Háromszék, 2007. szeptember (19. évfolyam, 5166-5190. szám)

2007-09-01 / 5166. szám

KÖZELET | BELFÖLD ! _ Jelentkezett a tízmillió euró nyertese A Román Lottótársaság sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a hatos lottó vasárnapi nyertese átvette nyereményét. A sajtótájékoztatón a harmincéves călăraş­i férfi telefonon vett részt, kilétét ugyanis biztonsági okokból nem fedik fel. Vasárnap a román lottó legnagyobb nyereményét sorsolták ki, mely tizenöt héten át hatos találat hiányában gyűlt fel. A lot­tótársaság szóvivője elmondta: a nyertes átlagember, nős, a romániai átlagfizetésnek megfelelő havi bérből él, nagyobb beruházásait bankhitelekből fedezte. Arra a kérdésre, hogy mit kezd a megadózva is több mint hétmillió euró nyere­ménnyel, a nyertes telefonon elmondta, még nem tudja, túl sok pénz ahhoz, hogy gyorsan dönthessen. Még fiatal, van ideje gondolkodni. A lottótársaság szóvivője szerint azt vi­szont jól tette, hogy nem várt tovább a pénz átvételével — egy évig is várhatott volna —, mert naponta 75 millió régi lejt veszít. A valószínűsége, hogy a román lottón nyerjen valaki,­­ a 14 millióhoz. Az utolsó percig Az őszi parlamenti ülésszak és az EP-választások kampá­nyának kezdete előtt a román politikában teljes a káosz, kiala­kulatlanok a táborok, nem lehet még tudni, ki kivel tart. Nyári egyetemeken és találkozókon nyilatkoznak és vélekednek, röpítik egymás felé nyilaikat a pártok vezetői. Boc, a DP el­nöke az SZDP és az NLP közti titkos megállapodásokra cé­lozgat, Călin Popescu Tăriceanu, az NLP elnöke szerint pedig mind az SZDP, mind a DP csak a konfliktust és a veszekedést keresi, de egyik párt sem tud felmutatni konkrét, a országot előre vivő kezdeményezést, megvalósítást. Szolojan az aljas rendszerről A Liberális Demokrata Párt nem lép kormányra egy meg nem refonnált SZDP-vel és a Călin Popescu Tăriceanu cso­portja által vezetett NLP-vel, amely elárulta a DA Szövetség eszméit—jelentette ki tegnap Theodor Stolojan, az LDP el­nöke az ifjú liberális—demokraták Mamaián tartott nyári egyetemén. Stolojan szerint az SZDP gondokkal küszködő párt, amely próbál reformálódni, de ez nem fog sikerülni a párton belül. „Románia számára sajnálatos, hogy a baloldalt az SZDP képviseli, mely nem egy korszerű párt, és amelyet nem demokratikus elvekre alapítottak” — mondta Stolojan. Úgy véli, az SZDP-nek nincs európai elhivatottsága, és fon­tos lenne, hogy korszerű szocialista párttá váljék. „Ha az SZDP visszatér a kormányba, Romániában állandósulnak az aljas rendszerek. Az aljas rendszer nem csupán magát a lo­pást jelenti, hanem egy olyan törvényes rendszer létrehozá­sát, amely szabadon rabolja a közvagyont” — mondta Stolojan, aki szerint a miniszterelnök ahelyett, hogy meg­semmisítené az aljas rendszert, védi azt. Hozzátette: a jelen­legi politikai helyzetben az előrehozott választások jelente­nék a megoldást. Mától drágább a vonatjegy A Román Személyszállító Vasúttársaság mától 8,1 száza­lékkal emelte a vasúti menetjegyek árát. A legutóbbi áremelés június elején volt. Lázadás egy bukaresti piacon Tegnap összecsapásra került sor a bukaresti Obor piaci áru­sok és a rendfenntartó erők között, amelynek következtében öt rendőr szorult kórházi kezelésre. A botrányt azt robbantotta ki, hogy éjjel a polgármesteri hivatal lebontatta a piaci stando­kat, előkészítve a terepet egy bevásárlóközpont építésének elkezdéséhez. Reggel a standjuk­ hűlt helyét találó kofák előbb tüntetni kezdtek, majd amikor a piac igazgatója kihívta a kö­zösségi rendőröket, szabályos tömegverekedés tört ki. A rend­őrök kövekkel és késekkel megtámadott kollégáikat csak könnygáz bevetésével tudták kiszabadítani. Az árusok újság­íróknak elmondták, hogy semmit nem tudtak a készülő mun­kálatról, s a lebontott és elhordott standok rekeszeiben árujuk és cégirataik vesztek oda. A polgármesteri hivatal képviselője viszont azt mondta, hogy az akciót régen előkészítették, min­den árus hivatalos, írásos értesítést kapott, sőt, akiknek rend­ben minden iratuk és szerződésük, új árusítóhelyeket is kije­löltek. Tegnap este a konfliktus még tartott, az árusok bejelen­tették, hogy éjszakára sem hagyják el a helyet. