Háromszék, 2017. december (29. évfolyam, 8266-8287. szám)

2017-12-04 / 8266. szám

2017. DECEMBER 4., HÉTFŐ KÖZÉLET Adventi gyertyagyújtás Kézdivásárhelyen December 2-án, szombat este több száz ember jelenlétében Farkas Alajos, a kantai Szent­­háromság római katolikus plébániatemplom segédlelkésze meggyújtotta az első adventi gyertyát Kézdivásárhely központjában a Gábor Áron-szobor mögött elhelyezett nagy méretű koszorún. SOCHOM ISTVÁN » A korábbi évektől eltérően, idéntől egy­házi jelleget kap az ünnep­ség, nem politikusok gyújtják meg az adventi koszorú gyer­tyáit. Az első gyertyagyúj­tásra a karácsonyi fények is kigyúltak a főtéren. A gyertyagyújtást a pol­gármesteri hivatal immár ha­todik esztendeje a két magyar történelmi egyházközséggel közösen szervezi meg. Igét hirdetett Farkas Alajos se­gédlelkész és Ruszka Sándor református lelkipásztor. Rövid ünnepi műsort adott elő a kantai Szentháromság­templom kórusa, a Benedek Elek Óvoda, a 2-es számú Óvoda, a Petőfi Sándor-iskola és a Református Kollégium. A Kézdivásárhelyi Nők Egyesü­letének tagjai a városháza ál­tal biztosított friss kaláccsal és meleg teával kínálták meg a fellépő óvodásokat és kisis­kolásokat, illetve a jelenlevő­ket. A következő három gyer­tyát december 9-én, 16-án és 23-án 18 órától gyújtják meg. A SZERZŐ FELVÉTELE *1 Fphtjl’’'“' \ % 1' f m Hi •­ p i fntr' Tíz év sikerei és kudarcai 1. Sándor Krisztina, aki 2007- ben a Tőkést támogató egyik szervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke volt, az események kronológiájára emlékeztetett, az év eleji hu­zavonára, amikor nyílt leve­lek, felkérések dacára sem volt hajlandó a Markó Béla vezette RMDSZ befutó helyet biztosítani Tőkésnek, így a hat szervezet elkezdte az aláírás­­gyűjtést, és március 13-ára összesítettek 138 ezer támoga­tó kézjegyet. Az ezt követő tár­gyalások sem vezettek ered­ményre, így szeptemberre megszületett a döntés: Tőkés függetlenként indul. Sándor Krisztina elemezte az akkor elindult folyamat pozitív és negatív hozadékait egyaránt. Eredményként értékelte, hogy sok, akkor feltűnt ifjúsági ve­zető később a nemzeti oldalon vállalt politikai szerepet, hogy mára van egy szervezett háló­zatuk, intézményrendszerük (Demokrácia Központok), hogy sikerült befolyásolniuk a ma­gyar nemzetpolitikát, nagyon sok javaslatuk, elképzelésük beépült abba. A negatívumok között említette a lemorzso­lódás folyamatát, hogy sok értékes közéleti embert elve­szítettek ez alatt a tíz év alatt, de ide sorolta a nemzeti oldalt szétforgácsoló belső vitákat, megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy nem sikerült kompromisszumot találni az MPP-ben, és ez annak szétesé­séhez, új párt létrehozásához vezetett. A negatívumok közé sorolta a megnövekedett kö­zömbösséget, az illúzióvesz­tést, erdélyi magyar rendszer­­váltást akartak, az eredmény nem kielégítő - mondotta. Tőke Ervin 2007-ben egye­temistaként kapcsolódott be a Tőkést támogató mozga­lomba, akkor siker született, meg kell próbálniuk tovább­ra is abból építkezni - fogal­mazta meg. Gazda Zoltán, aki aktív résztvevője volt a háromszéki aláírásgyűjtés­nek, kampánynak, az SZNT nevében is szólt. Mint mon­dotta, visszaemlékezvén két szélsőség csap össze benne: a sikertörténet öröme, illetve az elkeseredettség, a düh. A 2007-es választás kiemelkedő eredményét követte a 2008-as önkormányzati választá­son aratott győzelem, ám az akkor keletkezett jelentős fel­hajtóerő megszakadt, mert az MPP képtelen volt profi mó­don politizálni, a lejtmenet pedig folytatódott, amikor Tőkés 2009-ben vállalta, hogy RMDSZ-listán indul a követ­kező EP-választáson. Vélemé­nye szerint ez nagy hiba volt, amely beindította a lavinát, és jelentősen gyengítette a nemzetben gondolkodó poli­tizálást. „Legyünk bölcsek, tanuljunk a múltból, s akkor talán lesz újabb lehetőség” - kívánta felszólalása végén. Szilágyi Zsolt­­ 2007-ben Tőkés kampányfőnöke volt, ma az EMNP elnöke - felszó­lalásában kiemelte a Tőkés körül létrejött példamutató összefogást, kifejtette, az álta­luk képviselt helyzetteremtő politizálás szembenállása a helyzetbe simuló politizálás­sal ma is létezik. „Senki nem akar háborúskodást a többsé­gi román nemzettel, békében akarunk velük élni, de ha harcolnunk kell jogainkért és az autonómiáért, akkor ezt a harcot meg kell vívni” - mon­dotta. Toró T. Tibor elmondta, 2007-ben első alkalommal kí­náltak országosan alternatí­vát az erdélyi magyarságnak, nagyon szép győzelmet értek el, amelyet azonban számos hiba követett, de az a csoport, amely akkor Tőkés mellett volt, ma is mellette áll, a hat szervezet képviselőinek több­sége jelenleg az EMNP-ben politizál. 