Háromszék, 2015. október (27. évfolyam, 7611-7637. szám)

2015-10-09 / 7618. szám

SEPSISZENTGYÖRGY EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2021 PROGRAM Kézdivásárhely megszavazta a támogatást A SZERZŐ FELVÉTELE A tegnap délután megtartott soros tanácsülés egyik fő napirendi pontjának jóváhagyásával Kézdivásárhely is csatlakozott a Sepsiszentgyörgy Európa kulturális fővárosa 2021 programhoz. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, a céhes város hat esztendőn át 875 ezer euróval járul majd hozzá a projekt kivitelezéséhez. Ebből a legnagyobb összeget, 550 ezer eurót 2021-ben költenék el. A cím elnyeréséért kiírt pályázat benyújtási határideje október 10.1­3 .... .. 11­1 A kézdivásárhelyi városháza VÉGHAJRÁBAN A KÓRHÁZFELÚJÍTÁS Közeledik az elszámoltatás Ha év végéig nem fejezik be a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház felújítási és modernizálási munkálatait, eurómilliók veszhetnek el - következtethető a Központi Fejlesztési Ügynökség lapunk szerdai számában is­mertetett elemzéséből, amely a korábbi hétéves uniós költség­­vetési ciklusban a központi fejlesztési régiónak szánt költségve­tés felhasználásáról tájékoztat, és kitér arra, hogy a legnagyobb lemaradás az egészségügyi infrastruktúra rehabilitásánál tapasztalható, amiért elsősorban a háromszéki megyei kórház­nál végzett munkálatok késése okolható. A kialakult helyzetről lapunk Henning Lászlót, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét és András-Nagy Róbert kórházmenedzsert kérdezte.1­3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE FORGALOMVÁLTOZÁS A MEGYESZÉKHELYEN Lezárják a Korzót Megszűnik a gépjármű-közlekedés a sepsiszentgyörgyi Kor­zón: október 10-től, szombattól kezdve már nem lehet autóval áthajtani rajta. Illetve már péntektől, mert a Bodok Szálloda előtti parkolóban megszervezett őszi vásár miatt a városházá­tól a Körösi Csom­a Sándor utcáig lezárják az utat-de ez csak hétfő délig tart, és közben fontosabb, hosszú távú változások is lesznek a belvárosban. DEMETER J. ILDIKÓ » Kétirá­nyúvá válik a gróf Mikó Imre és a Gödri Ferenc utca, ugyan­csak szombattól (e naptól te­hát nem kell feltétlenül a Gá­bor Áron utcán megkerülni a központot, fel lehet hajtani a Súgás Áruháztól a Mikó sar­káig, és onnan tovább balra a parki virágárusoknál, ez az 1-es buszjárat új nyomvonala is), a Csíki, Templom és Grigo­­re Bălan utca kereszteződésé­nél pedig a besorolás módo­sul: ezentúl a Bălan útról jövő és arra menő gépkocsiké az elsőbbség, és a központ felől érkező autóknak kell várniuk. Minderről kétnyelvű tájékoz­tató lapokat kapnak a hely­beliek, érdemes hétvégén is figyelni a postaládákat. Az új rendhez való alkal­mazkodást a helyi rendőrök is segítik, ahogy ezen a héten is megtették - közölte Antal Árpád polgármester, aki szerint nap­ról napra javul a helyzet.­­3 Autoliv Operátorokat termelési vonalakra (öntöde habosítás, bőrszabászat, varroda) • Operátorokat a szerelővonalra • Árukezelőket • Emelőtargonca-kezelőket máról holnapra ki bünteti meg a parlamentet? kereskedő azt árulja, amit megvesznek, ezt már mindenki tudja - az ország legfelsőbb intézménye, a parlament azonban nem. A szenátus a héten a hazai termelők védelmére hivatkozva fogadta el azt a törvénytervezetet, amely arra kötelezné az élelmiszerüzleteket, hogy legalább 51 százalékban romániai zöldséget, gyü­mölcsöt és húst kínáljanak. Nemes kezdeményezés, szó se róla, csak az a gond, hogy szarva közt a tőgye. Mert minden természeti adottság dacára - amelyek alapján Európa éléskamrája lehetnénk - a legalapvetőbb nyersanyagokból is importra szorulunk. Ezért van török krumpli, lengyel murok, német alma, kínai fokhagyma a raktáráruházak polcain, de külföldről hozzák még a puliszkalisztet is a puliszka országába. Ugyancsak messziről jön a kenyérgabona jelentős része, a tejtermékek nagy százaléka, és a húsfeldolgozók sem élnének meg a határon belül nevelt csirkékből, sertésekből. A fűszereket, déli gyümölcsöket kihagyva is hosszabb az idegenben termelt élelmiszerek listája a helybeli­eknél, és ezt nem lehet egyszerű tiltással megszün­tetni. Illetve Ceauşescu elvtárs már próbálkozott vele, de nem járt sikerrel... Jól fizetett honatyáink ismét arcátlanul felületes munkát végeztek ezzel a jogszabállyal: valószí­nűleg sohasem gondolkoztak el rajta, hogy miért olcsóbb a több száz vagy ezer kilométerről ideszál­lított zöldség az itt termesztettnél - pedig talán rájöttek volna, hogy a termelők támogatottsága különbözik, és valódi áttörést azt hozna, ha a túl­élésre berendezkedett gazdákat segítenék abban, hogy versenyképessé váljanak. Nem úgy, hogy na­rancsot termelnek a fenyők tövében - csak azért, hogy ne kelljen importálni -, hanem úgy, hogy az ő munkájuk is érjen annyit, mint a boldogabb államokban lakóké. Kirívó képmutatás, hogy épp azok biztatnak a hazai termékek fogyasztására, akik gyakran vásárolgatnak külföldön, és vajmi keveset tesznek az itthoni állapotok javításáért. Mert nem ez az első fonák törvény, amit a Dâmboviţa partján kiagyaltak. A bennfentes „ügyes fiúk’’számára kitalált, szándékoltan homályos jogi összevisszaság oda vezetett, hogy ma már alig működik a közigazgatás: alacsonyabb és magasabb rangú hivatalnokok garmadája érintett korrupciós perekben, a maradék pedig mozdulni sem mer, mert egy rosszindulatú értelmezés miatt ő is oda kerülhet az országos csalók mellé. Ennek köszönhetjük mi, magyarok a himnuszpereket, a Mikó visszaálla­mosítását, és azt is, hogy drága pénzen felépített, kétségtelenül szükséges létesítményeket - szűkebb környezetünkből elég a sugásfürdői gyógykezelőt és a lécfalvi hulladékfeldolgozót említeni - nem lehet működtetni és használni. Majd minden rosszul megy Romániában, csak felelőtlen törvényhozóink juttatá­sai emelkednek folyamatosan... DEMETER B. ILDIKÓ

Next