Háromszék, 2019. július (31. évfolyam, 8730-8756. szám)

2019-07-01 / 8730. szám

áromszék 2019. JÚLIUS 1., HÉTFŐ KÖZÉLET SEPSISZENTGYÖRGY Útjavítások és forgalmi változások Három utca korszerűsítése miatt több helyen is módosul a forgalmi rend Sepsi­­szentgyörgyön, s habár ezek ideiglenes változások, ajánlott óvatosan, a táblákat figyelve vezetni, nem megszokásból. Mindhárom utcában teljes felújítást végez­nek, sor kerül a víz-, szennyvíz- és esőcsatorna-hálózat, a közvilágítási rendszer és az útburkolat cseréjére is. DEMETER­.ILDIKÓ » A Kós Károly út har­madik, a dohánygyári hegy és az előpa­­taki letérő közötti részén több szakasz­ban fogják a szükséges munkálatokat elvégezni, hogy ne kelljen lezárni az utcát az autóforgalom előtt. Előbb a fél oldalát zárják le a Patak és az Andrei Șaguna utca között, tehát Illyefalva irá­nyából autóval a Patak, Füzes és Gyár ut­cán kerülve lehet a városközpontba jut­ni. Itt az a legfontosabb változás, hogy a Patak utca és a Cigaretta utcának a Kós Károlytól a Patak utcáig tartó része is kétirányú lesz. A központ felől viszont még a Kós Károly úton lehet Illyefalva (és Élőpatak) felé menni - tudatja a vá­rosháza közleménye. Ha ez a szakasz el­készül, a Patak és a Jókai Mór utca közötti rész következik, akkor majd a falvakról jövők haladhatnak egyenes úton a köz­pont felé, a kifelé menőknek azonban a Dózsa György, Bolyai János és József At­tila utcán kell kerülniük. Utoljára az elő­­pataki útkereszteződést zárják le, akkor is befelé lehet majd egyenesen menni, a központból kifelé pedig ugyanazzal a kerülővel. Ez utóbbi munkafázis az ígé­retek szerint legtöbb két hétig tart. Az Ág utcát a munkálatok idejére teljes egészében le fogják zárni, ezért a szomszédságában levő, jelenleg egyirá­nyú Császár Bálint, Gyümölcsös, Füzes, Nicolae Grigorescu és Munkás utcában kétirányú lesz a forgalom. Az Ág utcai lakosok autóikat az Urban Locato Kft. Gyár utcai udvarán parkolhatják le, amelyet erre a célra nyit meg - ugyan­csak ideiglenesen - az önkormányzat. A Puskás Tivadar utcában már tel­jes szélességben dolgoznak, egyelőre az 1918. december 1. út és az Olt utca közötti részen, tehát az Olt utcából már nem lehet behajtani. Hamarosan a Grigore Bălan út és a Dália utca kö­zötti részt is lezárják, és akkor a Má­­lik József, Tavirózsa, Dália és Sport utca, valamint az 1918. december 1. úti 18-as tömbház felől sem lehet autóval bemenni. Itt is kétirányúvá válik egy rö­vid útszakasz a Grigore Bălan úti 30-as tömbház mögött. Könyvben az oltszemi Mikó-kastély­ ­ » FEKETE RÉKA » Az egybegyűlteket Fodor István, Sepsibodok polgármeste­re köszöntötte. Kovács András akadé­mikus, egyetemi tanár, a könyv lektora elmondta, viszonylag gazdag levéltári anyag állt a szerzők rendelkezésére az épületegyüttes múltjának feltárása so­rán, és ezáltal majdnem összefüggő ké­pet alkothatunk az erdélyi, székelyföldi művelődés szempontjából is kiemelke­dő jelentőségű építészeti alkotásról. A művészettörténész röviden ismertette az építtető gróf Mikó Miklós életútját, és hangsúlyozta, sokoldalú személyisé­gének legfontosabb tárgyiasult lenyo­mata az 1827-ben elkészült oltszemi kastély. Párhuzamot vont a gróf Bethlen Lajos által korábban Kerlésen (Beszter­­ce-Naszód megye) építtetett kastély és az oltszemi között; a hasonlóságot azzal magyarázta, hogy személyi kapcsolata is volt a két családnak egymással. Lek­torként méltatta a két szerző munkáját: Csáki Árpád történész végezte a levél­tári kutatásokat és írta meg a Mikó csa­lád és az oltszemi birtok történetét, gróf Mikó Miklós életrajzát, a kastély birtok­lástörténetét, összegezte a korábbi vo­natkozó kutatásokat, Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök pedig bemutatja a kastélyt, a benne ta­lálható falképeket, a berendezést és az épület környezetét. A levéltári kutatásokat Sepsiszent­­györgyön, Kolozsváron és Budapesten végezték, a kézirat alapját képező kas­télyleltárt Nagy Botond sepsiszentgyör­gyi levéltáros fedezte fel és adta át a szerzőknek - ismertette Csáki Árpád. A kötet adattárában közzétett 19. századi leltárak a Mikó család Kolozsváron őr­zött levéltárából kerültek elő, de kaptak segítséget más kutatóktól is, akik iratok másolatát küldték el vagy szakmai ta­nácsot nyújtottak - mondotta. Csáki kiemelte az aldobolyi származású, Bu­dapesten élő Deák Ildikó művészettörté­nész közreműködését a falfestmények előképeinek beazonosításában, a kötet­ben szereplő metszetek felkutatásában és digitális másolataik beszerzésében. A történész elmondta, gróf Mikó Miklós családi fészeknek szánta a kastélyt, de a családot ért tragédiák sorozata, majd a halála utáni örökösödési, birtoklási pe­rek miatt már a 20. század elején kiesett a Mikó család tulajdonából, azt követő­en az épület több gazdát cserélt, majd 1931-ben Emil Schmutzler brassói tex­tilgyáros vásárolta meg, aki vadászkas­tély jelleget kölcsönzött neki. Az épü­letegyüttest államosították, 1973-ban a román állam tulajdonából a megyei tanfelügyelőség gondozásába került, hátrányos helyzetű és speciális nevelé­si igényű gyermekek gondozására, ok­tatására létrehozott kisegítő iskolaként használták, egy részében jelenleg is iskola és bentlakás működik. 