Háromszék, 2010. szeptember (22. évfolyam, 6074-6099. szám)
2010-09-01 / 6074. szám
Gazdaságélénkítést, kisebbségi törvényt akar az RMDSZ FARCÁDI BOTOND A gazdaságélénkítő intézkedések alkalmazása, az oktatási és a kisebbségi törvény elfogadása, valamint a bürokrácia felszámolása — ezek lennének az RMDSZ törvényhozási prioritásai a ma kezdődő parlamenti ülésszakra. Erről és a kormányzati tevékenységről tegnap az árkosi Európai Tanulmányok Központjában tanácskoztak a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói. A zárt ülésről kiszivárgott hírek szerint a beszélgetés nem volt feszültségtől mentes: több honatya kétségbe vonta a kormányzati szerepvállalás eredményességét, a megszorításokat követően a gazdaságélénkítő intézkedések hiányát, de arról is szó esett, hogy sem az oktatási, sem a kisebbségi, sem a régióátszervezési jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. A Fekete-Szabó András szenátusi, Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezetővel, valamint Borbély László környezetvédelmi miniszterrel közösen tartott tegnapi, árkosi sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a honatyákkal folytatott beszélgetésből egyértelműen kiderült, a szövetség nem fogad el újabb megszorító intézkedéseket, az ősz egyik legfőbb prioritása a gazdaságélénkítő intézkedések alkalmazása. A tanácskozáson a kormányzati tevékenységről is szó esett, a miniszterelnökhelyettes szerint nehéz időszak áll mögöttük, fájdalmas intézkedéseket kellett hozniuk, de mégiscsak sikerült reformot megvalósítaniuk. (folytatása a 2. oldalon) Támogatás árvízkárosult településeknek FARCÁDI BOTOND A környezetvédelmi minisztérium által jóváhagyott tízmillió lej mellett újabb, 1,3 millió lejes segélyt kaphatnak a Kovászna megyei települések az árvízkárok enyhítésére, ezt a kormány sürgősségi tartalékalapjából utalják ki — közölte György Ervin prefektus. Ebből a pénzből azoknak a településeknek szeretnének juttatni, amelyek eddig semmiféle támogatásban nem részesültek. Az összeg sürgősségi esetek elhárítására szolgál, így szükségtelen időigényes közbeszerzési eljárást lebonyolítani, a törvényes előírások betartásával közvetlen megbízással is odaítélhetők a munkálatok, és szeptember-októberben valamennyit enyhíteni lehet az árvízkárokon — vélekedett György Ervin. Egyébként a megyei vízgazdálkodási vállalat véglegesítette jelentését az árvizek kapcsán. Ebből az derül ki, amiről már többször szó esett: az áradásokat a kis területen hatalmas mennyiségben lezúduló csapadék, a felhőszakadások okozták. Gazdatüntetés Sepsiszentgyörgyön Utcára vonulnak a Kovászna és a Hargita megyei gazdák. A tüntetésre holnap kerül sor Sepsiszentgyörgyön. A tüntető gazdákat 10 órára várják a zeneiskola és a Három rózsa közti útszakaszon. Aki traktorral szeretne felvonulni, a város bejáratainál rendőrök fogják eligazítani. A traktorokra kötelező kitenni a Manifestaţia Sf. Gheorghe feliratot. A polgármesteri hivatalok által kiadott sárga rendszámú traktorokkal is fel lehet vonulni. Részletek a 3. oldalon Nemzetiszín Kovászna-napok? Nem fog lobogni a hét végi Kovászna-napokon a város zászlója. Thiesz János alpolgármester kezdeményezésére a hétfői tanácsülésen kellet volna elfogadni azt, de a román tanácstagok ellenkezése miatt a határozattervezetet visszavonták. A városzászlón fehér alapon jelenne meg a város címere, fölötte a Covasna, alatta a Kovászna felirattal. Az el nem fogadott zászló helyett nemzetiszín trikolórokat és az EU-lobogót