Háromszék, 2015. február (27. évfolyam, 7409-7432. szám)

2015-02-02 / 7409. szám

, 2015. február 2., hétfő MAGYARHERMÁNY A Virgonc tallér ereje HECSER LÁSZLÓ A magyarhermányi Máthé János Általános Iskola és a Hámor Sport- és Kul­turális Egyesület összefogásából született Virgonc tallér program első fejezete végéhez ért szombaton. A Tanulj, gyújts, vásárolj! mottó alatt zajló programba bekapcsolódó diákok jó jegyei (a tízest, kilencest és nyolcast díjazták) és az isko­lán kívül kifejtett tevékenységük (vallásórán, hangszeroktatáson, a rezesbanda próbáin való részvétel) elismeréseképpen kapott tallérokat költhették el. A nagy érdeklődéssel várt nap­­mint csolya (100 tallér volt az ára), a labda (25), a könyvcsomag (25-30), a fajáték (3-12), a hajszárító (80), a horgászbot­orsóval (75), a Virgonc talléros lógóval ellátott bögre (25), a sapka (20), a trikó (30), a gördeszka (115), a baba (25-50), megtudtuk, a vakáció előtti napokban a nagy bevásárlás tervezésével teltek a szünetek - a művelődési házban tartott kis ünnepéllyel vette kezdetét. A Bartha Rozália tanító néni által ötletesen beta­nított Ludas Matyi nagy si­kert aratott, majd a tanulók kis csoportokban vonultak a kultúrház hátsó részében el­kerített helyre, ahol szem­ügyre vehették, majd meg is vásárolhatták a három sorba rendezett játékokat. Először a legjobbak, a legtöbb tallért gyűjtők nézhették meg a kí­nálatot, majd csökkenő sor­rendben a többiek. A prog­ram tizenhat bőkezű támoga­tójának köszönhetően nem járt rosszul az sem, akinek Játékra válthatták szorgalommal szerzett tallérjaikat kevesebbet sikerült összegyűjtenie, hi­ az iskolatáska (30), a filctoll (25-30), a szén „áru” 10 500 tallér értékben volt, a mézeskalács (5), az íj (75) vagy éppen a diákok kezében pedig 8445 értékben összpontosult „pénz”, azaz volt bőven, amiből válogatniuk. Jól fogyott a bor­postagalamb (10), a nyúl (50), és gaz­dára találtak a hathetes malacok (210) is. Komporáty Sándor egyesületi elnök jól sikerültnek tartja a tanév első félévét lezáró vásárt. Elégedett azzal, ahogy a gyermekek lelkesen bekapcsolódtak, s egymással versenyezve próbáltak mi­nél több tallért összegyűjteni. A vállal­kozó azt reméli, ezzel, illetve az ehhez hasonló programokkal a helybeli ma­gyar gyermekek nagyobb lokálpatrió­tákká válnak, s nem kívánkoznak el a távolabbi iskolákba. „Egyre kevesebb magyar gyermek tanul a magyarhermá­nyi iskolában. Az elvándorlás miatt, no meg azért, mert a legkisebbek közül is sokan Nagybaconban vagy éppen Baráton tanulnak, jelenleg előkészítő osztálytól nyolcadikig mindössze öt­venhat magyar diákjuk van, és tapasz­talatból tudják, kevés az esélye, hogy a falutól idejekorán távolra kerülők felnőve majd itt­hon keressék a boldogulást. „Mindez közösségünk to­vábbi gyengüléséhez vezet, ezt szeretnénk megakadá­lyozni, ezért próbálunk min­dent elkövetni. A Virgonc tallér programot is ezért szerveztük, és keressük a ha­sonló, közösséget megmoz­gató lehetőséget, hogy az is­kola magyar tagozata minél vonzóbb legyen s minél to­vább megmaradhasson” - mondotta a Hámor Sport- és Kulturális Egyesület vezetője. A kiváló hangulatú esemény István Ildikóék élő zenés muzsikálással tar­tott táncházával ért véget. FARSANGOLÁS KORÖSPATAKON Gyuri bácsi hagyatéka :­ HECSER LÁSZLÓ A tanároknak és tanítóknak köszönhetően komoly hagyománya van a sepsikőröspataki farsangolásnak. A beöltözés, a rigmusok be­tanulása és előadása népszerű volt a diákság körében, de sosem nőtte ki magát az iskola falain kívülre, a falu utcáin nem elevened­tek meg a szokások í­ lustársaikhoz. Az idei esemény a megszokotthoz képest szomorúb­Színes maskarások járták be a falut A SZERZŐ FELVÉTELE Harminchét esztendeje új­ra­ csatlakoztak hagyományápoló ha­gyomány született Váncsa György­nek köszönhetően. Az önkéntes tűzoltók élére akkor alig két éve megválasztott parancsnok volt az, aki 1978-ban megszervezte az el­ső felvonulást: vállalták a beöltö­zést, s zenélő tagjaik által kísérve bejárták a falut. A sepsikőröspata­­kiak hamar megszerették az új szokást, s egyre több kapu nyílt meg január utolsó vagy február első vasárnapján a zeneszóra. A tűzoltó-zenészek helyét négy-öt év múlva már hol a kálnoki, hol az árkosi vagy étfalvazoltáni fúvó­sok vették át, nemrég, újjáalakítá­sukat követően pedig a helyiek­bűn telt: a faluban nagy tisztelet­nek örvendő értékteremtő Váncsa György tíz napja távozott örökre szerettei köréből. A kultúrháznál gyülekeztek a lovasok, a beöltözött, arcukat maszkkal eltakaró gyermekek és fiatalok, az egyenruhájukat büsz­kén viselő tűzoltók, majd a falu árkosi