Háromszék, 2015. február (27. évfolyam, 7409-7432. szám)

2015-02-02 / 7409. szám

KÖZELET PARTNERSÉGRE LÉP AZ EMNT ÉS AZ SZNT Együttműködés az autonómiáért Stratégiai partnerségre lép egymással az Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) - jelentette be közös sajtóértekezletén szombaton a két szervezet vezetője, Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke és Izsák Balázs, az SZNT elnöke. A cél egy integrált autonó­miaképviselet létrehozása, a két szervezet összefogása pe­dig jelzésértékű első lépés ama „új magyar egység” ki­alakítása felé, amely hatéko­nyabbá teheti az erdélyi auto­nómiaküzdelmet - mutatott rá Tőkés László. Hozzátette: még tárgyalnak a részletekről, milyen formát adjanak a kö­zös munkának, de elvi egye­zség született arról is, hogy az EMNT és az SZNT közös küldöttgyűlést rendez az év folyamán. A megállapodás a koráb­bi években fel-felbukkanó rivalizálásnak vethet véget a két 2003-ban alakult, közös gyökerű nemzeti tanács kö­zött. A Tőkés László által kezdeményezett autonómia­mozgalom (EMNT) szé­kelyföldi hívei 2003-ban az SZNT-t is létrehozták, amely Székelyföld területi auto­nómiáját tűzte zászlajára, és magát közképviseletként határozza meg. A kezdeti el­­hidegülés után a két szerve­zet az utóbbi években több autonómiapárti megmozdu­láson közösen vett részt. Tőkés László kifejtette: párbeszédet kell kezdemé­nyeznie Klaus Johannisszal, a decemberben hivatalba lé­pett új román államfővel, aki mellett az elnökválasztá­son 1989 óta példátlan egy­ségben sorakozott fel az erdélyi magyarság. Tőkés László szerint a témák egyi­ke a kidolgozás alatt álló vá­lasztási reform lehetne, te­kintettel arra, hogy a véd­nökségével alakult EMNP más állásponton van, mint a konzultációkon részt vevő RMDSZ, amely az ötszáza­lékos parlamenti küszöb megtartásában érdekelt. Az EMNT elnöke szerint ezt három százalékra kellene csökkenteni, vagy a kisebb­ségek számára akár el is le­hetne törölni, hogy a ma­gyar érdekképviselet politi­kai pluralizmusát lehetővé tegyék. Az új elnök több fontos gesztust tett a kisebbségek felé - holokauszt-túlélőket tüntetett ki, elítélte a szász közösség kollektív bűnössé nyilvánítását és szovjet de­portálását -, ezért az erdélyi magyar közösség is a törté­nelmi jóvátétel hasonló gesz­tusaiban reménykedik a ro­mán államfő részéről - mu­tatott rá az EMNT elnöke. Izsák Balázs és Tőkés László Huszonöt év eredményei (folytatás az első oldalról) Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke hosszasan idézett abból a szándéknyilatkozat­ból, amelyet az RMDSZ alapítói 1990. január 13-án fogalmaztak meg. Megállapította, az akkor megfogalmazott célok ma is érvénye­sek. Azt tartotta viszont jelentős különbség­nek, hogy míg az erdélyi magyarságnak 25 évvel ezelőtt nem volt vesztenivalója, ma már van, hiszen ez idő alatt az RMDSZ-nek jogo­kat sikerült kivívnia, részben sikerült vissza­szerezni az államosított egyházi, közösségi vagyont és intézményhálózatot kiépítenie. , Azzal az elégtétellel vagyok itt, hogy amit tőlünk el akarnak venni, iskolát, himnuszt, azt mi vívtuk ki” - jelentette ki Markó Béla. Reményik Sándor versét átköltve kijelentette, az elmúlt 25 év feljogosítja a közösséget arra, hogy ne hagyja az iskolát, a templomot, az egyetemet, a színházakat, a zászlót, a him­nuszt, a magyar feliratokat, a szólásszabadsá­got, visszaszerzett javait. Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi el­nöke arról beszélt, hogy az RMDSZ teljesít­ményét az elért eredményekhez is és a kezde­ti álmokhoz, vágyakhoz is lehet viszonyítani. Jelentősnek találta a szövetség megvalósítása­it, de a szövetség elégedetlenségét kiváltó ese­ményekre is kitért. A közönség tapsát váltotta ki azzal, hogy a Nagy Zsolt volt távközlési miniszterre és tanácsadójára, Kerekes Gá­borra kirótt börtönbüntetést igazságtalannak nevezte, és szolidan­tás­vállalásra biztatott. , Az a mi nagy feladatunk, hogy úgy dolgoz­zunk, úgy építsük a közösséget tömbben, ve­gyes vidéken és szórványban egyaránt, hogy szülőföldjén találja meg az egyéni és családi jövőjéhez vezető utat minden magyar ember” — fogalmazott Kelemen Hunor. Az RMDSZ-t Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke,­­Serényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is köszöntötte. Valamennyien megemlítették, az RMDSZ po­litikája az általuk képviselt közösségre is kihat. Az ünnepségen az RMDSZ életműdíjat adott át Kántor Lajos kolozsvári irodalom­kritikusnak, és a kortárs erdélyi magyar kultúráért díjjal tüntette ki Bogdán Zsolt színművészt, Bartha Ciupe Ernő képzőmű­vészt, Jánk Károly költőt. Semjén az RMDSZ pártján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar kormány üdvözletét és köszönetét tolmá­csolta, kiemelve: „Sem politikailag, sem erkölcsileg nem engedhető meg az RMDSZ gyen­gítése, annak kockáztatása, hogy az RMDSZ ne játsszon fontos szerepet a bukaresti parla­mentben.” A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott azért, hogy az RMDSZ kiállt az etnikai alapon szerveződő pártok gondolata mellett. Úgy vélte, csak az etnikai alapú, határon túli magyar pártok biztosíthatják a nemzetrészek fennmaradását. Semjén Zsolt nyomatékosí­totta, a Kárpát-medencei magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek Európa más or­szágaiban nem léteznek vagy nem általánosan elfogadottak. Ha elfogadnánk, hogy van vala­mi, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú polgárok va­gyunk az Európai Unióban” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. 2015. február 2., hétfő Választás zárt ajtók mögött A rendkívüli küldöttgyűlésen, a zárt ajtók mögött zajló tisztújítás során a többi jelölt visszalépett, így csak Szilágyi Zsolt neve ke­rült a szavazólapra, akinek a küldöttek nagy többsége bizalmat szavazott. Hosszúra nyú­­lott azonban az alelnökök megválasztása, több körben szavaztak a küldöttek, és a vok­­sokat is újraszámolták néhányszor, végül éj­jel fél egyre sikerült véglegesíteni az ered­ményt: Zatykó Gyula lett a partiumi alelnök, Zakariás Zoltánt a pártelnök jelöltjeként vá­lasztották meg, Toró T. Tibor stratégiai alel­nök, avagy a stratégiai bizottság elnöke, Mátis Jenő a közép-erdélyi alelnök, Taierling Johann és a gyergyói Kulcsár András pedig Székelyföldet képviseli a testületben. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka Szilágyi Zsolt az új elnök (folytatás az első oldalról) A pártról szólva Tőkés László kifejtette, a megjelent küldöttek feladata a nemzeti poli­tizálás megújítása, a párt megerősítése és az, hogy új erővel próbálják meg egyesíteni a nemzeti oldalt. Klaus Johannistól azt várja, hogy az államelnöki kampányban tett ígére­téhez híven európai útra tereli Romániát. Hangsúlyozta, az EMNP nem a Fidesz lakáj­pártja, és cáfolta az elmúlt héten lábra kapott híreszteléseket is, melyek szerint meg akar­nák vonni a magyarországi támogatásokat a Demokrácia Központ hálózattól. Szükség lenne az EMNP és az MPP egyesítésére, de véleménye szerint az RMDSZ felé is köze­ledni kell, mint fogalmazott, akkor megvaló­sulhat a magyar egység. Kiemelte, nem sza­bad lemondani az együttműködésről, a Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba új lelket kell lehelni. Hangsúlyozta, az új magyar összefogásnak nem az RMDSZ ernyője alatt kell létrejönnie. Üzenetek, köszöntők Tőkés felvetését Wetzel Tamás nemzet­politikáért felelős helyettes államtitkár is megerősítette - továbbra is stratégiai part­nernek tekintik a Néppártot és a Demokrácia Központokat és ő tolmácsolta az egyéb elfoglaltságai miatt csak levelet küldő Németh Zsolt üzenetét is. