Háromszék, 2009. december (21. évfolyam, 5846-5870. szám)

2009-12-01 / 5846. szám

12009. december 1., kedd Új hidat avattak Bodokon * FARCÁDI BOTOND Az 577-es kormányprogramban fel­újított hidat avatták fel csütörtök délután Bodokon a megyei vezetők jelenlétében. 1974-ben mosta el a patak a hajdani fa­­hidat, azóta „ideiglenesen” kerülő úton közlekedtek a helyiek és a teherautók, de sok panasz volt a tél idején igen csú­szós útra, ezért is számít fontos beruhá­zásnak a híd építé­se. Fodor István polgármester sze­rint a beruházást hasonló léptékű munkálatokhoz vi­szonyítva olcsón végezték el, mind­össze 13 milliárd régi lejbe került­­­- áll a megyei ön­­kormányzat közle­ményében. Az ala­csony költség az alkalmazott tech­nológiának köszön­hető: drága betonoszlopok helyett négy­méteres áteresz adja a híd stabilitását, amely bordázott, horganyzott és króm­mal futtatott fémből készült. Ilyen típu­sú hidakkal a külföldi autópályákon is lehet találkozni, Székelyföldön viszont először Bodokon folyamodtak ilyen megoldáshoz. HENNING JÁNOS FELVÉTELE Kinek felelőssége az ajtai híd? (folytatás az első oldalról) Még februárban felszerelt, keresztbe állított vasrúddal és tiltótáblával jelezték, hogy járhatatlan a híd, de mindket­tőt néhány­ nap alatt eltüntet­ték. Újabb sorompót állítottak, ám a két község lakóinak nem lehetett megálljt parancsolni: nekik munkába, iskolába, óvodába és földet művelni kell menniük, nem kerülhet­nek nap mint nap Szász­­magyarós és Bölön felé. Az önkormányzatok végső két­ségbeesésükben a híd két vé­géhez egy-egy teherautó föl­det öntöttek. A kényszermeg­oldás ideig-óráig el is látta feladatát, hiszen a torlaszt csak gyalog vagy biciklivel lehetett kikerülni, nagyobb te­herbírású géppel nem. A gép­kocsi-tulajdonosok ismét se­gítettek magukon, s a földtor­laszok felét — a helyszínen talált nyomok szerint — már hetekkel ezelőtt elhordták. A község jegyzőjét, ifj. Bartha Istvánt kérdeztük a híd jogállásáról és az esetleg fel­merülő felelősségről. Mint mondotta, nincs tudomása ar­ról, hogy a híd oldalaira emelt torlaszt valakik eltávolították, s ismét járhatóvá tették volna. Számára a híd hivatalosan le van zárva, s ha valaki mégis rámegy, és balesetet szenved, a felelősséget maga viseli. Mivel az építmény a megyei tanács tulajdona, a felügyeletét is ne­kik kellene ellátniuk — véle­kedett a község jegyzője. Szervátiusz-díj Janó Mihálynak Hetedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő-díjat 2009. november 23-án Budapesten a Budavári Hilton Hotel Anjou-termében. Idén e magas rangú elis­merésben részesült Bakay Kornél régész-történész, Bardócz Lajos erdélyi szár­mazású grafikusművész, valamint Janó Mihály művészettörténész, a sepsiszent­györgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának nyugalmazott igazgatója. Erdély falfestészetének feltárója és védelmezője Janó Mihály felismerte, hogy nem csak egyes emlékek történetét nem is­merjük részletesen, de az erdélyi falfes­tészet és általában a középkori műemlé­kek kutatásának története is ismeretlen. Különösen nagy a homály a XIX. század második felét tekintve — a ködből hegy­csúcsként kiemelkedik ugyan Orbán Balázs, Römer Flóris vagy éppen Huszka József munkássága, de eredményeiket vagy környezetüket, kapcsolatrendszerü­ket nem igazán ismertük. Jánó Mihály arra vállalkozott, hogy leereszkedjen eb­be a ködbe, és egyben megkísérelje azt el is oszlatni — mondta Jánó Mihályt mél­tatva Jékely Zsombor művészettörténész, aki laudációját így folytatta. Jánó Mihály pályafutását a kézdivásárhelyi céhtörté­neti múzeumban kezdte Incze László mellett, és közben levelező szakon elvé­gezte a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudo­mányegyetem történelem—filozófia sza­kát. Ezután 1983-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának vezetője volt, majd a kilencvenes évek­ben Kovászna megyei művelődési főta­nácsos. E minőségében szervezője a Musica sacra egyházi zenei fesztiválok­nak, szorgalmazója a háromszéki civil művelődési intézmények, alapítványok, egyesületek létrehozásának. Megbízatása lejártával visszatért a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárába, és in­nen ment tavaly nyugdíjba. Jánó Mihály maradéktalanul kihasz­nálta azt a lehetőséget, amelyet Kovászna megyében betöltött pozíciója lehetővé tett, és falképek aktív kutatója, feltárója, sőt, megmentője is lett. Nevéhez köthető Sepsibesenyő elpusztultnak vélt Szent László-legendájának újbóli feltárása, már ami megmaradt belőle. Ő a szacsvai László-legenda megtalálója és első pub­­likálója, és ő állította még időben le a ká­­szonimpéri kápolna felújításának első szakaszát (teljes vakolatleverés), amely­nek köszönhetően