Hasznos Mulatságok, 1836. 2. félév (1-52. szám)
1836-07-02 / 1. szám
HASZNOS MULATSÁGOK. 1. Pesten, július’ 2kán, 1836. Béla király Nevetlen íródeákjáról. A’ tudós Niebuhr a' Római históriát a'második punicum hadig csaknem mesének, és Romulus, Noima, Servius, Tarquinius, Brutus ’s többek neveit valami testi vagy lelki erő jeleinek tartja (a); valamint Vico után Michelet is (b). Nem czélom ezen kérdés hoszszasabb vitatásába ereszkednem; csak annyit mondok, hogy helyesen jegyzi meg ellenek a’ tudós Valery, Versáliai és Trianoni könyvtárnok, olaszországi utazásában (c), hogy Livius (d) topographiai pontossága, akármit mondjon Niebuhr, most is a’ legjobb kalauz Olaszországban; ’s lehetetlen, hogy a’ mostani kritika többet tudjon a’ római históriáról mint Livius és megvilágosodott századja. A nép szelleme, cselekedetinek, erkölcsének históriai következési, a’ helyek és oszlopok látása, ellent nem állván némelly hihetetlen csudák , bátrabb bizonyságok, mint némelly palimpsestek bizonytalan maradványi. Ugyanazt mondják Strabo és Anville at Tacitus által summus auctorum-nak méltán neveztetett Caesarról, hogy legjobb vezér Francziaország topographiájában. Schlezer nagy érdemű német tudós megtámadta Béla király Neveden íródeákját, ’s történeti előadásait a) Niebuhr Drömrldie befcf)íd)te. Berlin 1811. 3 Steife. b) La Scienza nuova di J. B* Vico, 1725. 8vo Michelet histoire romaine. Bruxelles, 1835. 8vo. c) Voyages historiques et literaires en Italie par Mr. Valery. .Bruxelles. 1935. 86ranj. p. 439. d) Én a’ régi szokás szerint inkább Liviusnak mint Livnek /rom, nem is hiszem , hogy Livnek neveztetett volna. Virgiliust is, és Ovidiust is inkább gondolom Virgilt és Ovidinek neveztetteknek lenni. Most is megmutatja ezt az olasz nyelv a' sok i-ben végződő névénél, p. o. Maffei, Corsini, Buonaretti, Aldobrandiui, Pamphili, Odescalchi ’stb. mellyek soha sem mondatnak így: Meff ’stb. A’ meleg éghajlatnak több ideje van a’ hosszabb szavak kimondására mint a’ didergő hidegnek. A Vas a e vV üiti // ni\ 1