Háromszék, 2017. február (29. évfolyam, 8012-8035. szám)

2017-02-01 / 8012. szám

KÖZELET 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA Háromszék 3 Székelyföld is kér a „pálinkából” Hargita Megye Tanácsa hivatalosan csatlakozott Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének kezdeményezéséhez, mellyel a három székelyföldi megye-említetteken kívül Maros is -vezetői együtt kérik a pálinka megnevezés kiterjesztését Magyarország kormányától. SZEKERES ATTILA » Megoldást keresnek a székely-magyar pálinkavitára című, lapunk hétfői számában megjelent beszámolónkban jeleztük, hogy Tamás Sándor kezde­ményezésére Magyarország vezető tisztségviselőihez fordulnak a megyeelnökök, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy Székelyföldön, Erdélyben nem lehet hiva­talosan használni a pálinka megnevezést, nem szabad a gyümölcspárlatra azt rácím­kézni, és még perrel is fenye­getik az itteni termelőket. Hargita Megye Tanácsa hétfő este tartott - nem e cél­ból összehívott­­ rendkívüli ülésén ezzel a kérdéssel is fog­lalkozott, és elvi határozatot hozott a kezdeményezéshez való csatlakozásról. Kovász­na Megye Tanácsa tegnapi, A pálinka a székelyeké is! című közleményében ismertette a felterjesztendő levél tartal­mát: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfoga­dott pálinkatörvény (2008. évi LXXIII. tv.) értelmében a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának kajszibarack párlatai és Ma­gyarország gyümölcspárlatai viselhetik. Annak ellenére, hogy Székelyföldön a minden­napokban használjuk a pálin­ka kifejezést, és fogyasztjuk a terméket, mégis a magyaror­szági pálinkatörvény tiltja a kifejezés használatát. Mi, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei tiszte­lettel kérjük ezen törvény módosítását az észszerűség mentén, azazhogy Magyaror­szág jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés. Székelyföldön minőségi párlatot gyártanak házilag vagy kisüzemekben, éppen ezért kezdeményezzük a pálinka felvételét a Székely­­földi Értéktárba.” Folytatódik a szórványprogram Hetedik éve tart az Összetartozunk: Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program, mely a szórványban élő magyarság felka­rolását célozza. Időközben a program bővült, mára már felöleli a Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyében élő magyar szórványközösségeket. A hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében az Árkosi Felnőttoktatási Központ­ban egyeztettek a programfelelősök. SZEKERES ATTILA »Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban több száz programot szervez­tek a partnerség jegyében. A legújabb nagy horderejű meg­valósítás az első Fogarasi Ma­gyar Napok tavalyi megszerve­zése. 1910-ben Fogaras hatezer lakosából négyezer magyar volt, s csak kétezer román, mára viszont jóformán telje­sen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar. A kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, mára viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás. A múlt évi sikerre építkezve, idén májusban újra megszer­vezik a programot - közölte a megyeháza sajtóirodája. Kun-Gazda Kinga, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líce­um pedagógusa elmondta, az együttműködés részeként ebben az évben még hatéko­nyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alap­ján a Hunyad Megyei Érték­tár Bizottság tevékenységét, amelynek célja a Hunyad me­gyei kiemelkedő értékek do­kumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítá­sa. Kiss Csilla Emese, Kovászna Megye Tanácsának munkatár­sa, a szórványprogram koor­dinátora tapasztalata szerint a szórványközösségekben nagy az igény a néptáncoktatásra, ennek érdekében szakmai tá­mogatást nyújtanak oktatók képzésére. Grüman Róbert al­­elnök biztosította a feleket ar­ról, hogy Kovászna Megye Ta­nácsa nagy fontosságot szentel a közösségépítő, identitáserő­sítő partnerségnek, és támo­gatásukkal több kulturális rendezvényre kerül sor az év végéig a szórványközösségek­ben. Az együttműködés ered­ményeképpen szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványközösségek kulturá­lis értékeit. Torja nem visszakozik ! » JOCHOM ISTVÁN » Sebastian Cucu prefektus perbe hívási beadványát ez év január 9-én iktatták a közigazgatási bírósá­gon, de a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Bokor Béla független tanácstag, az auto­nómiapárti határozattervezet előterjesztője elmondta: a pre­fektus nem kérte a torjaiaktól a határozat visszavonását, ha­nem egyenesen a közigazgatá­si bírósághoz fordult. A torjai önkormányzat tagjai arról ha­tároztak, hogy elküldik a bíró­ságra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogászai által összeállí­tott válasziratot. A Torján decemberben elfo­gadott határozatban kinyilvá­nították, hogy egyetlen, de kü­lönálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, Székelyföld néven, amely számára törvény szavatolja az autonómiát, és te­rületén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is. Az SZNT határozattervezetét 2014 óta a 153 székelyföldi tanács kö­zül 62 fogadta el, de az érintett kormányhivatal mindegyiket felszólította annak visszavoná­sára, vagy a közigazgatási bí­róság érvénytelenítette. Tarján másodszor tűzték napirendre a határozatot, először 2014 ok­tóberében, de a következő hó­napban vissza is vonták azt. A 62 település közül 43 Hargita megyei, húsz pedig Kovászna és Maros megyei. Hargita me­gyében a prefektus keresete nyomán a bíróságok jogerősen mind a 43 önkormányzat au­tonómiapárti határozatát ér­vénytelenítették. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Közösségtámogatás a közösség erejéből Sikeres évet zárt a Háromszéki Közösségi Alapítvány, amely helyi szinten közel 240 ezer lejt gyűj­tött 2016-ban, ennek 95 százalékát fordította vissza közösségi célokra. Legeredményesebb a kö­zösségi kártya program volt. Az alapítvány 2017-re tíz programot tervez, többek között gyűjtenek a tehetséges diákok ösztöndíjára, köztéri befektetésekre, közösségi akciókra, a környezetvédelmi alapba, és továbbra is népszerűsítik a helyi termékeket. FEKETE RÉKA » Az Ötletből építs közösséget! programban tavaly öt közösség nyert támogatást diákelőadásra, zöldút felújításá­ra, játszótér kialakítására, a Ci­vil Liciten a harminc résztvevő felajánlásával 11 400 lej gyűlt össze három közösségi kezde­ményezés támogatására: idősek bevonása gyermekfoglalkoztató programokba, olvasásnépszerű­sítés és az Apor lányok feredőjé­­nek karbantartása. A HKA civil és ifjúsági programokat támoga­tott, az alapítványhoz benyújtott egyéni és szervezeti segélykéré­sek alapján 55 300 lejjel járult hozzá a kérelmezők terveinek megvalósításához. A Székely­földi Tehetségalapon keresztül ösztöndíjakat adott rászoruló te­hetséges diákoknak, a Nem tér­kép e táj program révén iskolai kirándulásokhoz nyújtott anya­gi segítséget, az Egy fa a jövő nemzedékének programban ős­honos csemetéket adományozott családoknak, a közösségi kártya használatának bevételeiből ját­szóterek, köztéri befektetések valósultak meg. A kártyahasz­nálat tavaly 180 658 lejt ered­ményezett a közösségi alapba, ebből a kiemelkedő partner, a Bertis cég hozzájárulása 177 908 lej. Tavaly a legnagyobb összegű támogatást, 21 ezer lejt a Háromszék Táncegyüttes kapta Közösségi Nagydíj formájában, amelyre az alapítvány év végi bálján gyűjtöttek, a Puskás Ti­vadar Távközlési Múzeum (fotó) létrehozásához 16 ezer lejjel já­rultak hozzá. A Háromszéki Közösségi Alapítványt 2010-ben tíz helyi vállalkozó és civil szervezeti vezető hozta létre azzal a céllal, hogy segítse és erősítse a helyi közösséget. A szervezet a biza­lomra épít, és helyi erőforrá­sokból gazdálkodik. ■ RÖVIDEN ■ Olcsóbb az útlevél Mától olcsóbb az útlevelek kivál­tása, a 102 illeték eltörlésének köszönhetően 22 lejjel kevesebbe kerül az eljárás, és az egyszerű, ideiglenes útlevélért sem kell már kifizetni a 100 lejes sürgősségi il­letéket. Az öt évig érvényes elekt­ronikus útlevél 258 lejbe kerül, a három évig érvényes útlevél 234 lej, az egy évig érvényes ideig­lenes dokumentumért 96 lejt kell fizetni. A Kovászna megyei útlevélosztályon tavaly nagyobb volt a forgalom, mint egy évvel korábban, 1100 kéréssel többet iktattak, mint 2015-ben, 2624 rendes és 3107 ideiglenes útleve­let állítottak ki. (­kas) Távvezérlésű közvilágítás Csökkenteni kívánja a város villanyszámláit Sepsiszentgyörgy önkormányzata: a tanács januári, soros ülésén megszavazták egy olyan távvezérlésű rendszer beszerzését, amellyel az éjjeli órákban az utcai lámpák erős­ségét - és ezzel a működtetési költségeit - csökkenteni lehet. A berendezés értéke 1,9 millió lej, a beruházás hét-nyolc év alatt térül meg. Évről évre több utcai villany­­oszlop kerül a város tulajdonába, néhány év múlva arányuk eléri a 90 százalékot. (demeter) Taxit rabolt az utas Hétfőről keddre virradó éjjel bántalmaztak egy női taxisofőrt, és elrabolták autóját Gidófal­­ván. Hajnali 3 óra tájékán egy Sepsiszentgyörgyhöz tartozó faluba hívtak taxit. A megye­­székhelyi 143-as számú taxi a helyszínen felvette az utast, akit hazaszállított Gidófalvára. Amint megérkeztek, az ittas fiatalember bántalmazta a vezetőt, kirakta az autóból, elvette két mobil­­telefonját, és elhajtott a Dacia Logannal. Nem jutott messzire: egy villanyoszlopnak ütközött a cigánysoron. A rabló megsérült, de kiszállt, és elmenekült. A leírás alapján a rendőrök azonosították a tettest egy 21 éves fiatalember személyében. Kórházba szállítot­ták sérülései ellátására és vérvé­telre, alkoholszintjének megál­lapítására. Az is kiderült, nem rendelkezik gépkocsivezetői jogo­sítvánnyal. A fiatalember nevére bűnügyi vizsgálati iratcsomót nyitottak rablás, ittas és jogtalan vezetés, baleset helyszínének elhagyása miatt. (Br.) Fogdában a gázoló Harmincnapos előzetes letartóz­tatásba helyezték azt az oltszemi férfit, aki részegen, személygép­kocsijával halálra gázolt egy 23 éves helybeli nőt vasárnap dél­után. Mint tegnapi lapszámunk­ban jeleztük, a gépkocsivezető nem tudott bevenni az országú­ton egy kanyart, és elgázolta az útpadkán közlekedő gyalogost, majd kitört egy villanyoszlopot, végül nekicsapódott egy kerítés­nek. A gázoló nevére gondatlan­ságból elkövetett emberölésért és ittas vezetésért nyitottak bűnügyi vizsgálati iratcsomót. A férfit fogdába szállították. (sz.)

Next