Háromszék, 2009. december (21. évfolyam, 5846-5870. szám)
2009-12-01 / 5846. szám
12009. december 1., kedd Új hidat avattak Bodokon * FARCÁDI BOTOND Az 577-es kormányprogramban felújított hidat avatták fel csütörtök délután Bodokon a megyei vezetők jelenlétében. 1974-ben mosta el a patak a hajdani fahidat, azóta „ideiglenesen” kerülő úton közlekedtek a helyiek és a teherautók, de sok panasz volt a tél idején igen csúszós útra, ezért is számít fontos beruházásnak a híd építése. Fodor István polgármester szerint a beruházást hasonló léptékű munkálatokhoz viszonyítva olcsón végezték el, mindössze 13 milliárd régi lejbe került- áll a megyei önkormányzat közleményében. Az alacsony költség az alkalmazott technológiának köszönhető: drága betonoszlopok helyett négyméteres áteresz adja a híd stabilitását, amely bordázott, horganyzott és krómmal futtatott fémből készült. Ilyen típusú hidakkal a külföldi autópályákon is lehet találkozni, Székelyföldön viszont először Bodokon folyamodtak ilyen megoldáshoz. HENNING JÁNOS FELVÉTELE Kinek felelőssége az ajtai híd? (folytatás az első oldalról) Még februárban felszerelt, keresztbe állított vasrúddal és tiltótáblával jelezték, hogy járhatatlan a híd, de mindkettőt néhány nap alatt eltüntették. Újabb sorompót állítottak, ám a két község lakóinak nem lehetett megálljt parancsolni: nekik munkába, iskolába, óvodába és földet művelni kell menniük, nem kerülhetnek nap mint nap Szászmagyarós és Bölön felé. Az önkormányzatok végső kétségbeesésükben a híd két végéhez egy-egy teherautó földet öntöttek. A kényszermegoldás ideig-óráig el is látta feladatát, hiszen a torlaszt csak gyalog vagy biciklivel lehetett kikerülni, nagyobb teherbírású géppel nem. A gépkocsi-tulajdonosok ismét segítettek magukon, s a földtorlaszok felét — a helyszínen talált nyomok szerint — már hetekkel ezelőtt elhordták. A község jegyzőjét, ifj. Bartha Istvánt kérdeztük a híd jogállásáról és az esetleg felmerülő felelősségről. Mint mondotta, nincs tudomása arról, hogy a híd oldalaira emelt torlaszt valakik eltávolították, s ismét járhatóvá tették volna. Számára a híd hivatalosan le van zárva, s ha valaki mégis rámegy, és balesetet szenved, a felelősséget maga viseli. Mivel az építmény a megyei tanács tulajdona, a felügyeletét is nekik kellene ellátniuk — vélekedett a község jegyzője. Szervátiusz-díj Janó Mihálynak Hetedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő-díjat 2009. november 23-án Budapesten a Budavári Hilton Hotel Anjou-termében. Idén e magas rangú elismerésben részesült Bakay Kornél régész-történész, Bardócz Lajos erdélyi származású grafikusművész, valamint Janó Mihály művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának nyugalmazott igazgatója. Erdély falfestészetének feltárója és védelmezője Janó Mihály felismerte, hogy nem csak egyes emlékek történetét nem ismerjük részletesen, de az erdélyi falfestészet és általában a középkori műemlékek kutatásának története is ismeretlen. Különösen nagy a homály a XIX. század második felét tekintve — a ködből hegycsúcsként kiemelkedik ugyan Orbán Balázs, Römer Flóris vagy éppen Huszka József munkássága, de eredményeiket vagy környezetüket, kapcsolatrendszerüket nem igazán ismertük. Jánó Mihály arra vállalkozott, hogy leereszkedjen ebbe a ködbe, és egyben megkísérelje azt el is oszlatni — mondta Jánó Mihályt méltatva Jékely Zsombor művészettörténész, aki laudációját így folytatta. Jánó Mihály pályafutását a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumban kezdte Incze László mellett, és közben levelező szakon elvégezte a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem történelem—filozófia szakát. Ezután 1983-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának vezetője volt, majd a kilencvenes években Kovászna megyei művelődési főtanácsos. E minőségében szervezője a Musica sacra egyházi zenei fesztiváloknak, szorgalmazója a háromszéki civil művelődési intézmények, alapítványok, egyesületek létrehozásának. Megbízatása lejártával visszatért a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárába, és innen ment tavaly nyugdíjba. Jánó Mihály maradéktalanul kihasználta azt a lehetőséget, amelyet Kovászna megyében betöltött pozíciója lehetővé tett, és falképek aktív kutatója, feltárója, sőt, megmentője is lett. Nevéhez köthető Sepsibesenyő elpusztultnak vélt Szent László-legendájának újbóli feltárása, már ami megmaradt belőle. Ő a szacsvai László-legenda megtalálója és első publikálója, és ő állította még időben le a kászonimpéri kápolna felújításának első szakaszát (teljes vakolatleverés), amelynek köszönhetően ma onnan is ismerhetünk XV. századi