Hasznos Mulatságok, 1834. 1. félév (1-52. szám)
1834-01-29 / 9. szám
Hasznos Mulatságok. C A Hazat ’s Külföldi Tudósításokhoz. J 1834. 9. szám. Januarius 29dikén. Wi.......... "* 1 ■" .1 .......... A’ nagy. Fusd a’ hajt, valamint akarod, megmarkol erősen. És ha magad gyáván elveted összetipor Küzdj vele férj hasan , 's alacsony panaszokra ne süllyedj , Elszégyenli magát, ’s megbukik a’ Nagy előtt. K. Egy idős pap, a' szó-koholát érintve. Hogy édes anya nyelvünk napról napra, számos lelkes honfiaink, nem mondom pesgő, hanem szinte forró munkálkodások után emelkedik, bővül , gazdagszik, azon szivemből örvendek. — Távol van tőlem hanyatlott időmben is, az újítástól való idegenség — sőt midőn valamelly szerencsésen eltalált új magyar szó tűnik előmbe, csak nem egyet szűkök örömömben; — ellenben, midőn ollyan új szót pillantok meg szerencséje próbálására kibocsátva, mellynek se füle se farka, bőröm is borsódzik. Hires Szeged magyar városunk tájjáról bukkana fel a’ múlt fél esztendőben illyen újoncz magyar szó a’ Hazai és Külföldi Tudósításokban ; — nem tudom meddig vajúdott vele , az ki szülte. — Parturunt m o n t e s, nascetur ridiculusmus — a’ szó ez: Lelkész. — Oh! jó Barátom! hogy nem dugtad vissza, a' honnan jött, nehogy vele csömört okozz; — miért nem tudsz meg elégedni it törökös és takaros pap szóval mellyel éltek régi atyáink, — nyilván még szittya földünkön is; vagy talán kívánságod az, és azt véled a nyelv egyik frike b'detzlerida- n