2007-ben jó döntést hoztak, 2008-ban történelmi sikert értek el, az utána elkö­vetett hibákért kinek-kinek vállalnia kell a felelősséget. Méltatta Tőkés szerepét, mint fogalmazott: az ilyen szemé­lyiségek viszik előre a törté­nelem kerekét. Tőkés László felszólalá­sában Háromszék szerepét emelte ki a tíz évvel ezelőtti történésekben, mint fogal­mazott: „itt volt az ellenzéki politizálás fellegvára és leg­erősebb bástyája”. Meglátá­sa szerint a tíz esztendővel ezelőtti győzelem az autonó­mia, az önrendelkezés, a vá­lasztás szabadsága miatt volt fontos. Tőkés számba vette az RMDSZ-ben lezajlott változá­sokat, amelyek a 2007-es tör­ténésekhez vezettek, a bras­sói kongresszustól, a neptuni áruláson át a Markó-Frun­­da-éráig, mindazt, amely megérlelte bennük, hogy az erdélyi magyar politikában és közéletben rendszerváltás­ra van szükség. Minden párt - RMDSZ, MPP, EMNP - létre­hozásában szerepet vállalt, de ha egy autó rossz irányba tart vagy meghibásodik, és sem az irányváltását, sem a megjaví­tását nem lehet elérni, akkor le kell cserélni, nem szabad folytatni vele az utat a szaka­dék felé - magyarázta. Kitért a többször hibaként emlegetett 2009-es RMDSZ-listán indulá­sára is, mint mondotta, nem volt a szövetség alárendeltje, nem tagadta meg elveit, a ko­rábbi értékeket képviselte ab­ban a helyzetben is. A jelen­ről szólva kifejtette: sajnos, ma is mindenre rátelepszik az egypártrendszer, ez pél­dául a pénzek elosztásában is tetten érhető, az RMDSZ a ro­mán állam által a magyarság számra kiutalt 5 millió eurót pártépítésre és a mellette ál­lók támogatására használja. Pozitívnak nevezte, hogy a szövetség ma már nemcsak Bukarest felé irányul, hanem nyitott Budapest felé is, remé­li, ez nem politikai opportu­nizmus csupán. Tőkés László pozitívan értékeli tíz évvel ezelőtti indulását és az azó­ta eltelt időszak eredményeit is, az MPP szerepéről lehet vitatkozni, ő sem látja rózsa­színben vagy fekete-fehérben a helyzetet, vannak érvei, ám az idő hiánya miatt ez a fó­rum nem alkalmas erre a vi­tára-vélekedett. A teremből többen hozzá­szóltak, volt, aki a tíz évvel ezelőtti nagy pillanatot idéz­te fel, volt, aki Tőkést méltat­ta. Kovács István unitárius lelkész fogalmazta meg: van okunk ünnepelni, de tanulni kell a múlt hibáiból. Hangsú­lyozta: ő hisz benne, ha kicsit késéssel is, ha vargabetűkkel, de vonatunk célt érhet, ehhez csak kitartás kell. Tőkés László beszámolót tart Drágulhat a víz Baráton ! » A városvezető azon a véle­ményen volt, hogy a kezdeti időszakban, amíg a vezetőség számára kiírt versenyvizsgák és a személyzet alkalmazása miatt ideiglenes helyzet áll fenn, az igazgató fizetése a polgármesteri hivatal iroda­vezetői illetményével legyen egyenlő, majd a menedzse­ri szerződésben vállaltaktól tegyék függővé. Nagy István független tanácstag azon kér­désére, hogy a polgármesteri hivatal mellett működő víz­­szolgáltató alkalmazottjainak mindenikét átveszik-e, Lázár- Kiss azt válaszolta, szeretnék, de kérdés még, hogy a munka­ügyi hivatal hozzájárul-e vagy kifogásokat támaszt. „Ezek az emberek évek óta helytállnak, megérdemlik, hogy továbbra is alkalmazzuk őket. Megol­dást kell találnunk rá, hogy egyikük se maradjon munka­hely nélkül” - mondotta. A polgármester úgy vélte, ahhoz, hogy a cég ne legyen veszteséges, a fizetéseket és a felmerülő költségeket folya­matosan fedezni tudja, valószí­nűleg növelniük kell a víz árát, ám az áremelés mértékének meghatározásához néhány hó­nap gyakorlati tapasztalatra lesz szüksége a vezetőségnek. A részvényesek tanácsá­nak összetételét a helyi tanács képezi le, így az öt tagból négy RMDSZ-es­­ néhány perces szünetet kérve végül Ráduly László Dezsőt, Weithaller Wat­tert, Kotecz Attilát és Pál-Szilá­­gyi Zoltánt nevesítették az EMNP és a függetlenként man­or vízszolgálta­tó vállalat nem dönthet önállóan hitel felvételéről, a tanács jóváha­gyását kell kérnie dátumot szerzett Nagy István alkotta frakció Dimény Lászlót javasolta. A cég részére hu­szonötezer lejt szavaztak meg, amit a kezdeti időszakban mű­ködésre költhet el. A tanács nem támogatta, hogy a vál­lalat saját hatáskörben dönt­hessen kölcsön felvételéről, a polgármester azzal érvelt, az ilyen jelentős kérdésekről a tanácsnak kell határoznia.

Next