Hasznos Mulatságok, 1838. 1. félév (1-52. szám)

1838-05-23 / 41. szám

HASZNOS MULATSÁGOK. 41. Pesten, Május 5 dékán 1838. Tudás és nemtudás. Az ember elméjének kifejlődésében fő szerepet játszik a' tudás, és ennek szerencsétlen ellentársa, a' nemtudás. Az ember értelmi becsét a’ tudás szerint ha­tározzuk meg, és ezen tekintetben annál becsesebb valaki, minél előbbre haladott a’ tudásban. Az tudásnak eszméjét, ideáját meghatározás által szükségtelen tovább mulatni, körül keríteni; s az az örökös gyakorlat által belső nézetévé vált a’léleknek s további meghatározást alig enged, alig szives. Tudjuk azt, a’ mi ismeretünkbe jutott, a’ mit elménkkel föl­fogtunk, a’mit átlátunk , s igy tovább. De e' nehány szavak már tovább vezérlenek ben­nünket, arra, hogy a’ tudásban fokok, fokozatok van­nak , mert p. o. A. tud valamit, de annak csak fölös­­leges ismeretébe jutott, B. ugyanazon tárgyat jól föl­fogta elméjével, C. pedig annak más tárgyakban­ ösz­­szeköttetését és szükséges voltát is átlátja, m­ig a ke­­vesbbé szerencsés X. alig hallott valamit róla, Y. pedig közel sem jut a’ róla mit hallhatásh­oz. Szigorúbban fejtve, a’ tudásban lévő fokok és fokozatok kétfé ék, a’ tudott tárgyak számát, men­nyiségét, vagy a­­mint, mennyire tudást illetők. Van p. a. ki ezer féle tárgyról tud öszsze viszsza csevegni, többet vagy kevesebbet, némi vagy semmi öszszefü­g­­géssel, tudja hogy van gatyás galamb, jeges medve, Jupiter, Venus, Amor, homoeo-­sallopathia, advocat és juratus, ekeszarv és csoroszla, czár és nagyur, és lófarkas basa, — a­­nélkül hogy az állattudomán­y­ban legkevesebb alapja volna, mikor a* ni­­thologiát még nem is olvasta, annál kevesbbé tanulta, ‘s még kevesb­­bé gondolkozott róla, és igy tovább. Vannak ellenben ’s hajdanában, úgy látszik, még inkább voltak olly fér­fiak , kik nem sok tudomán­y­ba ereszkedtek, de ottan fenékig iparkodtak hatni, kik nem pöffeszkedtek ki-Első Feleszi emlő.

Next