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával -szerkesztette: Páljános Mária Milyen gazdagok a székelyek? Ezzel a címmel végzett gazdasági hely­zetfelmérést Székelyföldön a Cotidianul bukaresti napilap. Utánajártak, mennyit is keresnek a székelyek Hargita és Kovászna megyében, vannak-e befekte­tők a térségben. Hargita­ megyében az egy főre eső GDP 4023 eurót ér el, ez kö­zel van az országos átlaghoz (4500 euró), és ezzel országos szinten a 18. helyen áll. A döntő tényező az, hogy a megye lakos­sága kevés, alig 300 000 fölötti. A havi átlagjövedelem az országos átlag alatt van, csupán 186 euró a 246-hoz képest, bár ezt az adatot óvatosan kell kezelni, mert az adócsalások miatt nehezen lehet a valós jövedelmeket kideríteni. Bevétel szempontjából az ország 27. megyéje, az elosztott pénzek szempontjából a har­mincötödik, azaz többet fizet be az ál­lamkasszába, mint amennyit kap. A hely­zet nagyon hasonló Kovászna megyében is. A pénzügyminisztérium múlt évi je­lentése szerint Hargita megye gazdasága krónikus pénz- és befektetőhiányban szenved. A helyi gazdaságban a kis- és középvállalkozások dominálnak, ezek­hez adódnak még a mikrovállalkozások, de a helyi munkaerő közel nincs kihasz­nálva. Mivel nincs elégséges anyagi fe­dezet a cégek működésére, a tulajdono­sok sok esetben adójukat költik vállalko­zásuk fenntartására, ahelyett, hogy befi­zetnék az államnak. Borboly Csaba poli­tológus, Hargita Megye Tanácsának alel­­nöke úgy látja, hogy a két megye problé­máit a decentralizációhiány és a politiku­sok hozzá nem értése okozza. Ugyanis az állami pénzek elosztásánál nem a valós igényeket veszik figyelembe, hanem táb­lázatok alapján dolgoznak, ráadásul olyan emberek készítik a költségvetést, akik nem ismerik az egyes­ megyékben uralkodó helyzetet. A másik probléma az, hogy a két megye jövedelmének egyne­gyede (22 százalék) sem marad helyben. Borboly a befektetések hiányát jelöli meg további problémaként, példaként az ásványvizek kiaknázatlanságát hozza. Arról, hogy a két megyében különösen magas lenne az adócsalás, Borboly nem tud, és hozzátette: maga Băsescu mond­ta, hogy ebben a térségben az emberek rendesen fizetik adóikat. A befektetések­ről Borboly elmondta, hogy a magyaror­szági befektetők többsége Bukarestben és az ország nyugati részében található, Hargita megyében csupán 7 százalékát képviselik a befektetőknek. A helyzet ki­alakulásáról beszélve Borboly főként a szakemberek hiányát nevezi meg, és úgy véli, hogy Székelyföldön gyakorlatilag mindent elölről kell kezdeni, a befekte­tőknek pedig nincs türelmük ilyen kérdé­sekkel foglalkozni. Nyári látogatása so­rán az államfőnek is a befektetők hiánya szúrt szemet, illetve az utak rossz állapo­ta. Úgy vélte, hogy az állattenyésztésre, a tejértékesítésre, a fakitermelésre és az er­dei gyümölcsök termelésére kellene össz­pontosítani. Băsescu arra is felfigyelt, hogy az emberek vásárlóereje is nagyon alacsony. A Román Akadémia a múlt év­ben tette közzé Autonómia és szegénység a székelyek körében című tanulmányát, amelyben illúziónak tartják, hogy ennyi­re szegény és alacsonyan fejlett térség képes lenne az önellátásra. Sorin Ioniţa, a kutatás vezetője szerint a térséget való­ban elhanyagolták a kommunizmus ide­jén, de a helyzet ma sem sokkal jobb, mint Moldva legszegényebb térségeiben. Bodzafordulóra várják Băsescut Vasárnap ismét Kovászna megye vendége lesz Traian Băsescu államfő. Bodzafordulóra látogat, a Ciobănaşul Fesztiválra. Várhatóan délelőtt 10 óra körül érkezik, és körül­belül két órát tölt majd ott. Első ízben tavaly vett részt a bodza­vidékiek ünnepségén, és megígérte, ha hívják, visszatér. Gheorghe Baciu, Bodzaforduló demokrata párti polgármestere elmondta, hogy Băsescu ígérete szerint ekkor fogadja a Hargita és Kovászna megyei románok civil szervezeteinek képviselőit, tőlük tájékozódik a térség román lakóinak gazdasági, társadal­mi és kulturális problémáiról. (­kas) Lesz erdélyi magyar kerekasztal (folytatás az első oldalról) A dokumentumban Tőkésék konkrét határidőket és törvény­kezdeményezési javaslatokat fogalmaztak meg. Úgy döntöttek, az esetleges végső