Háromszék, 2010. május (22. évfolyam, 5970-5994. szám)

2010-05-01 / 5970. szám

2010. május 1., szombat Szekértáborba hívogató VÁRY D. PÉTER Azt jósolják, szép idő lesz ma. Olyan igazi kiszabadulás. Mármint a természetbe. Ilyenkor ideje a télen felgyűlt pókhálót leszedni a hétvégi házakban. Vagy az első szabadtéri szalon­nasütésnek. Ki ez utóbbit vá­lasztja, helyszínt is ajánlunk hozzá. Óriáspince-tetőnek hív­ják. Gondolom, mostanára már minden háromszéki tudja, hol található. A Háromszéki Magya­rok Világtalálkozója óta. Meg az utána szervezett Háromszékünk kézművesvásárok és szekértá­borok révén. Mely idén is. Épp ma. Majális annak rendje s mód­ja szerint, térzenével, családi ve­télkedővel, szalonnasütéssel. Fő­étek a székely arany, mi pityóká­nak hívjuk. Kézművesekkel, kik akkor is, ott is művelik műfaju­kat, tanítják, ki arra vágyik. Hogy anyák napjára — holnapra — valami egyedivel lephesse meg a kis lurkó szívszállodája egyes számú szobájának lakóját. Szekerekkel, melyeken múltunk egy szelete. Vagy jövőképünk látlelete. Egy kis autonómia­próba. Hogy milyenek akarnánk lenni, ha majd egyszer. Összetartóak és számosak, én azt remélem. Találkozunk hát az eresztevényi Óriáspince-tetőn? (műsor a 12. oldalon) Befejezik a hotolykai fürdőt 100HOM ISTVÁN A hatolykai fürdő lebontásához, az alap kiöntéséhez másfél évvel ezelőtt kezdett hozzá a kivitelező, a szentkatolnai önkor­mányzat önerőből vágott bele az építkezésbe. Az új épület már tavaly ősszel tető alá került. A község két esztendő alatt 850 000 lejt költött erre, de nincs lehetőségük befejezni a kezelőbázist. A turisztikai minisztérium csak a megyei önkormányzaton ke­resztül tudja finanszírozni 1,4 millió lejjel. Tusa Levente pol­gármester szerint ebből az összegből idén a munkálatok végére juhatnának,­és át tudnák adni a fürdőt meg a mofettát. Tizenharmadik fizetés saját felelősségre BOKOR GÁBOR Miért nem foglalták a költségvetés-módosítás határozatterve­zetébe a kovásznai tanárok tizenharmadik fizetését? — ezzel a kérdéssel fordult Kovászna polgármesteréhez .Cseh Béla tanár, a városi tanács tagja a testület soros ülésén. Lőrincz Zsigmondi válaszában elmondta: a fizetést az áfa­visszaosztásból kapják, ezeket az összegeket az államkincstár célirányosan utalja ki, és csak átmennek a polgármesteri hivatal könyvelésén, más célokra nem használhatóak fel. Ugyanezt erő­sítette meg Bagoly Zsolt, a pénzügyi osztály vezetője. Ha máshol kiadták a tizenharmadik fizetést, vagy annak egy részét, azt az igazgatók saját felelősségükre tették. Ha ugyanezt megteszik Kovásznán is, fennáll a veszély, hogy már a júniusi tanári fizetésekre sem lesz pénz —,összegezett a polgármester. ■mşTţiwiiiiiiT irriiiii|iiirrTiiiriTi'iiw»iii.iTrf-iTiMMiiiiMiBiKirTiniiiiiiiriiTiMi Színvarázslat és mese Több mint száz háromszéki pedagógus jelezte részvételét a hétfőn kezdődő háromnapos sepsiszentgyörgyi előadás-soro­zatra, amelynek címe Színva­rázslat és a mese bűvölete, té­mája egyetemes nevelési érté­kek szülőknek és pedagógusok­nak. Forgács Erzsébet gödöllői művészetterapeuta, gyógypeda­gógus a meséről, jelképekről, színekről, személyiségformáló szerepükről tartja az előadáso­kat, ezt megelőzően szombaton és vasárnap három gödöllői kol­légája művészeti tevékenysége­ket tart szülők és pedagógusok számára, kedden és szerdán dél­előtt pedig bábelőadással örven­deztetik meg a Gulliver és a ki­csi Gulliver óvoda gyermekeit. A rendezvény a Pedagógusok Háza, a Gulliver Óvoda, a Pro Waldorf és a MUKK Kulturális Egyesület közreműködésével zajlik. (fekete) Székház nélkül a székelyföldi képzőművészek (folytatás az első oldalról) „A Barabás Miklós Céh használatába te­rületi iroda és konferenciaterem létesítésére a székelyföldi képzőművészek számára” — állt a tervezetben. Erről az önkormány­zatnak kellett döntenie, s vagyoni kérdésről lévén szó, kétharmados vokssal. Csakhogy a testület nem szavazta meg a határozatter­vezetet. Mert a Székelyföld szó továbbra is zavarja a román képviselőket. Nevükben Ivan Nicolae érvelt, nem azzal, hogy a Szé­kelyföld létét tagadta, sőt, elismerte mint egykor létező régiót, ellenben kizárónak, az irodát, konferenciatermet nem akárki által használhatónak tartotta ebben a megfogal­mazásban. „Mert mi történik, ha idejön egy brassói képzőművész, nem lévén székely­­földi, nem mehet be, nem állíthat ki?” — tette fel a kérdést, s javasolta is a megoldást: vegyék ki „a székelyföldi képzőművészek számára” megfogalmazást. Kolléganője meg gyorsan odasúgta: elég, ha a Szé­kelyföld szót kiveszik. Ennyit az érvekről. Melyek normális körülmények között sem­mi hatással nem lettek volna a testületi dön­tésre, csakhogy az elején telt házas csütörtö­ki tanácsülésen ekkorra már tizenheten ma­radtak a teremben, így történhetett meg, hogy a négy román képviselő ellenszavaza­ta megbuktatta a határozattervezetet. Nyelvi utazás a buszmegállóban MÓZES LÁSZLÓ Nem csak reklámszerű koloritja, hanem „rakománya” miatt is egyedi színfolt a Sepsiszentgyörgyön állomásozó nyelvbusz: Háromszéken a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) mozgó kiállítása, a Nyelvet öltünk! című tárlat a megyeszékhelyen vasár­nap délutánig látogatható, utána Kézdivásárhelyen várja utasait. A buszt kísérő nyelvész szerint a diákok önszántukból kevésbé mernek bemenni, nem is tudnak róla, jó, ha a ma­gyartanárok megszervezik a látogatást. Sárga s diszkrét neonzöld keverékszínével csábít rövid anyanyelvi kalandozásra a Bodok Szálloda előtt rögtönzött buszmegállóban pi­henő Ikarusz. Huszonnyolc éves járgány, a PIM anyagával már tizennyolcezer kilométert tett meg a Kárpát-medencében, s ha mostani erdélyi körútja során elromlik, Bozóki János gépjám­űvezető azonnal orvosolja. Ő egyéb­ként azt mondja erről az utazásról, „világot lát”, s egyúttal minden látogatónak ingyenes buszjegyet nyom a kezébe, azon miniatűr kro­kik magyar írókról: Illyés Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tamási Áron, Krúdy Gyula és társaik. Aki akarja, buszra fe­lülve, ki is lyukaszthatja. Egyébként a jármű külsejét Sajdik Ferenc grafikus irodalmi kari­katúrái színezik. A nyelvbusz útjáról Erdődy Kristóf, a PIM budapesti szakreferense mesél: noha menet­rend szerint inkább városi megállókat tesznek, mégis, alkalomadtán falvakban nagyobb lelke­sedéssel fogadják őket: egy órára megálltak a partiumi Érsemjénben, s ott többen látták a ki­állítást, mint Kolozsváron két nap alatt. Erdélyi tapasztalataik vegyesek, „van jó is, meg ke­vésbé jó”. Maguk is toborozzák a látogatókat, invitálják az arra járókat, de az „éjszakai élet” fiataljait is próbálják rávenni egy kis buszozás­ra. A sárga, nyelvöltögetős járat a 2008-as előd, a Nyugat-busz sikere után indult útjára. 