falképeket. Fontos szerepet játszott a sepsikilyéni falképek újbóli feltárásában és a gelencei templom építészeti restaurálásában. Figyelme természetesen nem korlátozódott a középkorra, hiszen figyelemmel kísérte a perkői kápolna XVII. századi freskóinak feltárását, és ott volt az altorjai Apor-kastély barokk kifestése feltárásának évtizeddel ezelőtti kezdeteinél, Kiskászonban pedig létrehozta a Búcsújárók emlékházát. A Székely Nemzeti Múzeumban számos (vagy inkább számtalan) XIX—XX. századi témájú kiállítás rendezője volt, melyek közül kiemelkedik az 1998-ban rendezett Barabás Miklós-kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferencia megrendezése, valamint a kettős vállalkozást kísérő két szép kötet. Mindeközben sorra jelennek meg írásai, kritikái a kortárs erdélyi művészekről. Már önmagában ezért a tevékenységéért is megérdemli a Szervátiusz-díjat. FRIGYESY ÁGNES A művészettörténész megköszöni a díjat Fiatalok KFT-je SOCHOM ISTVÁN A Kézdivásárhelyi Fiatalok Tanácsa — rövidítve KFT — az elmúlt héten alakult meg a helyi önkormányzat mintájára, éS terveik szerint minden hónap első keddjén üléseznének. A tizenhat tagú — a város öt líceumát a tanulók létszámától függően két, három vagy négy diák képviseli a KFT elnököt és alelnököt választott, illetve szakbizottságokat is kijelölt. A Kézdivásárhelyi Fiatalok Tanácsának elnöke Cserei Zoltán, alelnöke Deme Johanna, mindketten a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai, titkár Szőcs Andrea, a Református Kollégium diákja. A rendezvények szervezéséért felelős szakbizottságot Kiss Mercédesz, a pályázatfigyelő bizottságot Lestyán Attila, a közönségkapcsolattal foglalkozó bizottságot Hamar Mónika vezeti. A diákság üdvözli a kezdeményezést, hiszen a KFT vezetői többnyire az iskolai diákszövetségek vezetői közül kerültek ki, így az általuk képviselt diákszervezetek elvárásainak is hangot adhatnak. ---------------------------------------------------------is-- RÖVIDEN : Barangolás Uzontól Bikfalváig KÜLLŐ ZSOLT FELVÉTELE Vetélkedővel egybekötött helytörténeti barangoláson ismerkedtek a hét végén a megye különböző településeiről érkezett pro naturások Uzonnal, Lisznyóval és Bikfalvával. A nemrég felújított uzoni iskolát Szabó Margit igazgató mutatta be, Lisznyóban Dézsi Gyögy református lelkipásztor ismertette a falu és a műemlék templom történetét, Bikfalván Kerezsi János kalauzolta a csapatot az udvarházak között, a vasárnapi madárismertetőt Ambrus László tartotta, a vetélkedőt Istók Jutka irányította. A hét végi falunézőt segítők sora ezzel nem ér véget, a pro naturás tanárok gondoskodtak a szórakozásról is, nem maradt el a szalonnasütés és a buli sem, miként a már megszokott természetbarát tevékenységre is sor került, ezúttal a társaság madáretetőt készített. (1) Bikfalviak régi fotográfiái A SZERZŐ FELVÉTELE Vasárnap délben nyílt meg a bikfalvi kultúrotthonban a helybeli Bikmakk Kulturális Egyesület által szervezett, Régi bikfalviak című fotókiállítás. A pannókra csoportosított 129 fényképet — a legrégebbi 1894-ből származik, a barnás fotók a falu egykori lakóit ábrázolják , a webvidék-versenyen részt vevő Bikmakk-csapat tagjai gyűjtötték össze a helybeliektől, azokat beszkennelték, és így állt össze a most bemutatott pazar fotográfiagyűjtemény. Kerezsi János elmondta: sokan félve adták kölcsön az őrzött családi emlékeket, de azokat hamar visszaadták, és bízik benne, hogy gyűjteményük tovább gyarapodik, míg Várallyay Réka arra kérte a bikfalviakat, aki felismeri rokonát, szüleit, dédszüleit, meséljen a képekről. „Nagyon sokat köszönhetünk a régi bikfalviaknak, s most, hogy kezdődik az advent, és karácsonyra készülünk, itt van az ideje az emlékezésnek, ünnepekkor mindig eszünkbe jutnak, akik valamikor velünk voltak” — tette hozzá. (mózes) Műjégpálya Kovásznán A kovásznai önkormányzat ideiglenes műjégpályát létesít a sétatéri sportpályán. A helyi tanács legutóbbi ülésén megszabta a belépőjegyek árát is. A Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői kivételével a testület döntő többsége egyetértett a polgármester által előterjesztett javaslattal, miszerint egy belépőjegy ára legyen 5 lej. Az MPP frakciója azt javasolta, hogy a felnőtteknek legyen 6, a gyermekeknek pedig 4 lej a jegy ára. Mivel az MPP javaslatát nem támogatták, a frakció három tagja tartózkodott a szavazásnál. Az 540 négyzetméteres ideiglenes korcsolyapályát egy székelyudvarhelyi cég szereli fel, a polgármesteri hivatal üzemelteti, és december 6.—február 28. között tart nyitva munkanapokon 9—11, 12—14, 15—17, 18—20 óráig, hétvégeken és ünnepnapokon pedig 8—10, 11—13, 14—16, 17—19 és 20—22 óráig. (Bodor)