Háromszék, 2012. január (24. évfolyam, 6480-6503. szám)
2012-01-13 / 6488. szám
Hogy a háromszéki alkalmazottak az országos átlaghoz képest mélyen alulfizetettek, nem újdonság, a megyei átlagbér és az országos közötti különbség évről évre nagyobb. Ez nemcsak a székelyföldi szegénység mértékét jelzi, hanem hosszú távon oda vezet (mivel kevesebb a bérek utáni társadalombiztosítási járulék), hogy az itteni nyugdíjak is egyre inkább alulmaradnak majd a romániai középértékhez képest. A folyamat első jelei már látszanak. A háromszéki átlagnyugdíj 746 lej, míg az országos 776 lej, de az illetékesek azzal számolnak, hogy a két érték közötti különbség tovább nő. A tavalyi háromszéki téknek tekinthető, a havi bbruttó átlagjövedelem (az adatok a megyében társadalombiztosítási járulékot fizető alkalmazottakra vonatkoznak, a pénzintézetek, illetve néhány cég a fővárosban adózik) 1261 lej, míg a tíz hónapra számított országos bruttó átlagérték 2012 lej. A két szám közötti 751 lejes különbség is átlagélbontásban észlelhető 826 lejes eltérés is (az adatok a megyei nyugdíjpénztárból származnak). Kovászna megyében 2011-ben átlagosan 45 587 alkalmazott után fizettek tb-járulékot, a foglalkoztatottak több mint fele (53,23 százaléka) 1000 lejnél kevesebbet keres. (folytatása a 3. oldalon) DAN VOICULESCU ÉS AZ ETNIKAI ARÁNYOSSÁG ELVE Sepsiszentgyörgy, « "»gyár kártya ásza ÓVÁRY O. PÉTER Nyílt levélben fordult Dan Voiculescu szenátor (a Konzervatív Párt volt elnöke, egykor Felix néven ismerték bizonyos körökben) az államfőhöz, melyben azt rója fel Traian Basescunak, némely titkos egyezségek alapján feladta tízezer román sorsát pár százezer magyar voksáért - és mindezt azzal példázza, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza 119 alkalmazottja közt egy román nemzetiségű sincs (adatait a polgármesteri hivatal honlapján található adóbevallási nyilatkozatokat böngészve szedte össze), holott a város lakosságának a 2002-es népszámlálási adatok szerint 22,9 százaléka román. (folytatása a 2. oldalon) KÖZVITÁN SEPSISZENTGYÖRGY KÖLTSÉGVETÉSE Ifjúsági és zöldprogramok előnyben ISVÁRY O. PÉTER Ismeretesek már Sepsiszentgyörgy idei költségvetési tervezetének sarokszámai, február 6-ig függesztette ki a városháza közszemlére az adatokat, így legkésőbb jövő hónap közepéig az önkormányzat által elfogadott költség-előirányzattal rendelkezhet a város. A tavalyi küzdelmes év után újabb nehéz esztendő következik, ennek ellenére Sepsiszentgyörgy legalább ugyanolyan ütemben fejlődik majd - állítja Antal Árpád polgármester, aki szerint 2012 legfontosabb célkitűzései: előteremteni az önrészt a pályázatokhoz, folytatni az elkezdett beruházásokat, lehetőség szerint újabbakat indítani. Idén programok mentén is alakítják a költségvetést, egyik ilyen kiemelt tervezet a Sepsiszentgyörgy, Székelyföld ifjúsági és kulturális fővárosa, melynek finanszírozására legalább ötszázezer lejes alapot szándékszanak elkülöníteni - jelentette be a polgármester. (folytatása a 3. oldalon) Az eredményekről vagy a kudarcokról beszéljünk, melyikkel kezdjük? - tette fel a kérdést Kis József zágoni polgármester, amikor a tavalyi év mérlegéről, az idei év terveiről érdeklődtünk nála. A legfontosabb tavalyi megvalósítás rése. Február végéig az új bútorzat is a Mikes Kelemen Általános Iskola fel- megérkezik. Gondok adódtak, a fej leszújítása- kezdte