Háromszék, 2011. január (23. évfolyam, 6177-6200. szám)

2011-01-13 / 6185. szám

független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani n­apilap 2011. január 13., CSÜTÖRTÖK XXIII. évfolyam 6 18­5. szám atomsze HIVATALOS OLOSZ GERGELY INDULÁSA Kérdéses támogatás FARKAS RÉKA Indul az RMDSZ-elnökválasztáson , tegnap hivatalosan is bejelentette döntését Olosz Gergely képviselő. Nyitást és válto­zást akar az érdekképviseletben, a Kelemen Hunor által képvi­selt folytonossággal szemben kíván alternatívát nyújtani — mondta. Számít a háromszéki szervezet támogatására, ez azon­ban kérdéses, értesüléseink szerint a döntő szót kimondó me­gyei Állandó Tanácsban többen ellenzik szándékát, és a meg­mérettetést lehetővé tevő beleegyezést sem akarják megadni. Olosz Gergely szerint a ro­mániai magyar közösség új kihí­vások előtt áll, éppen ezért új irányra, új vezetőre van szüksé­ge. Változás kell a magyar—ma­gyar, illetve a román—magyar viszonyban, válaszokat kell adni a gazdasági válság okozta gon­dokra. A január 26-án kezdődő belső kampány lehetőséget nyújt majd a kényes kérdések kitár­gyalására is, ezek között említet­te az RMDSZ vezetőségének elfordulását a tagságtól, a szö­vetség viszonyát más magyar szervezetekhez (ő olyanná kíván­ja tenni az RMDSZ-t, ahová visszatérnek azok, akik átálltak más szervezetekbe), illetve ki kell térni a magyarországi pár­tokkal kialakítandó kapcsolatra. Szakítani kíván a kis lépések po­litikájával, radikális fellépést ígér, és azt, hogy az egyszemé­lyes vezetést csapatmunkára vált­ja, lehetőséget teremt valós tes­tületi döntések meghozatalára. (folytatása a 2. oldalon) KÖLTSÉGVETÉS-ELOSZTÁS A megyeháza egyensúlyoz, az MPP elégedetlen SZEKERES ATTILA -­---------------------------­ A megyei tanács tegnapi rendkívüli ülésén elosztotta a költségvetés hatáskörébe tartozó részét a területi-közigazga­tási egységek között. Az ülés előtt a 40 község és 5 város veze­tőjével konzultált a megyeháza. Vita után a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciójának tartózkodása mellett a testület elfo­gadta a beterjesztést. Az MPP a párt színeit képviselő polgár­­mester által vezetett két város — Kézdivásárhely és Bárót — érdekében lépett fel erélyesen. A tanácselnök hangoztatta, ez nem politikai döntés, hanem méltányos elosztás. (folytatása a 3. oldalon) A POLITIKA CSAPDÁJÁBAN Mire várhat a háromszéki gazdálkodó? Messzinek tűnik még az unió Közös Agrárpolitika nevű, 2013-ra tervezett reformja, de már a változások gondolata is borzolja a gazdák kedélyeit. Nemcsak az újonnan csatlakozott országokban, a régiekben is rosszabbtól tartanak. Azt rebesge­tik, eltörlik a vissza nem térítendő támogatásokat (köznyelven: szubvenciókat), azontúl csak hitelek járnak majd a gazdáknak. Mozognak a német, francia termelők is (pedig korábban a hát­térben ők dolgoztak azon, hogy a frissen csatlakozott országok gazdái csak töredékét kapják a támogatásnak), nem tudják el­képzelni, annak elmaradásával hogyan lehet majd versenyben maradni. Mit szóljanak akkor a mieink? Ha elvágják a vissza nem térítendő támogatásokat, a szó szoros értelmében hoppon maradnak, soha nem érik utol a fejlettebb országokban dolgo­zó vetélytársaikat. Amit amazok nem is igen akarnak, nekik fogyasztók kellenek, nem konkurencia. Bokor Gábor riportja az 5. oldalon Átütő, látványos tavalyi sikerekről nem beszélhetünk Barátoson, de az el­múlt esztendő mindenképpen a felkészülés évének nevezhető. Most nőtte oda magát a község, hogy labdába rúgjon, összeszedte magát annyira, hogy legalább pályázni tudnak — reménykedik Kerestély Csaba polgármester. Tavaly sikerült kijavítani az Erzsébet park kerítését, a faluba újra székely kaput állítottak. Nagy megvalósítás, hogy Teleken elkészült az orvosi rendelő, ahol civilizált körülmények között fogadhatják a betege­ket. Szintén Teleken megkezdték az iskola felújítását. Az 1908-ban épült, most bőví­tett szárnyat kívül levakolták, helyükre ke­rültek az új nyílászárók, kész a plafonozás, festés. Hátravan