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kitért arra, hogy eddig 45 ön­­kormányzat foga­dott el olyan ha­tározatot, amely­ben kimondják, hogy Székelyföld területi egységhez szeretnének tar­tozni, egyelőre 109 önkormányzat nem nyilvánított véleményt e kér­désben, de bízik abban, hogy ha­marosan erre is sor kerül. Izsák szerint is rossz az RMDSZ azon megközelítése, amely révén a tizennyolc romániai kisebbség közé sorolja az erdélyi magyarságot is. Felszólalt még Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Fehér Csaba, a felvi­déki Magyar Kereszténydemokrata Szövet­ség elnöke, majd felolvasták Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, illet­ve Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnökének üzenetét. Megújulás kell A leköszönő elnök, Toró T. Tibor arról szólt, hogy a Néppártnak meg kell újulnia, „mert a tét az, hogy sikeres lehet-e az önál­ló, a többségi hatalomtól független erdélyi magyar politika”. A novemberben lemon­dott pártelnök szerint a megalakulás óta el­telt három évben az EMNP tisztesen helyt­állt azokon a választásokon, amelyeken részt vett, de eredményeivel nem sikerült „kiegyensúlyoznia” az erdélyi magyar poli­tikát. Mint mondta: „hármas ellenszélben sikerült egy igazi erdélyi magyar pártot” létrehozniuk, amelynek Bukarest sem örült, és amelytől az RMDSZ a képviselet mono­póliumát, az MPP pedig az ellenzékiség monopóliumát féltette. Rámutatott: az EMNP értékalapú partnerséget ápol a Fidesszel. „Nem mindig értenek egyet dön­téseinkkel, nekünk sem mindig tetszik, amit a Fidesz-kormány tesz, de a stratégiai part­nerség létezik és működik” — fogalmazott az EMNP leköszönő elnöke. Személyes ku­darcként beszélt arról, hogy nem sikerült egyesíteni Erdélyben az „autonómiatábort”, ez a párt megújuló vezetésének fontos fel­adata lesz - mutatott rá. Autonómia-központú politika ígérete Megválasztása után Szilágyi Zsolt újság­írók előtt elmondta: azokkal vállalkozott közös munkára, akik őszinte, tiszta, autonó­mia-központú politikával akarnak jövőt te­remteni az erdélyi magyarságnak. Szilágyi Zsolt, a Néppárt új elnöke FOTÓ: FOTER.RO Gratulált a 25. évfordulóját ünneplő RMDSZ-nek. Felidézte, hogy az EMNP- ben is sokan vannak, akik alapítói voltak a szövetségnek, és úgy vélte, nem az ő hibá­juk, hogy most már külön szervezetekben politizálnak. „A magyar-magyar összefo­gásnak és a versenynek, a politikai pluraliz­musnak is van értelme: meg kell találni a kellő mértéket” - fogalmazott Szilágyi Zsolt. Azt javasolta, az erdélyi magyar-ma­gyar párbeszéd érdekében élesszék fel az RMDSZ-szel együtt 2009-ben létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amely­ben szerinte a pártok mellett az autonómia­mozgalmak képviselőinek is helye van. Szilágyi Zsolt a 2016-os önkormányzati választásokra való felkészülést nevezte a párt legfontosabb feladatának. Az EMNP új elnöke bejelentette: választási szövetséget ajánl a Magyar Polgári Pártnak. Kifejtette: az EMNP az erdélyi magyar közösség politikától elfordult tagjait pró­bálja megnyerni a közügyeknek, és reményt adni a fiataloknak. Az MTI kérdésére, hogy Tőkés László EP-képviselő brüsszeli irodavezetője ma­­rad-e EMNP-elnökké választása után, Szilágyi Zsolt azt mondta: az ezzel kapcso­latos megoldás megtalálása „a jövő zenéje”, de megjegyezte, Tőkés Lászlóval továbbra is azonos értékrendet képvisel, és azzal is tisztában van, hogy az EMNP elnöki tiszt­sége is teljes embert igényel.

Next