végéig vonultak. A Belső úton Felszegig haladtak, majd visszafordultak a Fő úton, a kultúr­háznál kicsit megpihenve tovább­indultak az Alszeg és Rozsos irá­nyába, majd a gidófalvi faluvégtől visszafordulva a Fő úton érkeztek vissza a központi park mellé, ahol megpecsételődött a kóboros szekér mögé kötött szalmabábu, Jenő sor­sa is. A legtöbb kapuban mosolygó emberek és asszonyok várták a népes sereget, köményessel, forralt borral teli tálcák jártak körbe, mel­léjük pánkot lehetett falatozni. Az adományládába is szépen került apró, de nagyobb címletű bankjegy is. Szépen került, hiszen mindenki tudja, jó célt szolgál: alapot bizto­sít a Sepsikőröspatak jó hírnevét öregbítő tűzoltócsoport versenye­ken való részvételének. Váncsa György-emlékserleg Háromszék legidősebb önkéntes tűzoltójának, a 88. életévében nem­rég elhunyt Váncsa Györgynek állít emléket Kovászna Megye Tanácsa, mely idéntől az arra érdemes csapatot minden megyei tűzoltóversenyen Váncsa György-emlékserleggel díjazza. A kőröspataki tűzoltócsapat önkéntes parancsnoka - aki 1942-ben, 14 éves korában csatlakozott a lánglovagokhoz - kitartóan szolgálta és ápolta a háromszéki tűzoltók hagyományát. Csapata a megyei tűzoltóversenyek zömén megmérette magát, országos vetélkedőkön pedig három alkalommal állhattak dobo­góra a Gyuri bácsi vezette kőröspataki önkéntes tűzoltók - idézte fel közleményében a megyeháza. Váncsa György munkáját 2011-ben a II. Székelyföldi Napok rendezvénysorozaton a Hargita, Maros és Kovászna megye által alapított Orbán Balázs-díjjal ismerték el. (dvk) RÖVIDEN A Trabantot és kenyeret ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Kőtalapzaton feje tetejére állított Trabant fogadta va­sárnap reggel a járókelőket a szemerjai Mopaco bejárata előtt. Talpra állítás előtt még nem derült ki, hogy a kenyér­gyár vagy a Trabant fordult fel előbb, és azt sem tudjuk biztosan, ki kit szórakoztat ezzel és hasonló látvánnyal szombat éjszakánként. (a. 1.) KÖZÉLET Háromszéki Egyelőre marad a vízdíj (folytatás az első oldalról) A polgármester szerint a rendszer jól működik, nem voltak vele gondok, és a lakosság is elégedett. A szükséges vízhozam biztosítása érdekében idén a mezőben új kutakat furatnak. Jelenleg egy cég vastalanítóberendezést és klóro­­zót szerel a rendszerre, ennek köszönhetően nyártól még jobb minőségű vizet tudnak biztosítani. Kézdialmás tagja az Aquacov Közösségfejlesztő Egye­sületnek, de egyelőre - legtöbb két évig - marad a mostani vízdíj, majd a kézdialmási fogyasztóknak is az egységes, megyeszerte alkalmazott vízárat kell fizetniük - mondotta a község polgármestere. Ruhát is jól kell választani Hat hófehérbe öltözött meny­asszonyt ritkán látni egyszerre, már csak ezért is megérte betérni a Székely Mikó Kollégium udvarára, ahol a január 31 -ei dátumhoz képest meleg, de a habos ruhákhoz megle­hetősen hűvös időt rögtön elfelejtet­te az ember. Az elegáns, ugyancsak alkalomhoz illően díszített autók mellett egy parádés lovas kocsi is várta a lehetséges ügyfeleket, jeléül annak, hogy másféle pompára is van igény és kínálat. Kürtőskalács is for­gott a parázs fölött, és fogyott is, mert a benti kavalkád inkább a szemnek szólt, bár akadt ott is kós­tolni való sütemény és gyümölcslé. A megyei kereskedelmi kamara által A nagy nap címmel ham­adik alkalommal megszervezett kiállítás és vásár elsősorban a házasságkötés előtt álló pároknak szólt, de bármi­lyen más rendezvényről vagy ün­nepségről is lehetett tárgyalni a jelen levő vállalkozókkal. A cukrász- és ruhaköltemények készítői mellett fotós-videós szakember, sminkes, szállásadó, ékszerész, vendéglő, vi­rágüzlet, cipész, iparművész, rendez­vényszervező sorakozott fel, és volt is érdeklődő szép számban. A szín­padon az esküvői fellépéseket válla­ló zenekarok váltották egymást - ez is hasznos volt, noha a hangerőtől nem mindig lehetett a beszélgetőtárs szavát érteni -, az előtérben pedig egy szerény plakát a lelkiekre is em­lékeztetett: a Szent József római kato­likus plébánia családsegítő munkatár­sai tanácsadást, felkészítőt ajánlanak a sorsdöntő lépésre készülőknek. Az idén két szintre osztott ren­dezvényt - az alagsori konferencia­­terem és az emeleti tornaterem is megtelt - a véletlenszerűen megkér­dezett cégek és látogatók is sikeres­nek minősítették; többen is kiemel­ték a tavalyinál tágasabb, levegő­­sebb elrendezést, és volt, aki szerint egy sportcsarnokban még jobban ér­vényesülne a kétségtelenül gazdag, igényes felhozatal. És lenne még hová fejlődni, például a férfidivat és a meghívók terén... » DEMETER J. ILDIKÓ ALBERT LEVENTE FELVÉTELE

Next