Háromszék, 2017. március (29. évfolyam, 8036-8062. szám)

2017-03-01 / 8036. szám

áromszék 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA KARADY-KÖNYVBEMUTATÓ ÉS­­SANZONEST Megidézték a dívát „Hagyjuk a múltat, oly mindegy, barátom”-énekelte D. Ab­u Annamária a Karády Katalinról szóló könyvbemutató és sanzonest nyitányaként pénteken este a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncstúdióban. A Balassi Intézet-Magyarország Kulturális Központja által szervezett eseményen Péter Zsolt fi­atal színháztörténész Ne kérdezd, ki voltam című, tavaly ősszel megjelent Karády-kötetét mutatták be, az estet élőben elő­adott Karády-dalok és Karády-fotókból készült vetített képes összeállítás tette hangulatosabbá. FOTÓ: ALBERT LEVENTE NAGY B. SÁNDOR » Szebeni Zsu­zsa, a Balassi Intézet vezetője azzal indította a beszélgetést, hogy bár nem volt könnyű, si­került kapcsolódási pontokat találni Sepsiszentgyörgy és a művésznő között, ugyanis az egyik Karády-fotón egy gróf Mikó Imrét ábrázoló festmény látható a háttérben, ezenkívül pedig D. Albu Annamária szí­nésznő is összekötő kapocsnak számít a megyeszékhelyen többször is bemutatott Kará­­dy-műsora által. A házigazda így először a színésznőt kér­dezte, akitől megtudhattuk, felkérésre készítette Karády­­műsorát Kertész János zongo­rista közreműködésével, és eddig csak a Park vendéglő­ben léptek fel. A további kérdések nyo­mán Péter Zsolt ismertette röviden a színésznő életét és a könyv megszületésének körül­ményeit, elmesélve, hogy már gyerekkora óta foglalkoztat­ják a 30-as, 40-es évek filmjei, és minden rendelkezésre álló forrásanyagot összegyűjtött Karády Katalinról, hogy azo­kat egy vaskos, mégis olvas­mányos összegző kötetben hozza nyilvánosságra. Mint megtudtuk, már 28 éves volt Karády, amikor Egyed Zoltán lapszerkesztő, kritikus felfigyelt rá, és bár nem felelt meg a kor nőideáljának, külön­leges személyiségének, sajátos hangszínének, „a végzet asszo­nya” címkének köszönhetően rakétagyorsasággal nőtt a nép­szerűsége mindaddig, amíg a német bevonulást követően fokozatosan ellehetetlenítet­ték tevékenységét, majd 1944 áprilisában a szövetségesek­nek való kémkedés vádjával le­tartóztatta a Gestapo. Börtön, testi és lelki kínzás, megaláz­tatás közepette mégis maradt energiája arra, hogy 1944 te­lén egy egész gyerekcsapatot megmentsen a kivégzéstől, amely tettéért utóbb elnyerte a rangos Világ Igaza kitünte­tést. A háborút követő években úgy tűnt, a művésznő korábbi sikersorozata folytatódik, az Operettszínházban kapott pár főszerepet, azonban az újra­induló filmgyártás már nem számolt vele. 1949 után nem kapott több szerződést, az ÁVH figyelni és zsarolni kezdte, ezért 1951-ben végleg elhagyta Magyarországot, és Ausztria, Svájc, Belgium után Brazíliába költözött, majd 1968-ban New Yorkban telepedett le, ahol ka­lapszalont nyitott, amelyet éle­te végéig vezetett. Az est végén a teljes Karády­­hagyatékot felhasználó kötet megjelenéséről, forgalmazásá­ról is mesélt a szerző, és meg­tudhattuk, hogy A díva és a tábornok címmel film is készül Karády Katalin és Ujszászi Ist­ván, Horthy Miklós kémfőnöke viszonyáról Radó Gyula ren­dezésében. A vágási folyamat a végén tart, és a filmet termé­szetesen Erdélyben is népsze­rűsítik majd. Az egyes kérdések közé beékelt, élőben előadott Karády-dalok, a háttérben lát­ható fotók, a hangulatos díszlet és világítás különleges szeánsz­hangulatot teremtett, amely­ben mintha valóban megjelent volna párszor a díva... Várni kell még a tankönyvekre­ ­ » FARKAS RÉKA» Az elmúlt hetekben közvitára került román tanterv hamarosan véglegessé válik, két-három munkacsoport is dolgozik a tankönyveken, ám ezek meg­írása nem pár hetes munka, s ha elkészülnek, ott a követ­kező akadály, a versenytár­gyalás a kinyomtatásra. Az RMDSZ egyeztetett a miniszté­riummal, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel, támo­gatja a tankönyvírókat, ám ennél sokkal többet nem tehet - fejtette ki Kelemen. Arra a következtetésre ju­tottak, hogy a legjobb megol­dás az lenne, ha a kisebbségi tankönyvekre a közbeszer­zésen külön eljárást indíta­nának. Egy másik elképzelés, amely a kormánytól függ, de az RMDSZ támogatná, hogy a Pedagógiai Kiadót (Editura Pedagogică) egyedárúságból kereskedelmi társasággá ala­kítsák, és mint sok más ország­ban, a tankönyvek bizonyos részét ők nyomnák. Az RMDSZ elnöke szerint ez sokkal ész­szerűbb és költségkímélőbb megoldás lenne, s nagyobb biz­tonságot jelentene a magyar vagy magyar gyermekeknek szánt tankönyvek szempont­jából is. A kisebbségi kiadvá­nyok kisebb példányszámban jelennek meg, és sokkal többe kerülnek, nem nagyon vál­lalkoznak kinyomtatásukra a nagy kiadók, a két megoldás valamelyike azonban ezt az akadályt hárítaná. Kelemen Hunor szerint az lenne a jó, ha legalább az ötö­dikes tankönyv elkészülne, a VI., VII., VIII.