Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-10-09 / 29. szám
Pest, 1839. Szerda Octoro. Adikén •1 x angol. * *) Egyik fővonás az angol charakterében, mellyen nemzetének nem csupán illedelmi hanem politikai formái is nyugszanak , azon készségben áll, miszerint ő magát mindennek , ki nálánál magasb állású a’ társaságban ,alárendeli, de egyszersmind a' nálánál aalacsonyabb rendűektől kérlelhetlen szigorúsággal követeli a' figyelmet, mellyet rangja, vagyona, rokonsága , vagy csak magasb társaságokbani látogatásinál fogva is joga van igényleni. E’ rangsorozat az angolra nézve nem csak illedelmi forma, hanem törvény, mellyet büntetlenül egy ember sem szeghet meg, és a’ társaságban ezáltal némi fenyíték keletkezik, minőt—Chinán kívül—talán egy ország sem mutathat föl. Nagybrittannia, e’ füstbe ’s ködbe burkolt sziget mindennemű érzéki ’s szellemi élvezetet nyújt gazdag, pazarló lakosainak; kézművesei, gyámnokai, művészei, írói és statusférfiai agyon dolgozzák magukat, hogy a’ mindenféle elégültségben ellankadt idegeket ismét újra fölizgassák, és mindezek felett még a’ gazdagság, hatalom és észtehetséggel kitűnőknek azon maga nemében egyetlen nyereségük van, hogy kevésbé szerencsés ember nem tolakodik hozzájok, elversengeni helyöket, mellyen nem ülnek , hanem kedvök szerint elnyúlózva egész kérelemmel nyugodhatnak. Valami pompás egy fensőbb rendű angolnak kedélynyugalma! Azért akarnák azt utánozni a’ szárazföldön olly sokfelé kalandozó kereskedők, gyámokok és mészárosok, ámbár könnyebb angol nemest kereskedőtől, mint hadi mént szamártól megkülönböztetni. E’ végett pedig neki száját sem szükség, mint a’ német nemesnek, fölnyitnia, mert már az ő hallgatása’ modorában is van valami, mi a’ csinos világtani férfit elárulja. *#*#) Járása , magatartása, pillantása, ’s még inkább zsebkendője, csizmái és keztyűi magasb születésű férfira mutatnak. Angol szerencsefiak tehát legfölebb német vendéglőket ’s kisebb udvarbeli szertartásmestereket ámíthatnak el , otthon akármellyik cseléd meg tudja őket különböztetni a’ született nemestől. Ezen elkülönzés, a’ nélkül hogy irigységet vagy féltékenységet keltene, annyira szokásává lett minden osztálybeli angoloknak, hogy a’ társaság’ átalános összevegyülését az alsó sőt legalsóbb osztályok is, mint a’fensőbbek, el nem szenvedhetnék. Szabadságot ’s mozgást mindenik angolának saját körében keres; ezen túlhágni, csak gőgtől izgatott eszüeknek jut eszébe, lealázás senkinek. Ezáltal mind a’ társaság’ mind a’politika egyneművé’s tartóssá leszen,’s mint Francziaországban, a’ termekben ’s kamrákban, nem kevereg minden össze-vissza , ’s könnyen megfoghatni, a’ nagy statusgépet miért igazgathatja legnagyobb nyugalommal ’s kérelemmel egy, főleg születésen és családi tekinteten alapúló kis nemzeti gyülekezet, míg ajtaja előtt az alsó osztályokból folyvást milliók lármáznak. Franczia- ’s Németországban az angolokat egészen másképen képzelik, mint amiilyenek valósággal. Professoraink, ó szabású polgárink ’s népképviselőink például, ha kezökbe hírlapot vesznek, ’s abban angol kézműves egyesületek, népgyűlések és átalános választásszabadságérti kérelmekről olvasnak , azt gondolják, hogy ezek már az alkotvány’ felforgatására, ’s a’ dolgozó osztályoknak az előkelő rendűekkel egyenlővé tételére irányozzák, holott az illy nyilványos ünnepélyeknek—miket egyedül engedmeg az angol főegyház—szerény vezérei csak poundok, shillingek, pencek, farthingokat, azaz valami anyagi érdeket, p.o. adó, gyűlölt egyedár, tizedek eltörlesztését vagy szegényi törvényt forgatják elméjükben , ’s kitűzött czélokon túl csak szavakkal is ritkán csaponganak. És éppen azért, mivel meghatározottat , elérhetőt akarnak, és érdekeik különfélesége által egymás közt meg nem hasonlanak, többnyire el is érik azokat, míg más országokban egész alkotmányok nyeretnek meg egyszerre, hogy aztán külön pontokban ismét elvesszenek. A’ politikával éppen úgy vannak az angolok , mint a’ vallással. Köztük is találkoznak ugyan szabadszellemüek, csúfolódók ’s úgynevezett philosophok; de vasárnap ezek is rendesen elmennek az egyházba, ’s lorddal találkozván éppen népgyűlésből jövő radicalis, kalapját egész tisztelettel leveszi. Igen hibázik , ki azt véli, hogy az angol polgár haragra lobban , ha a’ mellette elkocsizó gazdag nemes szemébe veri a’ port. „There goes Mylord Thunderclapy gondolja magában, who is a clear advantage of twenty thousand pounds a year to the trades people,“#)— vagy „What a beautiful creature Lady Littleheart is no wonder Lord Littleheart indugles her in the HASZNOS isjudi '& 29dik szánt. •Második félév. *) Kivonatok „Sittenbuch Englands“ közelebb megjelenendő mankóból. **) Lady Bury „Love“ c.imü regényében állítja, hogy magasb születésű hölgynek, ha rongyokba volna is öltözve, csak mutatnia kell magát, ’s alsóbb rendű asszonyok azonnal mély tisztelettel vonulnakvissza előle.. .) Ne, itt kocsizik Mylord Menydörgő, ki évenkint 20,000 fontot hoz a’ nép közt forgásba«