Háromszék, 2011. október (23. évfolyam, 6404-6421. szám)

2011-10-01 / 6404. szám

KÖZÉLET "belföldi Nokia helyett Bosch? Emil Boc miniszterelnök szerint hat hónapon belül a kor­mány azonosítja azokat a stratégiai befektetőket, amelyek foly­tathatják a Kolozs megyei stratégiai befektetéseket a nemeszsu­­ki Nokia gyár bezárása után. A kormányfő hangsúlyozta: bizal­masan kell kezelniük azokat a tárgyalásokat, amelyeket a kor­mány különböző cégekkel folytat romániai beruházásokról, a nyilvánosság ugyanis veszélyeztethetné a befektetéseket. Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke ugyanakkor tegnap beje­lentette, hogy a megyei önkormányzat tárgyalást kezdett a Bosch cégcsoporttal a Tetarom ipari parkok egyikében tervezett beruházásról. Tise elmondta: már talajpróbákat vesznek, és vizsgálják a területet a beruházás beindítása érdekében. Gázáremelés csak ipari fogyasztóknak Az OMV Petrom (SNP) társaság körülbelül hat százalék­kal emelné az ügyfeleknek szállított belföldi gáz árát, 495 lej­ről 525 lejre 1000 köbméterenként, ami egy százaléknál ki­sebb mértékben befolyásolná az ipari fogyasztók tarifáit, és egyáltalán nem érintené a lakosságot — közölte a vállalat. Közleményük szerint az ár megfelel mind a hatályban lévő román törvényeknek, mind a kormány által az IMF-fel és az Európai Bizottsággal szemben a gázpiacnak az árak fokozatos emelésével való liberalizálására vonatkozóan tett vállalásai­nak. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) beje­lentette, hogy az ipari fogyasztók számára október elsejétől nyolc százalékkal emelkedik a földgáz ára, a lakosság és a hőenergia-termelők számára viszont nem változik az ár. Ismertető körúton a Mikó-terv A székelyudvarhelyi Őszi Vásár keretében mutatták be teg­nap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett gazdaságfejlesztési stratégia, a Mikó Imre Terv vitairatát. A felszólalók közül Mátis Jenő, az EMNT gazdasági szakbizott­ságának alelnöke ismertette a terv illeszkedését az aktuális gazdaságpolitikai konjunktúrába. A vitairatot ismertető körút további húsz városban folytatódik, az összegyűjtött javaslato­kat, tapasztalatokat a kezdeményezők beépítik a Mikó Imre Terv végleges változatába. Elektromos autók a roncsprogramban Az elektromos vagy hibrid autókat vásárló magánszemélyek és cégek is részesülhetnek hétfőtől a Környezetvédelmi Alap ál­tal nyújtott kedvezményekben, függetlenül attól, hogy van-e a roncsprogramban leadható gépkocsijuk - közölte tegnap a szak­tárca. Idén a program csak egyetlen hónapig, november 4-éig érvényes, de a hatóságok ígérik a 2012-es ismétlést. A régi autót leadó és újat vásárolni akaró magánszemélyek és intézmények két roncsprogram-értékjegyet kapnak a hibrid autó vásárlására, és négyet, ha teljesen elektromos meghajtású gépkocsit vesznek. Aki nem ad le autót, de szeretne hibrid gépkocsit vásárolni, a jármű értékének tíz százalékát kitevő kedvezményt kap, de nem többet 1800 eurónál, valamint húszszázalékos, de 3700 eurót meg nem haladó kedvezményben részesül elektromos meghaj­tású gépkocsi vásárlása esetén. r HÍRSALÁTA_______" CSEHÜL ÁLL BRASSÓBAN A MAGYARSÁG. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke kevésbé kedvező népszámlálási eredményekre számít a megyében. 1992 és 2002 között tízezerrel kevesebb magyart jegyeztek a me­gyében, a népességfogyás pedig jelentősen kihat a nyelvi, az iktatási és a kulturális jogokra. Elmondta, négy településre össz­­pontosít majd a megyei szervezet identitáskampánya: Négyfalu­­n, Kőhalomra, Bodolára és Keresztvárra. Ezeken a települése­ken a magyarság számaránya 20 százalékhoz közelít. (Transindex) RENDÍTHETETLEN FINNEK. Finnország nem változ­atja meg az álláspontját Románia és Bulgária schengeni csat­akoz­ás­ár­ól addig, amíg az EB közzé nem teszi a következő gazságügyi jelentését a két országról. Ezt a szófiai finn