Hasznos Mulatságok, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-11-21 / 41. szám
Pest. ■■*»*»•* KTMi i MHItAT* A« OH.XZ Al négy ülő lö. Elbeszélés, Árnyi N.Seklyhez. B.. máj. 3an. Fogadj jó szívvel barátim levelemben, melly tudtodra adja, hogy élek. Atkozva a’ világot ’s csalfa teremtményeit léptem le a’ világ’ lármás piaczáról, ’s érzeményeim’ forrása ezen lépéssel kiapadt keblemből, kihalt azon mennyei láng, melly képzeletem szerint szakadhatlan lánczokkal kütöze a’ világhoz, mindezek, mondom, elszakadtak, ’s keblem ezentúl bosszúállás ’s gyűlölet helye jön. —Most újonnan születve lépek föl és sajnálkozva tekintek híjában eltöltött napjaimra vissza, mellyeket gyűlölet közt keresztül élék; sajnálkozva, mert nem tépdelik belsőm olly indulatok, mellyek gyakran csak ifjúi kebel’rész irányú vezetői, ’s mi mellett hallgat a’ szív. Csodálkoztál tudom barátom ezelőtt tizenhét évvel való véletlen eltűntemen; csodálkoztál, mert meg nem foghatod,hogy a’ társaskodásnak olly nagy hódolója, hogyan hagyható azt egyszerre oda. Én is igy vélekedém, de leesett a’ szemhályog, ’s reményeim’, arany álmaim’ eltűntével, kedvem is elvonult. Tizenhét évet töltök nő testvérem ’s leánya’ társaságában távol mindenektől mezei jószágomon. Majd gyászos, majd vigabb jön helyzetem. Időmet leginkább boldogtalan nőtestvérem’ Julcsa leányja nevelésére használom, kinek szelíd ártatlansága, gyermeki vidorsága, kellemessége elérzékenyítének ’s felizgaták szunyadozó indulatim , kibékéjének az emberiséggel. De a’gyógyulandó sebet újra felszaggaták Julcsának családi viszonyai utáni kérdezőskedései, mert kevélységem’s hiúságom nem engedék testvérem hibájának nyilvánítását, — 's igy a’ kedves leányt csak fogadott növendékként ismertetém, azon reménynyel biztatva őt, hogy szüleit nem sokára meglátandja. — Nem akarok egyebet mondani, minthogy én ismét a’ városba költözöm ’s nehány hónap óta itt Bb ben vagyok. Keresem a’ társaságokat, feledni kívánván volt helyzetem, ’s ha né