Hasznos Mulatságok, 1827. 2. félév (1-52. szám)

1827 / 1. szám

két íratta : „Méreg a’ Király számára”. A’ 2-dikra „Méreg a’ Királyné számára”, — a’ harmadikra : „Méreg az Orleansi Herczeg, szá­mára”,— és így tovább a’ Királyi ház egyébb Tagjai számára. — Midőn a' gyermek írását elvégezte, azt monda a’ fiúnak: „Édes fiam az Istenért ne szólj erröl senkinek egy szót se, még édes anyádnak se; mert külömben mind a te , mind az én életem veszedelem­ben lészen”. Ezekután a­ pakétákat utazó ta­risznyájába rakván ebédet kívánt, a’ Kőris-? marostól. Mig Rabelais ebédelt, a’ gyermek, édes anyyának , a’ Kortsmárosnénak , a’ dolgot el­­beszéltette. A’ jó kortsmárosné megijedvén , ’s gyanúját nevelvén az utasnak veszedelmes külső tekintete , azonnal a’ városi Tisztségnél jelentést tett. A’ városi Tisztviselő sietve pandúrjaival a’ kortsmár körül vette , és mi­­nekutánna Rabelaisnak néhány rövid kérdése­ket tett volna, és megvizsgálván bútyorát, abban a’ méreg pakétákat szemlélte volna, minthogy Rabelais a’ kérdésekre tsak bizon­­talan feleleteket adott, erős őrizet alatt azon­nal Parisba küldötte. — Rabelais jó nyerges lóra ült, útközben betsületes étele itala volt, an nélkül , hogy tsak egy krajczárjába került vólna, és rövid nap múlva Párisban a’ Ki­rály elejébe állíttatott, a’ ki ot­­t igen jól is­­merte. A’ Király azt kérdezé , hogy mi volna az oka, hogy ő illy nyomorúlt állapotban lé­gyen? Erre a’ Tisztviselő Tiszti jelentését a’ méreggel töltött butyorral együtt bemutatta.

Next