-osokra esély sincs ennyi idő alatt. Ezenkí­vül arról is tárgyalnunk kell a minisztériumban, hogy majd a kiértékelés - a képességvizs­gán és az érettségin - az új tankönyvek szerint történjék. KÖZELET Magyarságtörténeti tantárgy­v­erseny először A hagyományos történelmi olimpia mellett idén először ma­gyarságtörténeti tantárgyversenyt hirdetett meg az oktatási minisztérium, a felhívást tegnap juttatták el az iskoláknak. A vetélkedőn azok a VI. és VII. osztályos tanulók vehetnek részt, akik a törzsanyag részeként tanulják a Romániai magyar nem­zeti kisebbség történelme és hagyományai tantárgyat. FEKETE RÉKA » Mátyás­ Péter Erzsébet, a sepsiszentgyör­gyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum történelem szakos tanára lapunk érdeklődésé­re elmondta: mint minden vetélkedő, így a szóban forgó magyarságtörténeti verseny is serkentheti a diákok ér­deklődését a tantárgy iránt, ebben az esetben pedig külö­nösen fontos a téma. Csupán azt sajnálja, hogy igen későn hirdették meg a megmérette­tést, mert a versenyző típusú diákok már korábban válasz­tottak tantárgyat, néhányan többet is, egy újabb verseny megterhelő lenne számukra, és az idő is rövid a felkészü­lésre. Tanítványaival több tör­ténelmi versenyen vesz részt, ezért is jó, ha időben ismerik a versenynaptárt - mondotta. A szakember szerint a Romániai magyar nem­zeti kisebbség történelme és hagyományai tantárgy (amelynek neve azonos a László László és Vincze Zol­tán szerzőpáros 1999-ben megjelent és azóta többször kiadott tankönyvének címé­vel - szerk. megj.) nagyon fontos, de igazán akkor érné el célját, ha lenne folytatása a középiskolában. Mátyás­ Péter Erzsébet elmondta, a székelység történetét opcio­nális tantárgyként választ­hatják a diákok, de legtöbb esetben olyan tárgyra esik a választás, amiből nyolcadik osztály végén vizsgáznak, ezért esetenként a magyar­ság történeti és világtörté­nelem óra tananyagába épí­tenek be székelységtörténeti ismereteket. Háromszéken 1520 magyar diák kezdte meg a 2016/2017- es tanévet a VI. osztályban és 1380-an a hetedikben, mind­annyian a törzsanyag része­ként, heti egy órában tanulják a magyarságtör­téneti verseny is serkentheti a diá­kok érdeklődését a tantárgy iránt a Romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és ha­gyományai tantárgyat, el­lenben alig négyszáz körüli azok száma, akik választható tárgyként tanulják a székely­ség történetét. A kéttagú csapatok szá­mára meghirdetett magyar­ságtörténeti tantárgyverseny megyei szakaszát március 25-én tartják az oktatási mi­nisztérium szakemberei által szerkesztett tételek alapján, az országos döntőt Csíkszeredá­ban szervezik április végén. A verseny szakmai partnere a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudo­mányegyetem Történelem és Filozófia Karán belül működő Kolozsvári Magyar Történeti Intézet. Őseink és hőseink emlékezete A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület július 30. és augusztus 5. között a felsőcsernátoni Malomkertben Őseink és hőseink emlékezete, 1848-49 címmel hagyományőrző ismeretterjesztő tábort szervez felső-háromszéki középisko­lások számára. JOCHOM ISTVÁN » Pál Olivér hagyományőrző hadnagy el­mondta: a táborozásra har­madik alkalommal kerül sor, előző két esztendőben Málnás­fürdőn szervezték meg. Eddig csak egyesületi tagok vettek részt, a előadók, kutatók, ha­gyományőrzők és történészek magyarországiak voltak. Idén a történelmi vetélkedővel egy­bekötött táborban negyven felső-háromszéki középisko­lás venne részt, egy héten ke­resztül az 1848-49-es magyar forradalommal és szabadság­­harccal kapcsolatos tudniva­lókról hangzanak el előadások kissé másként, mint ahogy azokról a tankönyvek írnak. A táborozás idejére tizennégy előadót hívnak meg és harminc háromszéki hagyományőrző - huszár, tüzér és gyalogos - is jelen lenne, ők részben felvál­lalják a táborozás költségeit. A rendezvény összköltségvetése negyvenezer lej. Úgy válogat­nák össze a tanulókat, hogy lehetőleg mind a tizenhárom felső-háromszéki községből és a céhes városból is legyen 3-4 résztvevő. A szervezők a tábor anyagi hátterének biztosításához a megyei önkormányzat és a fel­ső-háromszéki polgármesteri hivatalok támogatását kérik. Hagyományőrző huszárokat is várnak a táborba A SZERZŐ FELVÉTELE

Next