Háromszék, 2011. november (23. évfolyam, 6430-6455. szám)
2011-11-08 / 6436. szám
PRIVATIZÁCIÓT SZORGALMAZ AZ IMF Fizetésemelési szándéknyilatkozat IICSINTA SAMU Románia nemzetközi hitelezői a privatizáció felgyorsítását sürgetik, valamint azt, hogy az állami vállalatok élére a kormány minél hamarabb versenyszférából érkező igazgatókat nevezzen ki. Mindezt a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank küldöttsége fogalmazta meg kéthetes bukaresti felülvizsgálati látogatásának tegnapi záró sajtótájékoztatóján. A látogatás végén, amely- államháztartási hiány nemek fő témája a jövő évi ál- haladhatja meg a bruttó lami költségvetés volt, az össztermék 1,9-2,1 száza- IMF-küldöttség tagjai reglékát. nap bejelentették, hogy A kormánykoalíció ugyanbecsléseik szerint a gazda- akkor nem zárja ki a közalság a jövő évben 2 százakalmazotti bérek és a nyuglékkal bővülhet, a bordíjak jövő évi emelésének iárnyal pedig meg lehetőségét, állapodtak, hogy a 2012-es (folytatása a 2. oldalon) Bizonytalan a lőtérköltöztetés || BOKOR GÁBOR Nincs konkrétum a sepsiszentgyörgyi katonai lőtér Nagyborosnyóra való költöztetése ügyében - mondotta lapunk érdeklődésére Lőrincz Kodmán nagyborosnyói polgármester. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi városvezető a múlt héten jelentette be, hogy az önkormányzatnak sikerült a sepsiszentgyörgyihez hasonló területet találnia, ahová el tudják költöztetni a lőteret, az új helyszín a hadsereg illetékeseinek is megfelel. A sepsiszentgyörgyi polgármester elmondása szerint a hetvenhektáros területet Nagyborosnyó község Kovászna felé eső részén azonosították. Mint kiderült, ez minden szempontból megfelelne létérnek, és - ami legfontosabb - eléggé messze fekszik a lakott területtől, tehát elkerülhető, hogy a település fejlesztése során újabb akadályok támadjanak. A városháza már elküldte a cseréről szóló előszerződést a védelmi minisztériumnak, mert szeretnének biztosítékot kapni arra, hogy nem értelmetlenül vásárolja meg az önkormányzat a nagyborosnyói területet, és a csere valóban összejön. Az elvi megegyezés már megvan - jelent meg a sajtóban Antal nyilatkozata. Lőrincz Kálmán szerint valóban járt Nagyborosnyón Antal Árpád két katonatiszt társaságában, szemügyre is vettek egy területet a Zágon és Kovászna-pataka közötti részen, a zágoni határ közelében. Ott a községházának nincs birtoka, magánszemélyek tulajdonában van a Delta néven is ismert, ingoványos, nádas terület. A községházának nincs pénze a terület megvásárlására - közölte Lőrincz. (folytatása a 3. oldalon) . Kisvárosi vállalkozások: lehet jobban is Az erdélyi kisvárosokban célzottan az észak-nyugati, központi és a nyugati fejlesztési régiókban élő vállalkozók készségeinek fejlesztése, a vállalkozói szellem ösztönzése a célja a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) idén indított projektjének, amelynek egyik központja Kézdivásárhely. Részletek a 3. oldalon Széljárta Szörcse Orbaitelek felől, az Ér hídján át közelítettük meg Szörcsét. Szinte hangtalanul csörgedez nádasokkal övezett, rejtett medrében az Ér. Észrevétlenül önti csekélyke vizét a Feketeügybe. Zajt itt csak akkor hallani, ha partjainak nádasait kezdi fújni az Ojtoz felől érkező Nemere. Szörcse a Mezőföld széljárta faluja. A jelző jelképesen is talál rá: célba vette a nehéz idők szele. Annak a számos településnek egyike, ahol bő két évtized alatt sem oldották meg végérvényesen a földvagyon tulajdonjogát, azét a földét, amely élteti, megtartja a falu családjainak zömét. Nem első