lehet használni a városnapokon — mondta dr. Nicolae Enea tanácstag. Kovászna város címerét a 2010/392 kifogásolta, hogy a zászló tervét nemes kormányhatározattal jóváhagyták — függesztették ki, a polgároknak nem állt erre is alapozva Mihaela Oprea Sorescu módjukban hozzászólni, így sértve érzi a jogtanácsos szakvéleményében nem látta döntéshozatal átláthatóságának elvét, akadályát a városzászló elfogadásának. A román tanácstagok szóvivőjeként Ezzel ellentétben Vasilica Enea jegyző dr. Nicolae Enea kereken kimondta: a zászló jelenlegi tervezete sértheti a román ajkú lakosságot. Lőrincz Zsigmond polgármesterhez szólva azt mondta, ha a városvezető eddigi munkájával meg volt elégedve a kovásznai románság, a zászló elfogadásának erőltetésével ellenségeket szerezhet. Lőrincz válaszában kifejtette: ő nem szólt eddig a Kopacz-hegyen engedély nélkül kitűzött trikolór ügyében, így a román fél ellenkezését is értelmetlennek tartja. (folytatása a 3. oldalon) BOKOR GÁBOR A SZERZŐ FELVÉTELE Imáról holnapra" . Jelképeink becsülete Nyugodtan nevezhető történelminek a segesvári ügyészség alapfokú döntése, mely egy történelmi közösség jelképének nevezte a székely zászlót. Az okot a Maros megyei Makfalva község zászlóügye jelentette. Néhány hónappal korábban a Magyar Polgári Párt helyi önkormányzati képviselői kifüggesztették a községházára a székely zászlót, amelyet az ugyancsak magyar polgármester eltávolíttatott, majd feljelentette az aktus értelmi és gyakorlati elkövetőit. Az ügyészségi döntés — amely, lévén alapfokú, bizonyára megjár még néhány törvénykezési lépcsőfokot — egyrészt mentesíti a bűnvádi eljárás indítása alól az alpereseket, sokkal fontosabb azonban a zászló közösségi szimbólumként való hivatalos kategorizálása. Sokan még mindig gyermeteg játszadozásnak, a magamutogatás nemcsak kóros, de veszélyes megnyilatkozásának, ,,székelykedésnek” tartják közösségi jelképeink használatát. Múltból, sötétségből származó óvatosságról van szó, kölöncről, amelyet csak nehezen tud lerázni magáról egy közösség, amelyet évtizedeken át „józan” félelemre neveltek. Biztató ellenpéldával ugyan a világ szinte valamennyi országában találkozhatunk, ám a legbiztatóbb, ha a hazai joggyakorlat kínál pozitív választ egy démonizált kérdéskörre. A szimbólumok szabad és tudatos használata ugyanis egy közösség önazonosságra ébredésének fontos szakasza, szekrénybe zárásuk pedig nem az ország iránti lojalitás bizonyítéka, hanem a hajlott gerinc intézményesítésére tett kísérlet. Háromszéken nem találkoztunk a makfalvihoz hasonló, szélsőséges janicsársághoz mérhető esettel, ám a székelyföldi jelképek használata terén koránt sincs minden a helyén. Példa rá a mindenkori kormánymegbízottak menetrendszerűen visszatérő jogi kifogásai, amelyek a jóhiszeműség hiányán túl arról is árulkodnak, hogy a szimbólumok használata nem csak elkötelezettséget, de jogi körültekintést is igényel. A marfalvi győzelem fontos precedenst kínál minden további jelképharchoz, érvmuníciót az önkormányzati vitákhoz, amelyeket a kérdéshez egyelőre értetlenséggel-gyanakvással közelítő ellentáborral kell lefolytatni. Címerek, zászlók, lobogók kívánkoznak a nyilvánosság elé, akár a palackból előgomolygó szellem. Aki nem kíván élni velük, opportunista, választástól választásig terjedő „történelmiségben ” gondolkodó vezető, tudatlan, a mindennapi gondok prése alatt nyögő vagy a szabadságát kizárólag az anyagi biztonság fokozataiban mérő ember. Közülünk valók. Csinta Samu 1