Háromszék, 2015. szeptember (27. évfolyam, 7585-7610. szám)

2015-09-11 / 7594. szám

Kultúrával nyit a Főtér //­­ / DEMETER J.ILDIKÓ »Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a munkálatok a tervezett ütem szerint haladnak, a tér köveze­tének nagyobb része már a he­lyére került, és jövő héten ér­keznek az első kültéri bútorok, a lámpatestek, padok, bicikli­tartók, majd az előnevelt fák is. Utóbbiak egy részét a földbe ültetik, de lesznek dézsás, moz­gatható növények is.»­2 Szapora ütemben készül a Főtér új burkolata Még nincs kész, de máris nyit a közönség számára az új sepsiszentgyörgyi Főtér, és nem is akárho­gyan: az Európa kulturális fővárosa, 2021 pályázat részeként díjazott filmekkel és klasszikus kon­certekkel-jelentette be Antal Árpád polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet rendha­gyó módon nem a hivatalban, hanem a Gyárfás Jenő képtár előtt már elkészült kövezeten tartott. ÉVAD ELEJÉN A HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTESNÉL A csapatépítésre összpontosítanak Pénteken A banda című felújított táncszínházi produkcióval nyitja az évadot a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, amely készülő új bemutatóját november elején tartja. Műsoron szerepel négy korábbi előadás, idén is lesz népzene- és néptánc­találkozó, szerveznek táncházat, tábort, és mindezek mellett, a tánckar folyton cserélődő (főként férfi)tagjai okán a csapat­­építésre összpontosítanak - közölte Ivácson László, a társulat művészeti vezetője.»­2 NENNING JÁNOS FELVÉTELE Jelenet A banda című előadásból, rendező-koreográfus Könczei Árpád M­iközben folyamatosan érkeznek a szerb-magyar határra a menekültek - a vajdasági Magyarkanizsára már naponta mintegy 4500 fő jön -, az Európai Bizottság elnöke a számokkal zsonglőrözik. Jean-Claude Juncker százhatvanezer menekült kötelező kvóták alapján történő elosztását java­solja az uniós tagállamoknak, tovább mélyítve így a szakadékot Európa amúgy is megosztott államai között. Magyarország közismerten nem fogadja el a kvótarendszert, tegnap pedig Klaus Johannis államfő is bejelentette: Románia ellenzi azt. Johannis bürokratikusnak tartja az EB kö­telező befogadási kvótákra vonatkozó elképze­lését és elutasítja a számszerűsítést, mondván: „nem alkatrészekről beszélünk, amelyeket meg kell számolni, hanem emberekről”. Noha egyfajta összesítés, mégis igen lénye­gesek azok a számok, amelyeket tegnap ismer­tetett a budapesti török nagykövet. Sakir Fakili elmondta: pillanatnyilag kétmillió szíriai mene­kült van Törökországban, ezzel hazája az egyik legtöbb menekültet befogadó ország. A diplo­mata azt is megjegyezte, a bevándorlási válság globális probléma, amelyre globális választ kell adni, és a válság okait is kezelni kell. A menekültáradatot, illetve a bevándorlók el­helyezési problémáit szemlélve valóban háttérbe szorul az okok firtatása. Pedig azokat nem árta­na alaposabban ismerni, hogy ne csak a puszta, döbbenetre valóban okot adó képsorok alapján mérlegeljünk, ítélkezzünk. E jókora probléma­halmaz lényeges elemére hívja fel a figyelmet egy, a szír-török határvidékről tudósító magyar újságíró, Földes András ugyanis azt jelzi, hogy a Törökországban lévő szírek nagy többsége nem kíván Európába jönni, a határ mentén húzzák meg magukat, visszatérésre várnak. Csak­hogy Szíriában évek óta polgárháború pusztít, terebélyesedik az iszlám fundamentalizmus, a hazatérés egyelőre reménytelen ábránd. Ám a törökországi táborokba kényszerültek újólag el­mondják: „Szíria a háború előtt nem lepukkant arab ország volt, hanem a diktatúra ellenére viszonylag nyitott, gazdag hely, amelynek lakói büszkék voltak történelmükre, kultúrájukra”... De a nagyhatalmak által a térségre erőltetett „arab tavasz” közismerten nem demokráciát és nyugalmat, hanem nyomort, terrort és menekü­lést eredményezett, ezért ebben a szerencsétlen válságban nemcsak a menekültek elhelyezése, országok szerinti elosztása kellene fejtörést okoz­zon a politikusoknak, hanem az is, hogy miként érhető el, hogy azok a szírek, akik Törökország­ból még hazamennének - és ez milliós nagyság­rend! -, ezt meg is tehessék. Nem elegendő tehát az európai menekülttáborok számát növelni, ide­­oda toloncolni az érkezőket, illetve munkaerővel kapcsolatos spekulációba bonyolódni, hanem azért is kellene tenni, hogy a szíriai hazavágyók visszatérhessenek otthonaikba. És addig kellene cselekedni, amíg útra nem kerekedik az is, akinek eddig esze ágában sem volt Európába jönni. MÓZES LÁSZLÓ máról holnapra Hazasegíteni a hazakívánkozókat ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ANTAL ÁRPÁD SZERINT Nevetséges az újabb zászlóügy DEMETER G. ILDIKÓ : Valakik félretájékoztatták a belügy­miniszter urat, ezért kérhette a prefektustól, hogy indítson eljárást a sepsiszentgyörgyi városháza ellen - nyilatkozta Antal Árpád polgármester teg­nap, nevetségesnek nevezve az újabb zászlóbotrányt, amelyet a gyűlöletkeltésben érdekelt ro­mánok idéztek elő azzal, hogy a felújított városháza tetejére ki akarták tűzni a piros-sárga­­kék lobogót, a román hadsereg 1944-es bevonulásának emlé­kére. Az elöljáró leszögezte: a törvények nagyon egyértelmű­en, világosan, pontosan előír­ják, hogy a hivatal székhelyén hol a román, az európai és a helyi zászló helye, nincs értel­me erről vitatkozni, még akkor sem, ha tudjuk, hogy Székely­földön kicsit másképp szokták a törvényeket értelmezni, mint a román megyékben. Antal Ár­pád nem tartja aggasztónak egy újabb zászlóper lehetősé­gét: Sepsiszentgyörgynek van már 87 peres ügye a prefektus­sal, eggyel több vagy kevesebb nem számít. CSATLAKOZZ AZ Autolív AUTOUV csapatához SEPSISZENTGYÖRGYI GYÁRUNKHOZ ALKALMAZUNK: ■ Operátorokat termelési vonalakra (öntöde, habosítás, bőrszabászat, varroda) • Operátorokat a szerelővonalra • Áru­kezel­őket • Emelőtargonca-kezelőket

Next