az elöljáró. A háromműtési minisztérium nem fizetett időben, hó lejes felújítást időben kivitelezték, ezért a községházának 500 000 lejes körhátravan a termek berendezésének csecsönhöz kellett folyamodnia. Az összeget a tárca visszafizeti, csak a kamat törlesztése marad a polgármesteri hivatalra. „Az iskolában minden feltétel biztosított a gyermekek számára, úgy érzem, a most százéves tanoda életét újabb száz évvel toldottuk meg” - szögezte le a polgármester. (folytatása az 5. oldalon) IS BOKOR GÁBOR A SZERZŐ FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA • Egészségpolitikusok betegsége Úgy tűnik, a romániai egészségügy legnagyobb rákfenéje a politikai befolyásoltság. Talán még pénzből is több van, mint jogbiztonságból, az egészségpolitikusok oly könnyen változtatják a törvényeket. E tekintetben nem új keletű a hazai egészségügy privatizálása, hisz eddig is magán- és pártpolitikai érdekek szerint működött a rendszer, nincs tehát új a nap alatt. Ami mégis borzolja a kedélyeket, nem csupán az, hogy kereskedelmi társaságokká alakulhatnak a közkórházak, magánbiztosítótársaságok rendelkeznek majd a lakosság által befizetett járulék fölött, hanem az a káosz is, ami általánosan jellemzi a hazai egészségpolitikát. Amíg nem próbáljuk ki, nem tudhatjuk, mi a jó és mi a rossz, azt ellenben nap mint nap tapasztaljuk, hogy bármilyen új rendelkezés lát napvilágot, annak a beteg, a kiszolgáltatott ember issza meg a levét. Emelkednek a gyógyszerárak, fizetni kell az eddig ingyenes konzultációkért, reszketni azért, ha kórházba utalnak, meggyógyulunk-e a törvény szabta három nap alatt, vagy fizetjük a többletköltségeket. Mi történik, ha a keretet túllépve huszonegyediknek toppanunk be a családorvosi rendelőbe, és nem kapunk ingyenes és kedvezményes gyógyszerre érvényes receptet, lesz-e sürgősségi mentő, amely értünk jöjjön, ha életveszélybe kerülünk? Ezekre a kérdésekre várjuk a választ a törvényhozóktól, ám ők az egymásra acsarkodással vannak elfoglalva, azt boncolgatják, ki mit rontott el, miért okolható. Tisztelt urak, a bűnöst, a bűnösöket az önök háza táján kell keresni, azok körében, akik meghozzák a rendszert bizonytalanná tevő, a jó szakembereket elüldöző, a lakosságot megnyomorító döntéseket. Ha pedig csak annyira telik eme díszes társaságtól, hogy összefoldozzon egy ellentmondásokkal teli törvényt, lássa be, az egészség nem üzlet, nem politikai játszótér, és hagyja, hogy a közvita hátralevő időszakában a szakemberek tegyék meg módosító javaslataikat, mentsék, ami még menthető. Majd a törvény alkalmazásakor legyen résen, ne a kiskapuk politikája érvényesüljön, legalább annyi ideig tartsa és tartassa be a jogszabály előírásait, hogy kiderüljön, mi a hibája, mi az, amin javítani kell. Persze, azt is tudjuk, a próbaidő alatt úgy bebetonozhatják magukat az egészségbiztosítási kiskirályok, hogy csak újabb drasztikus változtatásokkal lehet majd visszavonni tőlük a jogköröket. Mégis, ha ez nem történik meg, és nem jut nyugvópontra a jelenleg ingaként mozgó egészségpolitika, nemcsak a rendszer omlik össze, de áldozatai is lesznek a lakosság körében. Akik egyébként egy hasonló gazdasági potenciállal rendelkező ország jól szervezett és stabil egészségügyi hálózatában, átgondolt biztosítási rendszer mellett az adott körülményeknek megfelelő lehető legjobb ellátást kapnák. Fekete Réka