2014-ben vásárlás útján került Kovászna Megye Tanácsa és a sepsibodoki önkormány­zat közös tulajdonába. Csáki Árpád szólt a kutatás hiá­nyosságairól is: nem találtak adatokat a kastély építésének körülményeiről, nem sikerült megbizonyosodni arról, hogy Bodor Péter ezermester festette­­e a falképeket, miként erről Kelemen Lajos művészettörténész vélekedett. Az ötéves munka folytatását, további források felkutatását, egy bővített ki­adás megjelentetését tartja fontosnak Benczédi Sándor, és hangsúlyozta, el­engedhetetlen a kastély restaurálása. A műemlékvédelmi szakember bemutat­ta a Deák Ildikó tulajdonát képező, ifj. VARGYASI LEVENTE FELVÉTELE Johann Lorenz Rugendas hat darabból álló metszetsorozatának másolatait, amelyek előképei a kastély egyes fal­festményeinek. Benczédi a kötetben negyvenkilenc falfestményt ismertet, többségükhöz az előképként használt/ feltételezett metszeteket is csatolja. A falfestmények nagy európai városok épületeit, utcarészletét, csatajelenete­ket, vadászatokat ábrázolnak, amelyek neves múzeumokban, magánygyűjte­ményekben fellelhető metszetek alap­ján készültek különleges technikával. Deák Ildikó elmondta, olyan tökélete­sek az arányok, annyira pontos a ha­sonlóság a kis méretű metszetekkel, hogy minden bizonnyal vetítéses vagy négyzethálós technikát használtak. A jelenséget egyedinek nevezte, szerinte szinte csoda, hogy a méretükben na­gyon különböző metszetek és a falfest­mények ennyire azonosak. Az oltszemi Mikó-kastély című kötet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovász­na Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre a Székely Nemzeti Múzeummal partnerségben. A könyvet a Háromszék Vármegye Kiadó adta ki, a T3 Kiadó nyomdájában készült. A könyvbemuta­tón közreműködött a sepsiszentgyörgyi Laudate kvartett. Olthzeme 700 éve Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Olt­­niu, Olthzeme néven jelenik meg a háromszéki Olt menti település, majd említik Oltszeme, Olt­szeme néven is - tudtuk meg Tamás Sándor megyei ön­­kormányzati elnök Oltszeme nevének megjelenése és változatai az elmúlt 700 évben című vetített képes előadásá­ból. Oltszem nem hétszáz éves, hanem sokkal régebbi, hisz bizonyított, hogy római katonai tábor nyomait találták meg a régészek - hangsúlyozta. Az elő­adó bemutatta a névváltozatok alakulá­sát, az első - XVII. és XVIII. század eleji - térképeket, amelyeken a települést feltüntetik, a későbbi vármegyetérké­peket, a katonai felmérések alapján ké­szült térképeket - ezek jól tükrözik az éppen érvényes hatalmi viszonyokat is. Az 1915-ös román térképen Olteniir, az 1928-ason Olteni névvel jelölik a telepü­lést, a vonatkozó térképek Háromszék többi helynevéről is a kor szellemében tanúskodnak. Az előadónak az 1944- ig tartó időszakból három képeslapról van tudomása, amelyeken Oltszem, il­letve a Mikó-kastély jelenik meg, ezek­ről is szólt, és a megyei önkormányzat képviselőjeként, a kastély intézményi társtulajdonosaként az épület restaurá­lásának reményével zárta bemutatóját. Csáki Árpád és Benczédi Sándor dedikál KÉZDI VÁSÁRHELY ÉS BARÓT Legyünk felkészültek Szombaton Kézdivásárhelyen a Gá­bor Áron térre érkezett a marosvá­sárhelyi SMURD (rohammentő-szol­­gálat) Alapítvány Légy felkészült! jelmondatot viselő karavánja. Tegnap Baróton állomásozott a rohammentő-szolgálat mobil központja. SOCHOM ISTVÁN » A Gábor Áron téren 10 és 18 óra között a piros színű nyer­ges vontatóban, egy negyven férőhe­lyes előadóteremben a tűzoltók és a rohammentősök elsősegély-bemutató­kat tartottak, tűzoltással kapcsolatos rövid­filmeket vetítettek felnőtteknek és gyermekeknek. Az előadások során bemutatták azokat a főbb természetikatasztró­­fa-típusokat, amelyek Romániát is érinthetik (földrengés, árvíz, tűz­vész), illetve azokat az eljárásokat, amelyekkel felkészülhetünk ezekre az esetekre. Tolvaj Marius alhadnagy, a Kovász­­na Megyei Készenléti Felügyelőség szóvivője elmondta, hogy a SMURD- karaván második alkalommal tar­tózkodik megyénkben, tavaly Sepsi­­szentgyörgyön tartottak bemutatót, jövőre várhatóan Kovászna fürdővá­ros következik.

Next