nagy­­követ mondta a Deutsche Wellének. Úgy gondolja, Bulgária sem rendelkezik olyan modern felszereléssel, amellyel meg­udja akadályozni a határon átnyúló bűnözéseket. Emellett Finnország elégedetlen a két ország korrupcióellenes küzdel­­mével, és kritizálja az igazságügyi rendszer hiányosságait is. Az Európai Bizottság februárban teszi közzé a romániai igaz­­ágügyről szóló következő jelentését. MARAD AZ ALAPKAMAT, 6,25 százalékon tartja az alapkamatot a Román Nemzeti Bank, és a bankok kötelező tar­talékalapján sem változtatott. A központi bank közleményében azt is megerősítette, hogy folyamatosan figyeli a nemzetközi és a belföldi gazdasági fejleményeket, és mindent megtesz azért, hogy középtávon stabilizálja az árakat. A Román Nemzeti Bank 2010 májusa óta nem változtatott monetáris politikáján, akkor 0,25 százalékkal, 6,25 százalékos alapkamatot állapított meg, ami történelmi minimumnak számít. (Adevărul) ELŐKERÜLT SISSI. Teljesen váratlanul előkerült a min­denki által elveszettnek és ellopottnak hitt eredeti kolozsvári Sissi-szobor. A legendás hírű osztrák császárnő és magyar ki­rálynő bronz mellszobrára véletlenül bukkant rá Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-er­délyi régiójának elnöke a Bánffy-palotában helyet kapó Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. (Szabadság) VÉGRE EGY JÓ HÍR. Arra hivatkozva, hogy az ortodox egyházközség illetékeseivel is egyeztetni kell a javaslatot, el­halasztotta a marosvásárhelyi tanács az Adrian Păunescu mell­szobrának felállítására vonatkozó határozati javaslatot. Az írók sétányának létrehozását is elhalasztották, azzal a javaslattal, hogy az önkormányzat kulturális szakbizottsága az íróegyesü­lettel egyeztessen a majdani sétányon elhelyezésre méltó írók névsoráról. (Népújság) (folytatás az első oldalról) Célja mindezekkel, hogy az elmúlt húsz év során elhanya­golt Székelyföld példaértékű régióvá fejlődjék, ahol az em­berek a komák megfelelő szin­ten élhetnek — mondta Elena Udrea. „Csodálatos vidék ez, a mi hibánk, ha nem hasznosítjuk mindazt, amit a természet itt al­kotott“ - hangsúlyozta. Az el­múlt két év során számos be­fektetés kezdődött, illetve való­sult meg a Székelyföldön, mint­egy 400 millió lej értékű pályá­zat indult be Hargita, és 300 millió lej értékű Kovászna me­gyében, többnyire európai uni­ós finanszírozásból. Most pe­dig, csütörtökön és pénteken a két megyében összesen újabb 130 milliós támogatásról írt alá pályázatokat. Kitért a politikára is: a Boc-kormány olyan jobb­oldali kabinet, amely a beruhá­zásokba fektetett, az elmúlt fél évben uniós szinten Romániában valósult meg a legtöbb befekte­tés. Hoztak népszerűtlen intéz­kedéseket is, de szükség volt rájuk, hogy az ország elkerül­hesse a gazdasági összeomlást. „Nem is jön, hogy elhiggyem, mennyi projekt, mennyi fontos dolog valósult meg az elmúlt két évben, pedig sokkal keve­sebb pénz állt rendelkezésünk­re, mint korábban bármelyik kormánynak“ — zárta beszédét. Az aláírandó szerződéseket Tamás Sándor megyei tanács­elnök és Antal Árpád András polgármester ismertette: a me­gye egy kisebb, egymillió lej értékű, nyolc turisztikai létesít­mény népszerűsítését célzó pá­lyázatot indíthat el, illetve a központi fejlesztési régió leg­nagyobb értékű, 87 milliós pá­lyázatát, mely a Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Megyei Kórház felújításának befejezé­sét teszi lehetővé két éven belül, az összeg egynegyedét orvosi felszerelés vásárlására fordítják. Klárik László megyemenedzser a kórházfelújítás kapcsán sta­tisztikai adatot is ismertetett: a központi fejlesztési régióban Kovászna megye lakossága 8,8 százaléknyi, míg az elnyert pá­lyázatok háromszéki részará­nya 14,5 százalék. Sepsiszentgyörgy négy pá­lyázatot írt alá ez alkalommal, az integrált városfejlesztési terv utolsó két részét, tizenhét utca teljes felújítására, illetve a Bene-ház restaurálására, vadá­szati múzeummá alakítására vonatkozót; a sugásfürdői inf­rastruktúra korszerűsítésének befejezését és a Néri Szent Fülöp multifunkcionális köz­pont megvalósítását lehetővé tevőt. A négy pályázat összérté­ke 25 millió lej, fele a város egyévnyi költségvetésének — tette hozzá a polgármester. A hetedik pályázat ismertetésére később került sor. Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester az aláírások előtti pillanatokban nem jutott szóhoz, utólag mond­hatta el, hogy egy néhai hőköz­­pontban a sepsiszentgyörgyi vállalkozói inkubátorházhoz hasonló létesítményt hoznak létre uniós pályázatból. A sajtó faggatására Elena Udrea elmondta, miért használ­ja a Székelyföld kifejezést: an­nál sokkalta súlyosabb gondok vannak az országban, mintsem ilyesmikkel kelljen foglalkozni, ha jobban odafigyelnének a po­litikusok arra, amiket monda­nak, ha a valóban fontos dol­gokról beszélnének, semmi sem lenne ennyire bonyolult, mert végső soron az emberek gond­jai ugyanazok mindenütt, itt ta­lán egy kicsit nagyobbak az el­múlt húszesztendei tudatos el­sorvasztás miatt. „A valós gon­dokat az álproblémák elé kéne helyezni“ — toldotta meg. A miniszter látogatása a Mihai Viteazul tér megtekinté­sével folytatódott, majd, a ter­vezett programtól eltérően, nem a Székely Mikó Kollé­giumba mentek, hanem Sugás­­fürdőre. Ott A borvíz útja prog­ramban elkészült kezelőköz­pontot nézte meg a miniszter asszony, majd a frissen leterí­tett, még gőzölgő aszfalton az üdülőtelep másik részébe sé­táltak át, a Görgő Panzióban kávé­s kupica szilvapálinka mellett egyeztetett az elöljá­rókkal leendő programokról. Másfél százezer honosítási kérelem Már több mint 150 000 honosítási kérelem érkezett, és ed­dig több mint 55 000-en tettek esküt - tájékoztatta a magyar nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-t. Közlésük szerint a legfiatalabb kérelmező háromhetes, míg a legidősebb 104 éves volt. Az államtitkárság arról tájékoztatott, hogy hetente közel négyezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok. Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 72 külképviseleten, 1264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampol­gársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és március 15-től 29 kormányablaknál lehet beadni. A kérelmek 70 százalékát már elbírálták. Az államtitkárság tájékoztatójában kitér arra is, hogy az utóbbi kilenc hónapban a nagyon komoly szervezés­nek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes, mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági es­kütételek fennakadás nélkül mennek. HÉTVÉGE 2011. október 1.,szombat Sütő András első Kárpát-medencei köz­téri szobrát avatták fel tegnap délután Sop­ronban. A Kossuth-dí­­jas magyar író előtt ha­lálának ötödik évfordu­lóján tisztelegtek, és a köztéri alkotást A leg­hűségesebb városban, a Deák tér nyugati szegletében, a reformá­tus templommal szem­ben helyezték el. A közadakozásból meg­valósult bronz mell­szobrot Bocskay Vince erdélyi szobrászmű­vész készítette. Szarka László, a szoborállítást kezdeményező helyi Kálvin Kör és Erdélyi Kör képviseletében Sütő András és Sopron kapcsolatáról elmondta: az író 75. születésnapját Sopronban tartották 2002-ben, több civil szervezet, köztük a szoborállítást indítványozó körök rendezésében. Ezen az ese­ményen vette át az ünnepelt a köztársasági elnöki érdemérmet, amelyet az egyetemes magyarságtudat elmélyítéséért, egész életművéért adományozott a Herder- és Kossuth-díjas alkotó­nak Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök. Bocskay Vince szobrászművész munkája a fiatal Sütő Andrást ábrázolja. A mellszobor végleges helye a Deák téren lesz, nem messze Deák Ferenc és Kölcsey Ferenc szobrától. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Csinta Samu Külpolitikai szerkesztő: Farkas Réka

Next