Hasznos Mulatságok, 1827. 2. félév (1-52. szám)
1827 / 1. szám
két íratta : „Méreg a’ Király számára”. A’ 2-dikra „Méreg a’ Királyné számára”, — a’ harmadikra : „Méreg az Orleansi Herczeg, számára”,— és így tovább a’ Királyi ház egyébb Tagjai számára. — Midőn a' gyermek írását elvégezte, azt monda a’ fiúnak: „Édes fiam az Istenért ne szólj erröl senkinek egy szót se, még édes anyádnak se; mert külömben mind a te , mind az én életem veszedelemben lészen”. Ezekután a pakétákat utazó tarisznyájába rakván ebédet kívánt, a’ Kőris-? marostól. Mig Rabelais ebédelt, a’ gyermek, édes anyyának , a’ Kortsmárosnénak , a’ dolgot elbeszéltette. A’ jó kortsmárosné megijedvén , ’s gyanúját nevelvén az utasnak veszedelmes külső tekintete , azonnal a’ városi Tisztségnél jelentést tett. A’ városi Tisztviselő sietve pandúrjaival a’ kortsmár körül vette , és minekutánna Rabelaisnak néhány rövid kérdéseket tett volna, és megvizsgálván bútyorát, abban a’ méreg pakétákat szemlélte volna, minthogy Rabelais a’ kérdésekre tsak bizontalan feleleteket adott, erős őrizet alatt azonnal Parisba küldötte. — Rabelais jó nyerges lóra ült, útközben betsületes étele itala volt, an nélkül , hogy tsak egy krajczárjába került vólna, és rövid nap múlva Párisban a’ Király elejébe állíttatott, a’ ki ott igen jól ismerte. A’ Király azt kérdezé , hogy mi volna az oka, hogy ő illy nyomorúlt állapotban légyen? Erre a’ Tisztviselő Tiszti jelentését a’ méreggel töltött butyorral együtt bemutatta.