árusok bejelentették, hogy éjszakára sem hagyják el a helyet. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával -szerkesztette: Páljános Mária Milyen gazdagok a székelyek? Ezzel a címmel végzett gazdasági helyzetfelmérést Székelyföldön a Cotidianul bukaresti napilap. Utánajártak, mennyit is keresnek a székelyek Hargita és Kovászna megyében, vannak-e befektetők a térségben. Hargita megyében az egy főre eső GDP 4023 eurót ér el, ez közel van az országos átlaghoz (4500 euró), és ezzel országos szinten a 18. helyen áll. A döntő tényező az, hogy a megye lakossága kevés, alig 300 000 fölötti. A havi átlagjövedelem az országos átlag alatt van, csupán 186 euró a 246-hoz képest, bár ezt az adatot óvatosan kell kezelni, mert az adócsalások miatt nehezen lehet a valós jövedelmeket kideríteni. Bevétel szempontjából az ország 27. megyéje, az elosztott pénzek szempontjából a harmincötödik, azaz többet fizet be az államkasszába, mint amennyit kap. A helyzet nagyon hasonló Kovászna megyében is. A pénzügyminisztérium múlt évi jelentése szerint Hargita megye gazdasága krónikus pénz- és befektetőhiányban szenved. A helyi gazdaságban a kis- és középvállalkozások dominálnak, ezekhez adódnak még a mikrovállalkozások, de a helyi munkaerő közel nincs kihasználva. Mivel nincs elégséges anyagi fedezet a cégek működésére, a tulajdonosok sok esetben adójukat költik vállalkozásuk fenntartására, ahelyett, hogy befizetnék az államnak. Borboly Csaba politológus, Hargita Megye Tanácsának alelnöke úgy látja, hogy a két megye problémáit a decentralizációhiány és a politikusok hozzá nem értése okozza. Ugyanis az állami pénzek elosztásánál nem a valós igényeket veszik figyelembe, hanem táblázatok alapján dolgoznak, ráadásul olyan emberek készítik a költségvetést, akik nem ismerik az egyes megyékben uralkodó helyzetet. A másik probléma az, hogy a két megye jövedelmének egynegyede (22 százalék) sem marad helyben. Borboly a befektetések hiányát jelöli meg további problémaként, példaként az ásványvizek kiaknázatlanságát hozza. Arról, hogy a két megyében különösen magas lenne az adócsalás, Borboly nem tud, és hozzátette: maga Băsescu mondta, hogy ebben a térségben az emberek rendesen fizetik adóikat. A befektetésekről Borboly elmondta, hogy a magyarországi befektetők többsége Bukarestben és az ország nyugati részében található, Hargita megyében csupán 7 százalékát képviselik a befektetőknek. A helyzet kialakulásáról beszélve Borboly főként a szakemberek hiányát nevezi meg, és úgy véli, hogy Székelyföldön gyakorlatilag mindent elölről kell kezdeni, a befektetőknek pedig nincs türelmük ilyen kérdésekkel foglalkozni. Nyári látogatása során az államfőnek is a befektetők hiánya szúrt szemet, illetve az utak rossz állapota. Úgy vélte, hogy az állattenyésztésre, a tejértékesítésre, a fakitermelésre és az erdei gyümölcsök termelésére kellene összpontosítani. Băsescu arra is felfigyelt, hogy az emberek vásárlóereje is nagyon alacsony. A Román Akadémia a múlt évben tette közzé Autonómia és szegénység a székelyek körében című tanulmányát, amelyben illúziónak tartják, hogy ennyire szegény és alacsonyan fejlett térség képes lenne az önellátásra. Sorin Ioniţa, a kutatás vezetője szerint a térséget valóban elhanyagolták a kommunizmus idején, de a helyzet ma sem sokkal jobb, mint Moldva legszegényebb térségeiben. Bodzafordulóra várják Băsescut Vasárnap ismét Kovászna megye vendége lesz Traian Băsescu államfő. Bodzafordulóra látogat, a Ciobănaşul Fesztiválra. Várhatóan délelőtt 10 óra körül érkezik, és körülbelül két órát tölt majd ott. Első ízben tavaly vett részt a bodzavidékiek ünnepségén, és megígérte, ha hívják, visszatér. Gheorghe Baciu, Bodzaforduló demokrata párti polgármestere elmondta, hogy Băsescu ígérete szerint ekkor fogadja a Hargita és Kovászna megyei románok civil szervezeteinek képviselőit, tőlük tájékozódik a térség román lakóinak gazdasági, társadalmi és kulturális problémáiról. (kas) Lesz erdélyi magyar kerekasztal (folytatás az első oldalról) A dokumentumban Tőkésék konkrét határidőket és törvénykezdeményezési javaslatokat fogalmaztak meg. Úgy döntöttek, az esetleges végső megállapodásról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László legkésőbb csütörtökön megtartandó újabb találkozóján határoznak majd. Az RMDSZ azt is javasolta, hogy a november 25-i romániai EP-választási jelöltlista első két helyét az RMDSZ és az EMNT elnökei foglalják el. Kelemen szerint ennek az lenne az üzenete, hogy nem csak az EP-választásról van szó, hanem hosszabb távú partnerségről is. Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta: egyelőre csak tudomásul vették az ajánlatot, arról még nem döntöttek, hogy elfogadják-e. A HÍRSALÁTA_________ HA BUKNAK, BRÜSSZELBE MENNEK. Jelentős módosulásokat szenvedhet a Nemzeti Liberális Párt jelenlegi EP-választási listája, ha a szociáldemokraták beígért bizalmatlansági indítványát megszavazza a parlament — ebben az esetben Teodor Meleşcanu hadügyminiszter, Adrian Cioroianu külügyminiszter, Ovidiu Silaghi turisztikai miniszter, Cristian Adomniţei tanügyminiszter is befutó helyet kaphat az EP-listán — közölte Dan Motreanu, a liberálisok kampányfelelőse. A végleges lista csak szeptember 24—25-én, a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás után áll össze — mutatott rá a politikus. A liberálisok korábban biztos befutónak számító jelöltje, Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter a jelek szerint visszalép a jelöléstől. (Hotnews) BELEBOTLIK A KÜSZÖBBE AZ RMDSZ. A Demokrata Párt szerezné a legtöbb szavazatot, ha jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának Romániában, és szintén a demokraták érnék el a legjobb eredményt, ha EP-választásokat rendeznének. Második a Nemzeti Liberális Párt lenne 18, harmadik a Szociáldemokrata Párt 17 százalékkal. Az Új Generáció Kereszténydemokrata Pártja a szavazatok 9 százalékát, a Nagyrománia Párt pedig 5 százalékát szerezné meg. Nem érné el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt a Konzervatív Párt és az RMDSZ — mindkettő a voksok 4 százalékára számíthat. Következik a Liberális Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 3—3 százalékkal, valamint a Nemzeti Kezdeményezés Pártja 1 százalékkal. A megkérdezettek 28 százaléka nem tudja, kire adná voksát. Az RMDSZ mindkét esetben 5 százalék alatt teljesítene, Traian Băsescu pedig továbbra is a legnépszerűbb politikus Romániában — derül ki a CCSB társadalomkutató cég felméréséből. MEGJELENT A VÁSÁRHELYI HÍRLAP NULLADIK SZÁMA. Az új napilap az Udvarhelyi Híradó Kiadó Kft.-nek egy év alatt a második nagy befektetése a tavaly augusztusban indított Csíki Hírlap után. Az első, illetve a jövő heti példányszámokat ingyen kaphatják kézhez az olvasók. (Mediatica) 2007. szeptember 1., szombat Szórólapos mozgalom SZEKERES ATTILA A Székelyföld mindig román föld volt, és az is marad! Csatlakozz a magyar szeparatizmus ellen, a nemzeti egységért vívott harcunkhoz! — az Új Jobboldal mozgalom felhívását röplapokon terjesztik, többek között Brassóban, ahol parkoló, elsősorban Kovászna megyei rendszámú gépkocsik szélvédőjére tűzik fel. Az indoklás: ne hagyjuk, hogy egyesek kényük-kedvük szerint szétszabdalják országunkat, mutassuk meg mindenkinek, mit jelent az egységes nemzetállam, hogy elődeink szenvedései ne váljanak hiábavalóvá. A szórólapon a mozgalom honlapjának címe is olvasható (www.nouadreapta.org), amelyről megismerhetjük a nyíltan nacionalista szervezet céljait. Előkelő helyen szerepel az elnemzetlenítés folyamatát „elszenvedő” Hargita és Kovászna megyei románok helyzetének rendezése. A 2000-ben alakult szervezet évente megemlékezik Corneliu Zelea Codreanuról, a vasgárda atyjáról, idén megünnepelte a román légionárius mozgalom 80. évfordulóját, a magyarországi Karpatia együttes kolozsvári koncertje után büntetőjogi feljelentést tett az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete ellen az alkotmány megsértésének vádjával. Tavaly március 15-én Bukarestben Székelyföld autonómiája ellen tüntettek. 2005- ben ellentüntetést szerveztek a Bolyai Egyetemet követelő magyar egyetemistákkal szemben, tiltakoztak a Kovászna megyei magyar prefektus ellen, Trianon-felvonulást tartottak, és akkor is tiltakoztak a székelyföldi autonómia ellen.