Háromszék, 2017. szeptember (29. évfolyam, 8188-8213. szám)

2017-09-27 / 8210. szám

Szárazajta könnyei HECSER LÁSZLÓ »Kelemen-Kari­kás Árpád helybeli református lelkész személyes hangvételű, szenvedélyes beszédben ele­venítette fel az 1944-ben tör­ténteket. Fájdalmát fejezte ki, amiért a magyarsággal jó, sőt, testvéri viszonyban élő romá­nok egy része viszályt szított, teret engedtek dühüknek, ha­mis vádakat fogalmaztak meg, és a magukat Isten fölé helyező gárdistákkal közösen ártatlan vért ontottak. Imájában arra kérte a templom népét, soha ne engedjenek a rossz kísérté­sének, és ne engedjék, hogy szí­vükbe bosszú költözzön.» 2 A SZERZŐ FELVÉTELE A szomorú esemény óta Hetvenhárom esztendő telt el, de Szárazajta népe mai napig nem tudta tel­jességgel feldolgozni, hogy tizenhárom ártatlan embernek kellett mártírhalált halnia a betörő román martalócok bosszúvágya miatt. A Gavrilă Olteanu vezette Maniu-gárdistáknak a falu lélekben már megbocsátott, de tetteiket nem felejtik- hangzik el minden esztendőben a megemlékezés alkalmával. Visszaállamosították a máról holnapra kézdial­mási iskolaépületetA­z ukrán kisebbségi modell A nyáron az országos restitúciós bizottság hivatalos átiratban értesítette a kézdialmási önkormányzatot, hogy elutasították a helybeli római katolikus egyház egykori egyházi iskolaépületre és az elkezdett iskolakápolnára benyújtott visszaigénylési kérését. Az egyháznak harminc nap állt rendelkezésére a fellebbezéshez, de Molnár István polgármester tudomása szerint nem éltek e jogukkal. SOCHOM ISTVÁN : Az elöljáró sajnálatát fejezte ki, hogy az egyház nem kaphatta vissza egykori, a kommunisták ál­tal elkobzott jussát, de saj­nos, nem tudta bizonyítani tulajdonjogát az épület felett. A telekkönyvben csak az in­gatlan alatt levő terület sze­repelt, az annak idején tég­lajegyek vásárlásával épült iskola nem. »2 A SZERZŐ FELVÉTELE A kézdialmási régi iskola épülete v -I­v­ee­annak az országban emberek, akik­­ egyáltalán nem beszélnek ukránul, ez m­á­z egységünket és nemzetbiztonságunkat érntő kérdés” - mennydörgöti Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, miután hétfőn este Petro Porosenko elnök aláírta a sokat bírált, anya­nyelvhasználatot korlátozó új oktatási törvényt. „Százszázalékosan meg kell védeni” az ukrán államnyelvet, ennek szellemében rögzíti az okta­tás korszerűsítését célzó jogszabály, hogy 2018 szeptemberétől a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csakis az elemiben engedélyezett. Az ok: Ukrajnában az oktatás nyelve az állam nyelve, az ukrán nyelv tökéletes ismerete pedig állampolgári kötelesség. Ismerős, Kelet-Közép-Európa nyomo­rúságára utaló retorika, miközben a nemzetbiz­tonság és a nyelvismeret közötti összefüggést legfennebb Klimkin, Porosenko és társai láthatják. Az államfő érvelése szerint a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biz­tosít, mert szavatolja, hogy az iskola elvégzésével mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami elengedhetetlen a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában. Csakhogy a „sikeres pályafutás” diktatórikus eszközökkel való biztosítását elfogadhatatlannak tartják mind az Ukrajnában élő nemzeti közösségek, mind szomszédai. Utóbbiak közül határozottan tiltakozott Magyarország, Románia és Lengyelor­szág, mi több, Oroszország is jelezte, az új ukrán oktatási törvény sérti Ukrajna több millió orosz ajkú állampolgárának