alkalommal próbálunk írni arról a felette összekuszált helyzetről, amely itt uralkodik immár huszonegy esztendeje a termőföldek dolgában. Most is az volt a benyomásunk, hogy még nem várhatjuk a megoldást. Könnyű volt Nagy Sándornak megoldania az erősen összegubancolódott Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon gordiuszi csomót. Az ókor legendás királya, Gordiusz kocsiján volt egy mesterien összefont csomó. A monda szerint, aki megoldja, az lesz Ázsia ura. A csomót senki sem tudta kibogozni. Végül Nagy Sándor úgy oldotta meg a kérdést, hogy kardjával kettévágta, s valóban a legnagyobb hódító, az akkor ismert Ázsia ura lett. Innen ered a mondás, amikor valaki a nehéz problémát egyszerűen, „egy vágással” megoldja. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE máról holnapra . Egyenlők és egyenlőbbek Precedens értékűnek is tekinthető a konstancai népszavazás, jóllehet kellő érdeklődés hiányában nem valószínű, hogy érvényes eredménye születik. Precedens, mert a tengerparti megye lakói arról nyilvánítottak véleményt, milyen közigazgatási egységben kívánnak élni, akarják vagy sem, hogy megyéjüket beolvasszák egy tágabb régióba, no meg azért is, mert a bíróság végleges ítéletben mondta ki: nem helyénvaló, hogy a prefektúra megtámadta a megyei tanács népszavazás kiírására vonatkozó döntését, a polgároknak igenis, jogukban áll kifejteni véleményüket egy ilyen fontos, életüket nagy mértékben befolyásoló kérdésben. Kovászna megyét megelőzően több helyen született már döntés népszavazás kezdeményezéséről a közigazgatási átszervezés kapcsán, az ellenzék igyekszik ilyenformán előretörni. Más a cél és más a megfogalmazás, mint Székelyföld esetében, ám az alapkérdés ugyanaz: beleszólhatunk-e abba, milyen közigazgatási egységben kívánunk élni, mekkora legyen megyénk, kikkel érezzük úgy, hogy egybetartozunk, és mindenki számára előnyös lehet, haladást, fejlődést hozhat a majdani közösség. A népszavazás a demokrácia egyik alapeszköze, Svájcban , például ugyancsak gyakran konzultálnak a néppel, és Németországban is tartanak nemcsak országos, de tartományi, sőt, alacsonyabb közigazgatási szinteken is referendumot, és svájci mintára a népvétó bevezetését is tervezik, azaz akár törvényeket is érvényteleníthet a népakarat. Fejlett demokráciákban tehát közkedvelt eszköz a polgárok véleményének kikérése, Romániában azonban ritkán és mindeddig elsősorban politikai célokat alátámasztandó, erősítendő éltek ezzel az eszközzel, néhány település önállósodási népszavazásán kívül alig volt olyan, amely ne országos ügyre vonatkozott volna. Néhány évvel ezelőtt lesöpörte a román bíróság az autonómia-népszavazást, országos jelentőségű ügynek bélyegezve, melyben nem foglalhat állást egy kisebb közösség, s most konstancai példa ide vagy oda, ismét hasonlóval fenyegetőznek. A prefektus már tudja, miért más az itt elfogadott határozat, és miért lesz köteles fellépni ellene. Hargita megyében még csak gondolkodnak hasonló döntésről, de az ottani, szintén magyar, RMDSZ által székbe ültetett kormánybiztos már kijelentette, ő bizony megtámadja azt, bármilyen lesz a dokumentum. S ismervén a román bíróság ugyancsak részrehajló ítéleteit, borítékolható, a magyar többségű megyék esetében nem találják majd jogszerűnek a referendumot. Ha ez a borúlátó forgatókönyv érvényesül, jelzi majd, Romániában vannak egyenlőek és egyenlőbbek, a politikai érdek, a nemzetféltés, torz nacionalizmus ismét felülírja nemcsak a józan észt, de a jogállamiság és a demokrácia alapszabályait is. Farkas Réka