2009-ben a magyar nyelv éve és Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója ürügyén gazdagították magyar nyelvemlékekkel, a PIM kiállításának interaktív „kivonatával”. „Sokkal játékosabb, mint az előző busz, általános isko­lás, líceumi diákokat vonz, de nincs korhatár. Főként gyermekek számára alakították ki, ezt erősíti a színvilág is — a média által használt mesterséges, élénk reklámszínek — és a ját­szóház jelleg”. Mészáros Katalin a PIM honlapján úgy fo­galmaz: az utazó kiállítás a magyar nyelvkö­zösség nyelvhasználatát mutatja be, több te­matikus blokkban látható a nyelv fejlődése, közösségi összetartó ereje. Vagyis: köszönési formáktól kezdve megtekinthető az Ómagyar Mária-siralom eredeti szövegének hű másola­ta, az interaktív Kazinczy-kvízen kiderül, tudja-e a játékos, mit jelentett az „éjtábla”, s az oly divatos sms-ek apropóján olvasható Varró Dániel Szívdesszert című műve („hogy mondjam el, milyen nagyon szeretlek én, ha hakker nem áll rendelkezésre több, csak 160 karakter). Nézzem meg, ha már a magyar nyelvről van szó — mondja Stefán Mária nyugdíjas szakmun­kás, miközben fellép a buszra. Azért is kíváncsi erre a kiállításra, mert nagyon szeret olvasni, jó­nak tartja ezt a kezdeményezést, szerinte több hasonlóra is szükség lenne, jöjjenek a látogatók, „ne vesszen el anyanyelvünk”. Aztán érkezett múzeumpedagógus, tanár, kisgyermekükkel parkba induló anyák, kisdiákok és még sokan mások. Útravalóként leszálláskor mindannyian elolvashatták Kányádi Sándor négysorosát: „aki megért, / s megértet / egy népet / megéltet”... KÖZELET RÖVIDEN A Világhírű hegedűművész Háromszéken Templomi koncertsorozatában Háromszéken is fellép Maga Zoltán stílusteremtő hegedűművész: május 2-án, vasárnap 19 órától a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban, 3-án pedig szintén este héttől Kézdivásárhelyen a református temp­lomban ad jótékony célú hangversenyt. A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány támogatá­sával és szervezésében zajló rangos zenei eseményekre a belé­pés ingyenes. Mága Zoltán 12 évesen már a Rajkó Zenekar prímása volt. 1996-ban a Budapest Gipsy Band együttes, ké­sőbb az Aranyhegedű Alapítvány alapítója. Európa szinte vala­mennyi fővárosában, Amerikában és Távol-Keleten is hatalmas sikerű koncertekkel öregbítette hazája hírnevét. Játszott kirá­lyok, hercegek, államfők előtt, és együtt muzsikált sok neves külföldi zenésszel. Mága Zoltán repertoárja a népzenétől a klasszikus darabokon át a musicalekig, a dzsesszig, sőt, a könnyűzenéig terjed, ezeket elegyítve ő honosította meg Magyarországon a crossover stílust. (demeter) A gyár pénzt ad a céhes városnak A kézdivásárhelyi tanács rendkívüli ülésén a városatyák jó­váhagyták a New Fashion Rt. német tőkéjű részvénytársaság múlt évi nyereségének elosztását. Szarvadi József István alpol­gármester ismertette: a gyár múlt évi, osztalékra szánt jövedel­me 5 919 480 lej, amiből társtulajdonosként a várost megillető tízszázalékos bruttó részesedés 591 948 lej. A jövedelem a he­lyi költségvetés részét képezi, felhasználásáról az önkormány­zat dönt. (lochom) Tisztségbe helyezett magyarok Magyar gazdasági igazgatója van a Kovásznai Szív­kórháznak. Kádár Melindát már tisztségbe is iktatták, úgy­szintén Gecse Imrét, a munkaügyi minisztérium alárendeltsé­gébe tartozó Dacia Szálló új igazgatóját. (Bokor) Kitüntetés a zágoni kóristáknak Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címmel tüntették ki a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar tagjait. A névre szóló­­■ oklevelek átadására a mezővárosban tartott hangversenyük alkalmával került sor. A belvárosi katolikus templomban tar­tott koncert után dr. Koszó Péter hatalmas meglepetést keltve átadta az okleveleket. A kitüntetést nemcsak színvonalas elő­adásokért, hanem az ominózus december 5-i népszavazás ál­datlan eredményének ellensúlyozására is szánta az önkor­mányzat. A zágoni kóristák — immár hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgárok — rövid városbemutatót is kaptak aján­dékba, melynek címe: A város, mely befogad. (Bokor)

Next