Hasznos Mulatságok, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-02-25 / 17. szám

N­ASZÜTOS I­­ILAT­ÁDOK. 1?. Pesten, Február’ 25b­en 1837. Franczia akadémia hálája. A’ párisi tudományok’ akadémiájának Január’ 16- dikai ülésében említé Arago úr elsőben, hogy az aka­démia Me Honi úrnak a’melegség polarisatioj­áról írt ’s elébe terjesztett munkáit mindenkor méltóknak tartá a’ „Recueil des Savans et rangers“ folyóiratba leendő felvételre ’s végre őt magát is a’ természettudo­mányi osztályban levelező tagjává nevezte; ’s azt tévé hozzá A­r­a­g­o úr, hogy ezen tudós Olasz’ szorgalma annál nagyobb dicséretet érdemel, mivel, mint kibújdo­­sott, több megkívántató segedelmi eszközök nélkül szű­kölködik. „Úgy véltem“ folytató Arago úr, „hogy azon akadémia’ titoknokának, melly Melloni úr’ vizsgálatit olly helyesen tudá becsülni, kötelessége szavát mellette felemelni. Közbenjárásom kedvezőleg fogadtatott,’s en­­gedelmet kérek, hogy a’ felől némi közelebbi körül­ményt közölhessek, minthogy illendőnek látszik előttem, hogy annak, kinek befolyása által Melloni úr hazájának visszaadatik, e’ helyen hálát mondjunk. Én Metter­nich herczeghez folyam­odám. Elegendő vala, figyelmét Melloni úr munkáinak fon­tosságára vezetni, ’s kérdezni tőle: váljon nem szomorú dolog-e, hogy egy olly férjfiú, ki hazájára illy díszt hoz, attól távol élni kéntelen? Feleletre nem so­ká kelle várakoznom. M­e­­­terni­eh herczeg Mária Luj­za főherczegnéhez folyamodók, azon ország’ uralkodó­jához , melly­ben Melloni született, ’s kérte a’ főherczeg­­asszonyt, hogy ezen tudósnak engedné­ meg a’ hazájába visszatérést; megnyerő ezen enged­elmet’s ve­lem közlé. Szíves hálával tartozom e’ tettért, ’s hi­szem, hogy az akadémia e’ hálaérzetben vélem osztozni fog.“ Több tagok megkérték ekkor Arago urat, hogy Metternich herczegnek az akadémia háláját jelentenénk­­ azon részvételért, mellyet tudós levelezője sorsa iránt kimutatni méltóztatott.— E’ nagylelkű tettel kapcsol- Első Felesztendő. 17

Next