Háromszék, 2018. augusztus (37. évfolyam, 8461-8486. szám)

2018-08-01 / 8461. szám

SEPSISZENTGYÖRGY Nagyobb munkálatot idén nem kezdenek VÁRY O. PÉTER • Jó néhány utca felújítására aláírták a kivitele­zési szerződéseket, de idén már újabb nagy munkálathoz nem fognak hozzá a városban - nyilat­kozta Antal Árpád polgármester. Elmondta, a Vasile Goldiş utcá­ban azért nem kezdik meg a javí­tást, mert ott össze kell hangolni a munkát a Kisstadionnál zajló építkezéssel: a nagy tehergépko­csik összetörnék az új útfelületet, tehát inkább kivárják az építke­zés végét. A dohánygyári hegyre szintén aláírták a kivitelezési szerződést, ott az a gond, hogy hosszadalmas előkészítési mun­kálatokra lesz szükség, és látva az esős időjárást, valószínűleg nem tudnák idén befejezni, ezért tavasszal fognak csak hozzá.»­3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI A László Ferenc utcában is dolgoznak idén Petőfi adósai vagyunk A fehéregyházi csata úgy vonult be a magyar történelembe és Európa történetébe, hogy a romlást és Petőfi Sándor eltűné­sét jelentette, ezért gyászolunk minden július 31-én - mondta tegnap délután az Erzsébet park pavilonja előtt Czegő Zoltán költő, író, majd átadta a hangot az uzoni fúvószenekar egy csoportjának, akik Lázár László vezényletével az emlékün­nepség hangulatáról gondoskodtak, kezdetben ’48-as dalokat, végezetül pedig a himnuszokat fújva el a szép számban megje­lent résztvevők előtt. NAGY B. SÁNDOR : „És megis­meritek az igazságot, és az igaz­ság szabadokká tesz titeket” - olvasta János evangéliumából Ungvári Barna András uzeni református lelkipásztor, majd rövid igehirdetésében arról beszélt, hogy a földi igazságok mindig viszonylagosak, csak egy örök igazság van: mindnyá­jan az Úristen teremtményei vagyunk, aki a kezében hordoz bennünket a földi életben és az örökkévalóságban is.» 3 JOHANNIS ISMÉT KIMUTATTA FOCA FEHÉRJÉT Frontális támadás az anyanyelvhasználat ellen Az ellenzéki pártok után Klaus Iohannis államfő is alkotmányossági óvást emelt tegnap a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó új közigazgatási törvénykönyv ellen. Az elnöki hivatal honlapján köz­zétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogo­kat támadja. A szász gyökerekkel rendelkező, nagyszebeni születésű Klaus Werner Iohannis - aki másfél évvel államfővé választása előtt a német kisebbség érdekvédelmi szervezetének éléről került a román nagypolitikába-alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelke­zést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelvhaszná­lati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.»­5 LOMNICI ZOLTÁN KLAUS IOHANNISHOZ FORDULT .............. " * Kegyelmet a kézdivásárhelyi fiataloknak Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arra hívja fel Klaus Iohannis államfőt, hogy adjon kegyelmet Beke István és Szőcs Zoltán elítélt székelyföldi fiataloknak. Lomnici Zoltán egy tegnapi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, egy évig is eltarthat, amíg elbírálják a kérelmüket az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Szerinte a legfelsőbb bírósá­gon erősen megkérdőjelezhető ítélet született. Mint mondta, Bajkai István fideszes ország­­gyűlési képviselővel együtt megígérte a hozzátartozók­nak, hogy felhívják a nemzet­közi közvélemény figyelmét is a „megalapozatlan” elöntésre, amelynek valódi célja az Er­délyben élő magyarok megfé­lemlítése. Másrészt jogi eszkö­zöket is igénybe vesznek a két fiatal védelmére.­­4 máról holnapra Három lépés a diktatúra felé .E­gyetlen nap alatt, július 30-án három olyan fő esemény történt, ami úgy harminc évvel igy veti vissza Romániát, a legsötétebb diktatú­ra idejébe. Az első inkább színes, pikáns kis hírnek tűnik: egy trágár szövegű rendszámtábla ellen teljes gőzzel felvonult a rendőrség, és tulajdonosát nem csupán a táblák, illetve a hajtási jogosítvány el­kobzásával bünteti, hanem börtönnel is fenyegeti. Egy illetlen szóért ez erős túlzás, csakhogy a sér­tés címzettje az egykori sérthetetlen Román Kom­munista Párt utódja, a Szociáldemokrata Párt, amely nem híve, csak elszenvedője a vélemény­­szabadságnak. Bizonyos mértékig. És amikor a vezér megálljt parancsol, a politikailag azóta is alárendelt rendőrség nem kapkod az emberi jogok kiáltványa után, hanem törvénykövetést mímelve két hét alatt nagy nehezen kiás egy régi szabályt, amely szerint a rendszámtáblán számoknak is lenniük kell. Látszatnak megteszi, hiszen úgyis mindenki tudja, miről van szó: arról, hogy aki bírálni mer, azt orrba, sőt, lehetőleg láncra verik. És még tapsolnia is kell hozzá. Pártunk és kormányunk Hargita megyei helytartója, Jean- Adrian Andrei prefektus ugyanis kötelezővé teszi az állami ünnepeken való jelenlétet az intézményvezetőknek, és írásbeli magyarázatot kér a hiányzóktól. Miért nem mindjárt orvosi igazolást? És hány alkalmazottját vigye magával az igazgató? A fehér inget már a június 9-ei nagy­gyűlésen előírták, piros rózsát is kell tűzni? Nem magyaráznak ártó szándékot a tüskéibe? A tábla milyen szövegű legyen az augusztus 23-a helyett bevezetett parádékon? Jó lesz az Éljen Dragnea elvtárs, a nép hőn szeretett fiai? De most már az Éljen Johannis! feliratokat is kezdhetik gyártani azok, akik a Ceauşescu-kor­­szakot sírják vissza. Európai értékrendjét fennen hangoztató államelnökünk ugyanis alkotmányos­­sági óvást emelt egy olyan törvénytervezet ellen, amely egy uniós kisebbségvédelmi keretegyez­ményből átvett rendelkezéssel megtiltaná a köz­­igazgatási egységek etnikai összetételének felülről irányított módosítását. Nagyapáink korában a kö­zösség beleegyezése nélkül nem lehetett beköltözni egy szász településre, e szászok egyik utolsó kép­viselője pedig épp az önrendelkezésre hivatkozva adna szabadságot a kisebbségi arányok - például Székelyföld feldarabolásával elérhető - feloldásá­hoz. És hogy félre ne értsük, tegnap szinte minden kisebbségi jogot megtámadott. Ezek után már csak üres hőzöngés, hogy Traian Basescu - aki Iohannishoz hasonlóan a magyarok szavazatainak is köszönheti, hogy ál­lamelnök lett és az is maradt - a székely zászlók miatt is eljárást indítana. Le van maradva, ka­pitány úr, már sok szimbólumpert elvesztettünk ebben az eredeti román demokráciában. A diktatúrák egyébként ritkán kezdenek a rendszer megváltozására vonatkozó bejelentés­sel. Általában arról értesítenek bennünket, polgá­rokat, hogy nemzeti értékeinket, népi demokráci­ánkat és hasonlókat védenek a hatalmon levők. Aztán arra ébredünk, hogy a viccekért, versekért is bezárják azt, aki nem menetel velük. DEMETER B. ILDIKÓ

Next