a villanyvezetékek felújí­tása, a belső átrendezés, mindez pénz kér­dése — mondta az elöljáró. Az árvizek sok kárt okoztak, de sike­rült kijavítani több megrongált hidat, át­ereszt, sőt, az utakra is tudtak teríteni öt­ven teherautónyi kavicsot. Ha minden jól megy, az idei év az el­múlt időszak legnagyobb változásait hozhatja Barátoson. Százmilliárd lejre számítanak a környezetvédelmi minisz­tériumtól csatornázásra. Az ülepítőnek már 2009-ben megvásárolták a területet, a vízszűrőknek úgyszintén. Elkészült a vízhálózat megvalósíthatósági tanulmá­nya és műszaki terve, most a pályázati kiírást várják. Ha sikerül, a két munkála­tot egy időben, „egy felfordulással” sze­retnék elvégezni. Egymillió eurót pályáz­tak a mezei utak kövezésére. Január vé­gére újabb pályázat készül el, ebből az Erzsébet park újrarendezését, járdák épí­tését, padok, villanyoszlopok felállítását finanszíroznák. Ide tartozik a parkbeli emlékmű restaurálása is. A község régi vágya egy szociális központ kialakítása. 2009 óta dolgoznak ezen, eddig sikertelenül. Gyulafehér­váron próbáltak pénzt szerezni, mind­máig hiába. Most úgy néz ki, a vidékfej­lesztési minisztériumtól kaphatnak pénzt a sokévi terv megvalósítására. A volt szövetkezeti épületet kívánják át­alakítani, ott kapna helyet az orvosi és fogászati rendelő, a gyógyszertár, a Dia­­kónia járóbeteg-gondozó. Lenne hely a postának, orvosi szolgálati lakásnak, de még vendégszobának is. A mostani sör­kert helyére parkot építenének. Ha ez megvalósul, teljesen megváltozik majd a községközpont arculata — mondta a polgármester. (folytatása a 3. oldalon) ÉV ELEJÉN A FALUGAZDÁK Változások-Év Barátoson jKf­­ m Wf M/ M 'é ^ . _ .Sfcri I BOKOR GÁBOR A MÁRÓL HOLNAPRA . El kéne szállni Közepes év lesz az idei, rosszabb, mint tavaly, jobb, mint a következő. És nem látni az alagút végét. A közgazdászok bizony­talanok, igyekeznek optimizmust sugallni, de szemmel láthatóan attól tartanak, hogy nyakunkon a válság második hulláma. Tény: a bankszektor merevsége és nyereségéhsége továbbra is fenye­geti a világgazdaságot, s nem tudni, hogy az Egyesült Államok nagy, 6000 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagja vagy az öreg Európa takarékossága hoz majd eredményt. De Románia más, itt a válság később csapott le, és kegyetle­nebb, mint az európai országok többségében. Hatalmas, nyolc százaléknál is nagyobb volt a gazdasági visszaesés, s ennek arányában kirívóan magas az infláció, a pénzromlás, a drága­ság. Rekordot döntött az ország a tavalyi, 7,9 százalékos inf­lációs rátájával, most vakarhatja fejét Mugur Isărescu, a Nemzeti Bank kormányzója, hogy prognózisai sorra bedőltek, mi több, a jórészt általa sugallt takarékossági és leépítési poli­tika sem hozta meg a várt eredményeket. Csapdába került a kormány, a fizetések megnyirbálása, az elbocsátások miatt el­gyengült a vásárlóerő, ezrével zártak be a vállalkozások, s egyre több ember megélhetése szorult szűk korlátok közé. A piacgazdaság nálunk nem működik, a kereskedők inkább vesz­ni hagyják portékájukat, mint hogy ócsítanának. Az árak nőnek, nőnek. Az élelmiszerek — egyetlen kivétel a tojás — átlagban tíz százalékkal drágultak, ennél is jelentősebb mértékben a zöldség- és gyümölcsfélék, 18 százalékkal. A konzervekért 22,48, az étolajért 21 százalékkal több pénzt kell kivennünk zsebünkből, és drágult a cukor, a hús, de még a pityóka is. A kenyér ára februárban, ha elfogy a hazai liszt, újabb rekordot készül dönteni. Statisztikai tény, hogy 15 száza­lékkal kerül többe egy-egy lakás vagy ház fenntartási költsége, 10 százalékkal nőtt a vonatjegy ára, és 6-7 százalékkal drágább idén a ruhanemű, a lábbeli, a füzet és a könyv vagy a jancsiszög, mint 2010 elején volt. Nagy szerencse, hogy a repülőgépjegyek egy huncut bánival sem kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor. Repülhetünk! Arra sem futja? Nem marad más, mondogassuk Gyurkovics Tibor versét: „El kéne szállni fecskemód/ Csak nincsen hozzá fecs­ke kód. ” Simó Erzsébet

Next