megállapodásról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László legkésőbb csütörtökön megtartandó újabb találko­zóján határoznak majd. Az RMDSZ azt is javasolta, hogy a no­vember 25-i romániai EP-választási jelöltlista első két helyét az RMDSZ és az EMNT elnökei foglalják el. Kelemen szerint ennek az lenne az üzenete, hogy nem csak az EP-választásról van szó, hanem hosszabb távú partnerségről is. Szilágyi Zsolt az MTI kér­désére elmondta: egyelőre csak tudomásul vették az ajánlatot, ar­ról még nem döntöttek, hogy elfogadják-e. A HÍRSALÁTA_________ HA BUKNAK, BRÜSSZELBE MENNEK. Jelentős módosulásokat szenvedhet a Nemzeti Liberális Párt jelenlegi EP-választási listája, ha a szociáldemokraták beígért bi­zalmatlansági indítványát megszavazza a parlament — ebben az esetben Teodor Meleşcanu hadügyminiszter, Adrian Cioroianu külügyminiszter, Ovidiu Silaghi turisztikai miniszter, Cristian Adomniţei tanügyminiszter is befutó helyet kaphat az EP-listán —­ közölte Dan Motreanu, a liberálisok kampányfelelőse. A végleges lista csak szeptember 24—25-én, a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás után áll össze — mutatott rá a politikus. A liberálisok korábban biztos befutónak számító jelöltje, Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter a jelek szerint visszalép a jelöléstől. (Hotnews) BELEBOTLIK A KÜSZÖBBE AZ RMDSZ. A Demokrata Párt szerezné a legtöbb szavazatot, ha jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának Romániában, és szintén a demokraták érnék el a legjobb eredményt, ha EP-választásokat rendeznének. Második a Nemzeti Liberális Párt lenne 18, harmadik a Szo­ciáldemokrata Párt 17 százalékkal. Az Új Generáció Kereszténydemokrata Pártja a szavazatok 9 százalékát, a Nagyrománia Párt pedig 5 százalékát szerezné meg. Nem érné el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt a Konzervatív Párt és az RMDSZ — mindkettő a voksok 4 százalékára számíthat. Következik a Liberális Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 3—3 százalékkal, valamint a Nemzeti Kezdeményezés Pártja 1 szá­zalékkal. A megkérdezettek 28 százaléka nem tudja, kire adná voksát. Az RMDSZ mindkét esetben 5 százalék alatt teljesítene, Traian Băsescu pedig továbbra is a legnépszerűbb politikus Romániában — derül ki a CCSB társadalomkutató cég felméréséből. MEGJELENT A VÁSÁRHELYI HÍRLAP NULLADIK SZÁMA. Az új napilap az Udvarhelyi Híradó Kiadó Kft.-nek egy év alatt a második nagy befektetése a tavaly augusztusban indított Csíki Hírlap után. Az első, illetve a jövő heti példányszámokat ingyen kaphatják kézhez az olvasók. (Mediatica) 2007. szeptember 1., szombat Szórólapos mozgalom SZEKERES ATTILA A Székelyföld mindig ro­mán föld volt, és az is marad! Csatlakozz a magyar szepara­tizmus ellen, a nemzeti egysé­gért vívott harcunkhoz! — az Új Jobboldal mozgalom felhí­vását röplapokon terjesztik, többek között Brassóban, ahol parkoló, elsősorban Kovászna megyei rendszámú gépkocsik szélvédőjére tűzik fel. Az in­doklás: ne hagyjuk, hogy egyesek kényü­k-kedvük sze­rint szétszabdalják országun­kat, mutassuk meg mindenki­nek, mit jelent az egységes nemzetállam, hogy elődeink szenvedései ne váljanak hiá­bavalóvá. A szórólapon a mozgalom honlapjának címe is olvasható (www.nouadre­­apta.org), amelyről megismer­hetjük a nyíltan nacionalista szervezet céljait. Előkelő he­lyen szerepel az elnemzetlení­­tés folyamatát „elszenvedő” Hargita és Kovászna megyei románok helyzetének rende­zése. A 2000-ben alakult szer­vezet évente megemlékezik Corneliu Zelea Codreanuról, a vasgárda atyjáról, idén meg­ünnepelte a román légionárius mozgalom 80. évfordulóját, a magyarországi Karpatia együttes kolozsvári koncertje után büntetőjogi feljelentést tett az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete ellen az alkotmány megsértésének vádjával. Ta­valy március 15-én Buka­restben Székelyföld autonó­miája ellen tüntettek. 2005- ben ellentüntetést szerveztek a Bolyai Egyetemet követelő magyar egyetemistákkal szem­ben, tiltakoztak a Kovászna megyei magyar prefektus el­len, Trianon-felvonulást tar­tottak, és akkor is tiltakoztak a székelyföldi autonómia el­len.

Next