Háromszék, 2013. szeptember (25. évfolyam, 6982-7006. szám)
2013-09-11 / 6990. szám
Sorozatos nem az aranybányára A szenátus szakbizottságai tegnap elutasították a verespataki aranybánya-kitermelést megengedő törvénytervezetet, az ügy azonban ezzel nem jutott nyugvópontra: a jogszabály innen a plénumba, majd a képviselőház szakbizottságaihoz kerül, és végül az alsóház egésze mondja ki a döntő szót. Egyelőre minden jel szerint megbukik a kezdeményezés, a környezetvédők azonban továbbra is aggódnak, és tüntetni is fognak, mert szerintük nincs semmilyen garancia arra, hogy a jövőben nem terveznek hasonlóan káros beruházást a világörökségi rangra érdemes településen. A kérdést az Európai Parlament ülésén három magyar képviselő is feszegette, itthon pedig a teljes 14 évi dokumentáció közzétételét ígéri a kormányfő. Közben az is kiderült, hogy a kanadai bányavállalat egyik főrészvényese korrupciós gyanú alatt áll. A verespataki lakosok is kitartanak a maguk álláspontja mellett, elsősorban munkahelyeket követelnek. Részletek a 2. oldalon Halasztottak a városzászlóperben FARKAS RÉKA Elfogadta a brassói táblabíróság, hogy magánszemélyek és civil szervezetek is belépjenek a sepsiszentgyörgyi városzászló perébe, érdemi tárgyalás október 8-án lesz, és ekkor várhatóan döntés is születik - mondta el a Háromszéknek Antal Árpád polgármester. Majdnem 2300 sepsi- közigazgatási perbe. Közszentgyörgyi polgár és több deményezésüket a brassói helyi civil szervezet látta el táblabíróság tegnap jóvákézjegyével a dokumentum hagyta. Antal Árpád hangját, amelyben kérték, hogy súlyozta: az aláírók vára városháza oldalán beléphatóan idézést kapnak az hessenek a prefektúra által október 8-i tárgyalásra, indított, városzászló elleni (folytatása a 2. oldalon) Iskolatáska minden hatévesnek lép FEKETE RÉKA A legtöbb előkészítő osztályos kisdiák a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolában kezdi meg a tanévet, itt közel százhúszan ülnek be hétfőn a számukra előkészített osztálytermekbe, a legkevesebben, hatan Nagypatakon lépik át először az iskolakaput. Velük együtt több mint kétezer hatévesnek csengetnek be Háromszéken, akiket a megyei önkormányzat iskolatáskával ajándékoz meg. A csomagokat tegnap vették át az iskolaigazgatók. (folytatása a 3. oldalon) Aislativ. Eresztevény reneszánsza Ki és milyen indokkal csatoltatta, állítólag 1964-ben, négy évvel a megyésítés előtt ezt a falut Maksa községhez, ez számunkra talány. Tény, hogy a szerző által készített, az egykori bukaresti Sport- és Turisztikai Kiadó által megjelentetett Kovászna megyetérképen külön harc árán tudtuk csak feltüntettetni a falu nevét, mert mindézig azt a választ kaptuk: „ilyen nevű település nincs ebben a megyében!” Mint tudjuk, van, és egyre több felőle a jó hír. Felesleges lenne azt boncolgatni, néveredetének hány magyarázatát írták már le, kezdve Orbán Balázzsal - nevének tősgyökeres magyar a hangzása, magyar település. Nem Árpád-kori, Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon az 1567-es összeíráskor 12 kapuval jegyezték. Az viszont tény, hogy szellemében-lelkiségében önálló faluközösség, önálló erdő-közbirtokossága, önálló református anyaegyháza van, amely életképességről tesz tanúbizonyságot. Most korszerűsíti templomát, tető alatt az új parókiaépülete. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A MÁRÓL HOLNAPRA . Ma Verespatak, holnap Réty? A jelek szerint a civil megmozdulásoknak, utcai tiltakozásoknak sikerül megtorpedózniuk a verespataki aranybánya-beruházást, visszatáncolt immár Victor Ponta miniszterelnök is, és sorra hátrálnak ki a támogatók soraiból a vezető román politikusok. Még nem lefutott az ügy, történhet pálfordulás, mint Romániában már annyiszor, ám úgy tűnik, ha nem is a józan érvek, de a népszerűségvesztés lehetősége óvatosságra, visszakozásra készteti azokat, kik két hete még zöld utat adtak volna a nagyon veszélyes, kártékony projektnek. Szűkebb pátriánkban, Rétyen kisebb léptékben, de majdnem ugyanaz készül, mint ami ellen az ország számos nagy városában utcára vonultak. Gazdag külföldi befektető hozna létre olyan környezetromboló beruházást, mely örökre megváltoztathatja vidékünket, világunkat. Nincs ugyan mérgező cián, de az erdők kipusztítása levegőnket veszi el, nem dózerolnak le hegyeket, pusztán lecsupaszítják azokat, s unokáink legfeljebb képekről ismerhetik majd ma még hatalmas fenyveseinket, a múlté lesz az Óriáspince-tetőről most még elénk táruló látvány, s álom marad az a jövő, amit Székelyföldön magunkénak szeretnénk. Cserébe itt is pár száz munkahelyet és soksok pénzt ígérnek. Nagyon sok a párhuzam Verespatak és Réty között: megvásárolt politikusok, sajtó, drága pénzen megfizetett népszerűsítő kampány, törvénytelenségekkel tarkított engedélyezés, szép ígéretekkel elvakított helyiek, no meg tiltakozó civilek. Verespatak esetében tizenöt éve tart a hercehurca, mostanáig sem visszautasítani, sem jóváhagyni nem merték a bányanyitást, nálunk még csak néhány hónapja kezdődött, de vezető politikusainknak ugyanúgy nincs bátorságuk felelősséget vállalni, félnek (avagy anyagi érdekeik nem engedik) nemet mondani. Pedig volt tüntetés, aláírásgyűjtés, napvilágra került számos rendellenesség. Kicsi kutya nagytól tanul, avagy jó politikus mások kárából okul - ajánlhatnánk tisztelt helyi vezetőink, hivatalnokaink, döntéshozóink figyelmébe. Ha a kormány nemet mer mondani az oly hosszú ideig áltatott kanadai óriásvállalatnak, akkor ők is elutasíthatják az osztrák beruházót. Most, amíg nem késő, nem fenyeget időhúzás miatti kártérítés veszélye. Érdemes lenne mérlegelniük, egy külföldi befektetőt, néhány helyi ügyeskedőt akarnak gazdagítani, vagy teszik azt, amire megbízást kaptak, és ha már építeni nem képesek, legalább ne rombolják le, ne kótyavetyéljék el szülőföldünket. Farkas Réka