ma onnan is ismerhe­tünk XV. századi falképeket. Fontos sze­repet játszott a sepsikilyéni falképek új­bóli feltárásában és a gelencei templom építészeti restaurálásában. Figyelme természetesen nem korlá­tozódott a középkorra, hiszen figye­lemmel kísérte a perkői kápolna XVII. századi freskóinak feltárását, és ott volt az altorjai Apor-kastély barokk kifesté­se feltárásának évtizeddel ezelőtti kez­deteinél, Kiskászonban pedig létrehoz­ta a Búcsújárók emlékházát. A Székely Nemzeti Múzeumban számos (vagy in­kább számtalan) XIX—XX. századi témájú kiállítás rendezője volt, melyek közül kiemelkedik az 1998-ban rende­zett Barabás Miklós-kiállítás és a hoz­zá kapcsolódó konferencia megrende­zése, valamint a kettős vállalkozást kí­sérő két szép kötet. Mindeközben sorra jelennek meg írá­sai, kritikái a kortárs erdélyi művészek­ről. Már önmagában ezért a tevékenysé­géért is megérdemli a Szervátiusz-díj­at. FRIGYESY ÁGNES A művészettörténész megköszöni a díjat Fiatalok KFT-je SOCHOM ISTVÁN A Kézdivásárhelyi Fiatalok Tanácsa — rövidítve KFT — az elmúlt héten ala­kult meg a helyi önkormányzat mintájá­ra, éS terveik szerint minden hónap első keddjén üléseznének. A tizenhat tagú — a város öt líceumát a tanulók létszámától függően két, három vagy négy diák kép­­­­viseli a KFT elnököt és alelnököt vá­lasztott, illetve szakbizottságokat is kije­lölt. A Kézdivásárhelyi Fiatalok Ta­nácsának elnöke Cserei Zoltán, alelnöke Deme Johanna, mindketten a Nagy Mó­zes Elméleti Líceum diákjai, titkár Szőcs Andrea, a Református Kollégium diákja. A rendezvények szervezéséért felelős szakbizottságot Kiss Mercédesz, a pá­lyázatfigyelő bizottságot Lestyán Attila, a közönségkapcsolattal foglalkozó bi­zottságot Hamar Mónika vezeti. A diák­ság üdvözli a kezdeményezést, hiszen a KFT vezetői többnyire az iskolai diák­­szövetségek vezetői közül kerültek ki, így az általuk képviselt diákszervezetek elvárásainak is hangot adhatnak. ---------------------------------------------------------is--­ RÖVIDEN : Barangolás Uzontól Bikfalváig KÜLLŐ ZSOLT FELVÉTELE Vetélkedővel egybekötött helytörténeti barangoláson is­merkedtek a hét végén a megye különböző településeiről érke­zett pro naturások Uzonnal, Lisznyóval és Bikfalvával. A nemrég felújított uzoni iskolát Szabó Margit igazgató mutatta be, Lisznyóban Dézsi Gyögy református lelkipásztor ismertet­te a falu és a műemlék templom történetét, Bikfalván Kerezsi János kalauzolta a csapatot az udvarházak között, a vasárnapi madárismertetőt Ambrus László tartotta, a vetélkedőt Istók Jutka irányította. A hét végi falunézőt segítők sora ezzel nem ér véget, a pro naturás tanárok gondoskodtak a szórakozásról is, nem maradt el a szalonnasütés és a buli sem, miként a már megszokott természetbarát tevékenységre is sor került, ezúttal a társaság madáretetőt készített. (1) Bikfalviak régi fotográfiái A SZERZŐ FELVÉTELE Vasárnap délben nyílt meg a bikfalvi kultúrotthonban a helybeli Bikmakk Kulturális Egyesület által szervezett, Régi bikfalviak című fotókiállítás. A pannókra csoportosí­tott 129 fényképet — a legrégebbi 1894-ből származik, a barnás fotók a falu egykori lakóit ábrázolják , a webvi­­dék-versenyen részt vevő Bikmakk-csapat tagjai gyűjtötték össze a helybeliektől, azokat beszkennelték, és így állt össze a most bemutatott pazar fotográfiagyűjtemény. Kerezsi János elmondta: sokan félve adták kölcsön az őrzött csalá­di emlékeket, de azokat hamar visszaadták, és bízik benne, hogy gyűjteményük tovább gyarapodik, míg Várallyay Réka arra kérte a bikfalviakat, aki felismeri rokonát, szüle­it, dédszüleit, meséljen a képekről. „Nagyon sokat köszön­hetünk a régi bikfalviaknak, s most, hogy kezdődik az ad­vent, és karácsonyra készülünk, itt van az ideje az emléke­zésnek, ünnepekkor mindig eszünkbe jutnak, akik valami­kor velünk voltak” — tette hozzá. (mózes) Műjégpálya Kovásznán A kovásznai önkormányzat ideiglenes műjégpályát létesít a sétatéri sportpályán. A helyi tanács legutóbbi ülésén megszab­ta a belépőjegyek árát is. A Magyar Polgári Párt (MPP) képvi­selői kivételével a testület döntő többsége egyetértett a polgár­­mester által előterjesztett javaslattal, miszerint egy belépőjegy ára legyen 5 lej. Az MPP frakciója azt javasolta, hogy a felnőt­teknek legyen 6, a gyermekeknek pedig 4 lej a jegy ára. Mivel az MPP javaslatát nem támogatták, a frakció három tagja tar­tózkodott a szavazásnál. Az 540 négyzetméteres ideiglenes korcsolyapályát egy székelyudvarhelyi cég szereli fel, a pol­gármesteri hivatal üzemelteti, és december 6.—február 28. között tart nyitva munkanapokon 9—11, 12—14, 15—17, 18—20 óráig, hétvégeken és ünnepnapokon pedig 8—10, 11—13, 14—16, 17—19 és 20—22 óráig. (Bodor)

Next