Háromszék, 2010. május (22. évfolyam, 5970-5994. szám)
2010-05-01 / 5970. szám
2010. május 1., szombat Szekértáborba hívogató VÁRY D. PÉTER Azt jósolják, szép idő lesz ma. Olyan igazi kiszabadulás. Mármint a természetbe. Ilyenkor ideje a télen felgyűlt pókhálót leszedni a hétvégi házakban. Vagy az első szabadtéri szalonnasütésnek. Ki ez utóbbit választja, helyszínt is ajánlunk hozzá. Óriáspince-tetőnek hívják. Gondolom, mostanára már minden háromszéki tudja, hol található. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója óta. Meg az utána szervezett Háromszékünk kézművesvásárok és szekértáborok révén. Mely idén is. Épp ma. Majális annak rendje s módja szerint, térzenével, családi vetélkedővel, szalonnasütéssel. Főétek a székely arany, mi pityókának hívjuk. Kézművesekkel, kik akkor is, ott is művelik műfajukat, tanítják, ki arra vágyik. Hogy anyák napjára — holnapra — valami egyedivel lephesse meg a kis lurkó szívszállodája egyes számú szobájának lakóját. Szekerekkel, melyeken múltunk egy szelete. Vagy jövőképünk látlelete. Egy kis autonómiapróba. Hogy milyenek akarnánk lenni, ha majd egyszer. Összetartóak és számosak, én azt remélem. Találkozunk hát az eresztevényi Óriáspince-tetőn? (műsor a 12. oldalon) Befejezik a hotolykai fürdőt 100HOM ISTVÁN A hatolykai fürdő lebontásához, az alap kiöntéséhez másfél évvel ezelőtt kezdett hozzá a kivitelező, a szentkatolnai önkormányzat önerőből vágott bele az építkezésbe. Az új épület már tavaly ősszel tető alá került. A község két esztendő alatt 850 000 lejt költött erre, de nincs lehetőségük befejezni a kezelőbázist. A turisztikai minisztérium csak a megyei önkormányzaton keresztül tudja finanszírozni 1,4 millió lejjel. Tusa Levente polgármester szerint ebből az összegből idén a munkálatok végére juhatnának,és át tudnák adni a fürdőt meg a mofettát. Tizenharmadik fizetés saját felelősségre BOKOR GÁBOR Miért nem foglalták a költségvetés-módosítás határozattervezetébe a kovásznai tanárok tizenharmadik fizetését? — ezzel a kérdéssel fordult Kovászna polgármesteréhez .Cseh Béla tanár, a városi tanács tagja a testület soros ülésén. Lőrincz Zsigmondi válaszában elmondta: a fizetést az áfavisszaosztásból kapják, ezeket az összegeket az államkincstár célirányosan utalja ki, és csak átmennek a polgármesteri hivatal könyvelésén, más célokra nem használhatóak fel. Ugyanezt erősítette meg Bagoly Zsolt, a pénzügyi osztály vezetője. Ha máshol kiadták a tizenharmadik fizetést, vagy annak egy részét, azt az igazgatók saját felelősségükre tették. Ha ugyanezt megteszik Kovásznán is, fennáll a veszély, hogy már a júniusi tanári fizetésekre sem lesz pénz —,összegezett a polgármester. ■mşTţiwiiiiiiT irriiiii|iiirrTiiiriTi'iiw»iii.iTrf-iTiMMiiiiMiBiKirTiniiiiiiiriiTiMi Színvarázslat és mese Több mint száz háromszéki pedagógus jelezte részvételét a hétfőn kezdődő háromnapos sepsiszentgyörgyi előadás-sorozatra, amelynek címe Színvarázslat és a mese bűvölete, témája egyetemes nevelési értékek szülőknek és pedagógusoknak. Forgács Erzsébet gödöllői művészetterapeuta, gyógypedagógus a meséről, jelképekről, színekről, személyiségformáló szerepükről tartja az előadásokat, ezt megelőzően szombaton és vasárnap három gödöllői kollégája művészeti tevékenységeket tart szülők és pedagógusok számára, kedden és szerdán délelőtt pedig bábelőadással örvendeztetik meg a Gulliver és a kicsi Gulliver óvoda gyermekeit. A rendezvény a Pedagógusok Háza, a Gulliver Óvoda, a Pro Waldorf és a MUKK Kulturális Egyesület közreműködésével zajlik. (fekete) Székház nélkül a székelyföldi képzőművészek (folytatás az első oldalról) „A Barabás Miklós Céh használatába területi iroda és konferenciaterem létesítésére a székelyföldi képzőművészek számára” — állt a tervezetben. Erről az önkormányzatnak kellett döntenie, s vagyoni kérdésről lévén szó, kétharmados vokssal. Csakhogy a testület nem szavazta meg a határozattervezetet. Mert a Székelyföld szó továbbra is zavarja a román képviselőket. Nevükben Ivan Nicolae érvelt, nem azzal, hogy a Székelyföld létét tagadta, sőt, elismerte mint egykor létező régiót, ellenben kizárónak, az irodát, konferenciatermet nem akárki által használhatónak tartotta ebben a megfogalmazásban. „Mert mi történik, ha idejön egy brassói képzőművész, nem lévén székelyföldi, nem mehet be, nem állíthat ki?” — tette fel a kérdést, s javasolta is a megoldást: vegyék ki „a székelyföldi képzőművészek számára” megfogalmazást. Kolléganője meg gyorsan odasúgta: elég, ha a Székelyföld szót kiveszik. Ennyit az érvekről. Melyek normális körülmények között semmi hatással nem lettek volna a testületi döntésre, csakhogy az elején telt házas csütörtöki tanácsülésen ekkorra már tizenheten maradtak a teremben, így történhetett meg, hogy a négy román képviselő ellenszavazata megbuktatta a határozattervezetet. Nyelvi utazás a buszmegállóban MÓZES LÁSZLÓ Nem csak reklámszerű koloritja, hanem „rakománya” miatt is egyedi színfolt a Sepsiszentgyörgyön állomásozó nyelvbusz: Háromszéken a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) mozgó kiállítása, a Nyelvet öltünk! című tárlat a megyeszékhelyen vasárnap délutánig látogatható, utána Kézdivásárhelyen várja utasait. A buszt kísérő nyelvész szerint a diákok önszántukból kevésbé mernek bemenni, nem is tudnak róla, jó, ha a magyartanárok megszervezik a látogatást. Sárga s diszkrét neonzöld keverékszínével csábít rövid anyanyelvi kalandozásra a Bodok Szálloda előtt rögtönzött buszmegállóban pihenő Ikarusz. Huszonnyolc éves járgány, a PIM anyagával már tizennyolcezer kilométert tett meg a Kárpát-medencében, s ha mostani erdélyi körútja során elromlik, Bozóki János gépjáművezető azonnal orvosolja. Ő egyébként azt mondja erről az utazásról, „világot lát”, s egyúttal minden látogatónak ingyenes buszjegyet nyom a kezébe, azon miniatűr krokik magyar írókról: Illyés Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tamási Áron, Krúdy Gyula és társaik. Aki akarja, buszra felülve, ki is lyukaszthatja. Egyébként a jármű külsejét Sajdik Ferenc grafikus irodalmi karikatúrái színezik. A nyelvbusz útjáról Erdődy Kristóf, a PIM budapesti szakreferense mesél: noha menetrend szerint inkább városi megállókat tesznek, mégis, alkalomadtán falvakban nagyobb lelkesedéssel fogadják őket: egy órára megálltak a partiumi Érsemjénben, s ott többen látták a kiállítást, mint Kolozsváron két nap alatt. Erdélyi tapasztalataik vegyesek, „van jó is, meg kevésbé jó”. Maguk is toborozzák a látogatókat, invitálják az arra járókat, de az „éjszakai élet” fiataljait is próbálják rávenni egy kis buszozásra. A sárga, nyelvöltögetős járat a 2008-as előd, a Nyugat-busz sikere után indult útjára. 