érdekeit. Moszkva nem véletlenül emelt kifogást, hiszen Porosenkóék mindenekelőtt az oroszoknak szánták új törvényüket. Bukarestben is intenzíven ellenkeznek, Budapesten pedig már a törvény parlamenti elfogadásától kezdve követke­zetesen és keményen tiltakoztak, ám ez egyáltalán nem hatotta meg Kijevet. Ukrajnának ez fájni fog - nyilatkozta tegnap Szijjártó Péter külügyminiszter, üzenve, hogy Magyarország az Európai Unióban „blokkolni és vétózni” fog mindent, ami előrelépést jelenthetne Ukrajnának az európai integrációs folyamatban. Ám az EU-ba igyekvő Ukrajnát egyál­talán nem hatják meg a civilizált együttélés játék­­szabályai. Nem is csoda, mert az EU-t az oktatási törvény kevésbé zavarja, Amerika pedig-geopo­litikai érdekekből - üdvözölte az új ukrán oktatási reformot, így aztán Porosenko bátran harsoghatja. „Ukrajna eddig is és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásainak, összhangban van az európai normákkal és példaér­tékű a szomszédos országok számára”. Ismerős és valótlan állítás. Különös fintora a sorsnak, hogy e volt szovjet érdekszférában a nemzeti kisebbségekhez való viszonyulást sokan tartják példaértékűnek, miközben hemzsegnek a megoldatlan problémák. Hazugság és nemzeti közösségek elleni indulatok - ez Kelet-Közép- Európa tragédiája, s bizony lehangoló érzékel­ni, hogy e volt kommunista olvasztótégelyben szinte lehetetlen megszabadulni a nacionalista beidegződésektől. MÓZES LÁSZLÓ ANYANYELVHASZNÁLAT A KÖZIGAZGATÁSBAN Engedne az RMDSZ Az RMDSZ egyet tudna érteni azzal, hogy 15 százalékban állapítsák meg azt a küszöbértéket, amelyet el kell érnie egy kisebbségnek egy település lakosságának arányában ahhoz, hogy használhassa anyanyelvét a közigazgatásban - nyilatkoz­ta hétfőn Kelemen Hunor. A szövetség elnöke megjegyezte, a témáról semmilyen megbeszé­lést sem tartottak, „azt hiszem, hogy a közigazgatási bíróság el­halasztja holnapról, hogy jelen­tést adjon ki ez ügyben” - fogal­mazott. - Mi a kezdeményezők szempontjából egyet tudnánk ér­teni egy 15 százalékos küszöbbel. Meg kell mondanom, ha létrejön­ne egy kompromisszum, akkor a mostani, mintegy 400 település, amely a 20 százalékos küszöb alá esik, további 73-74-gyel bővülne. Azt gondolom, senki nem veszí­tene. Ebben a törvényben nincs szó arról, hogy hivatalos nyelvvé váljon a magyar, csak arról, hogy a közigazgatásban használni lehessen a magyar nyelvet ott, ahol teljesülnek ezek a feltételek” - nyilatkozta Kelemen a parla­mentben. Hozzátette: „a 15 szá­zalék mindenki számára hasznos és korrekt kompromisszumot jelentene”. Drágul az áram Többet kell fizetni október el­sejétől a villamos energiáért. Niculae Havrilet, az országos energiaár-szabályozó hatóság elnöke a tegnapi, erre vonatko­zó egyeztetéseket követően azt nyilatkozta: 100 kWh fogyasz­tás esetén átlagosan 3,45 lejjel emelkedik a havi fizetnivaló. A téma kapcsán az economica.net hírportál - hivatalos forrásokra hivatkozva - 5 százalék körüli áremelésről számolt be. A ható­ság ugyanakkor csütörtökre na­polta a földgáz árának módosítá­sára vonatkozó döntést, ám ezt megelőzően Emil Calotă alelnök tegnap úgy nyilatkozott, október elsejétől hat százalékkal emel­kedik a lakossági gázár. A hazai kitermelésű földgáz felvásárlási árát 2017. április elsejétől libera­lizálták, a lakosság által fizetett végső összeg a fűtőanyag szállí­tási, elosztási, valamint tárolási díját is magában foglalja. (dvk)

Next