2009-ben a magyar nyelv éve és Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója ürügyén gazdagították magyar nyelvemlékekkel, a PIM kiállításának interaktív „kivonatával”. „Sokkal játékosabb, mint az előző busz, általános iskolás, líceumi diákokat vonz, de nincs korhatár. Főként gyermekek számára alakították ki, ezt erősíti a színvilág is — a média által használt mesterséges, élénk reklámszínek — és a játszóház jelleg”. Mészáros Katalin a PIM honlapján úgy fogalmaz: az utazó kiállítás a magyar nyelvközösség nyelvhasználatát mutatja be, több tematikus blokkban látható a nyelv fejlődése, közösségi összetartó ereje. Vagyis: köszönési formáktól kezdve megtekinthető az Ómagyar Mária-siralom eredeti szövegének hű másolata, az interaktív Kazinczy-kvízen kiderül, tudja-e a játékos, mit jelentett az „éjtábla”, s az oly divatos sms-ek apropóján olvasható Varró Dániel Szívdesszert című műve („hogy mondjam el, milyen nagyon szeretlek én, ha hakker nem áll rendelkezésre több, csak 160 karakter). Nézzem meg, ha már a magyar nyelvről van szó — mondja Stefán Mária nyugdíjas szakmunkás, miközben fellép a buszra. Azért is kíváncsi erre a kiállításra, mert nagyon szeret olvasni, jónak tartja ezt a kezdeményezést, szerinte több hasonlóra is szükség lenne, jöjjenek a látogatók, „ne vesszen el anyanyelvünk”. Aztán érkezett múzeumpedagógus, tanár, kisgyermekükkel parkba induló anyák, kisdiákok és még sokan mások. Útravalóként leszálláskor mindannyian elolvashatták Kányádi Sándor négysorosát: „aki megért, / s megértet / egy népet / megéltet”... KÖZELET RÖVIDEN A Világhírű hegedűművész Háromszéken Templomi koncertsorozatában Háromszéken is fellép Maga Zoltán stílusteremtő hegedűművész: május 2-án, vasárnap 19 órától a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban, 3-án pedig szintén este héttől Kézdivásárhelyen a református templomban ad jótékony célú hangversenyt. A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány támogatásával és szervezésében zajló rangos zenei eseményekre a belépés ingyenes. Mága Zoltán 12 évesen már a Rajkó Zenekar prímása volt. 1996-ban a Budapest Gipsy Band együttes, később az Aranyhegedű Alapítvány alapítója. Európa szinte valamennyi fővárosában, Amerikában és Távol-Keleten is hatalmas sikerű koncertekkel öregbítette hazája hírnevét. Játszott királyok, hercegek, államfők előtt, és együtt muzsikált sok neves külföldi zenésszel. Mága Zoltán repertoárja a népzenétől a klasszikus darabokon át a musicalekig, a dzsesszig, sőt, a könnyűzenéig terjed, ezeket elegyítve ő honosította meg Magyarországon a crossover stílust. (demeter) A gyár pénzt ad a céhes városnak A kézdivásárhelyi tanács rendkívüli ülésén a városatyák jóváhagyták a New Fashion Rt. német tőkéjű részvénytársaság múlt évi nyereségének elosztását. Szarvadi József István alpolgármester ismertette: a gyár múlt évi, osztalékra szánt jövedelme 5 919 480 lej, amiből társtulajdonosként a várost megillető tízszázalékos bruttó részesedés 591 948 lej. A jövedelem a helyi költségvetés részét képezi, felhasználásáról az önkormányzat dönt. (lochom) Tisztségbe helyezett magyarok Magyar gazdasági igazgatója van a Kovásznai Szívkórháznak. Kádár Melindát már tisztségbe is iktatták, úgyszintén Gecse Imrét, a munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó Dacia Szálló új igazgatóját. (Bokor) Kitüntetés a zágoni kóristáknak Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címmel tüntették ki a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar tagjait. A névre szóló■ oklevelek átadására a mezővárosban tartott hangversenyük alkalmával került sor. A belvárosi katolikus templomban tartott koncert után dr. Koszó Péter hatalmas meglepetést keltve átadta az okleveleket. A kitüntetést nemcsak színvonalas előadásokért, hanem az ominózus december 5-i népszavazás áldatlan eredményének ellensúlyozására is szánta az önkormányzat. A zágoni kóristák — immár hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgárok — rövid városbemutatót is kaptak ajándékba, melynek címe: A város, mely befogad. (Bokor)