Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)

1840-05-23 / 42. szám

HASZNOS 42ik szám. Első félév. A’ ,Hasznos Mulatságok­ Szerkezte­­­éhez. Sáki Adassi-ból. A’ legközelebbik gőzössel uraságod Nemzeti Újságával a”­ Literariai Csarnok 12dik lapját is Macronesekről mint a Magyar Nemzet leg­újabb őseiről, Chiosbel.( re véli, a’ saki tudósí­tásra fordítónk figyelmünket. Elolvasván, ’s látván, hogy azt igazi sorosbeli Trelos nem írhatta, boszon­­kodtunk rajta, mert, ha hires vörös borunkból (Plin. XIV, 7. Dioscorides 1, 90) többet hörpentett volna is, olly mit nem írhatott volna. Chios eredetileg roniai gyarmat: Xrog //' e*t­­cpaveovccT)] vi/aog tojv Iiovujv‘4, mond byzantiumi Ste­phan. Lásd Pausaniust is L. Ili, 4. Ez annál bi­­zonyosabb, mivel a’roniai partokhoz közel esett: „Chios par claritate, abea(Joniae era) distatXCHI. M. Passuum, cum oppido Chios libera“ Plinius L. V. 31. Lakosinak nyelve görög volt: „Chis sane et Erythraei eadem sermonis proprietate utuntur“ Herodot L. 1. Hogy szigetünk vagy városunk valaha Mahr is nevet viselt légyen, erről azon Stephan nem tud semmit; szavai ezek: „Chios celeberrima Jonum insula, habens etiam orbem ejusdem nominis. He­­cataeus Europa: Chii juxta Erythras. Inter alia vere Chios sic dicta a Chio, Óceáni filia, vei­a nive, quae illic frequens est, vela Nympha Chio­­ne.“ De arról Scylax, Herodot, Strabo, chiusi Si­­minis se tudnak semmit. A­ mi Plinius jelen­tését illeti: ő vagy azon értelemben vette a’ Ma­­kris nevet, mint Euboeáról szólván: Makris ob­­longa—’s valóban szigetünk északra szélesebb mint máshol—vagy Chiost dóssal, melly nem külön­ben Xrog nevet is viselt Bythiniában, öszvekever­­te. L. Apollonius Rhodiust I v. 1198. Zozimust I, 35. ’S a’ Makris és Makrón Magyar nevek között nem csak elemi a’ különbség, hanem értelmi is: Makris görögben köz (appellativum) név; Makrón, Magyar ellenben tulajdon név: azért, ha szigetünk Makris nevet viselt volna is, nem következnék, hogy az a* Macronok, Magyarok lakhelye volt légyen. Hogy akár Noé, akár Deucalion vizözöne Ti­tán azt a’ Makrisek Aegyptusból szállották volna meg, megnépesítendők; innét még nehányan Eu­­boeába menvén, Makris városát építették; innen pedig Pontosba költözködtek volna; épen nem iga­zolhatjuk , tudván , a’ tulajdonképi Aegyptus Noé vizözöne után sokáig nem is volt; a’ Nil hord­ta vörös homokból keletkezett; ’s azért maiglan törökül El-kabit, vagy El-ka­eb-viz hordta föld nevet visel (L. Pliniust, Ilerodotust Aegyptusról) Tudjuk azt is, hogy az Aegyptusiak sok ideig a’ bel- ’s távol tengerre kelni nem mertek, hogy hozzánk gyarmatot hordtanak volna; csak mineku­­tánna a’ sydoniak, tyrusiak, roniaiak a’ közép ten­gert béutazták, partjait gyarmataikkal megrakták, bocsátottak lakosokat a’ görög földre. L. Geschich­te der Geographie. Löwenberg Berlin 1840. Deu­calion Pelasgus (nem Scytha) Heliphron és Elo­phassa fia, a­ párisi márvány chronikák szerint, Krisztus születése előtt élt Lykoneiában (nem Chi­­osban) 1574 ben. Pincus vize eláraszta egész Thes­­sáliát (nem Chiost 1521 ben) , akkor pedig már az emberi nem nemzetségekre oszlása régen meg­történt. Tudós Klaproth Julius is azon időre szá­molta Deucalion vizözönét, de hogy szittya volt volna, nem is álmodta L. Asia polyglotta 34 lapon. Ha néhányan tőlünk Euboeába, innét még Pontus­­ba költözvén a’ Makrisek - Magyarok szülőji lettek volna, tudta, ’s el se halgatta volna ezt tudós Joldink chiusi Skymnus; de szóval sem említé. Említi ő ugyan a’ pontusi Makareseket a’ Hudsontul Londonban kiadatott már ritka és drága, azért­­nem is minden könyvtárban találkozó ki­sebb geographusok gyűjteményében; de hogy gyar­matok lettek volna, épen nem; őket a’ Barbara népek közé számláló (Vol. □. p. 54. 55.); ha Chiosi, vagy görög gyarmatiaknak esmér­­te volna, illy gorombán rólok nem szóllott volna. De a’ nála idősebb Scylas, Herodot, Xenophon, Periegetes Dienes, Strabo, ’s a’ névtelen Periplus írója se tárták őket chiosi vagy görög gyarmatok­nak. Azért se olly vakok, se olly büszkék nem vagyunk, hogy pernyerteseknek tartsuk magun­kat, és a’ Makron - Makares - Magyarok szü­lősé­­gével dicsekedjünk. A’ chiosi tudósításban hamis vádolást is vet­tünk észre; az Aboriginesek szerzője, nem a’Ma­cronok munk­ájára nézve mondó: „Genearchus Ma­gyaromus Macronibus Ponticis propiores non re­­peries in orbe terrarum hanem öt okra nézve. 1) A’ Pontusi Macronok Makaresek Magyarok neve között nagyobb az öszve illés mint a’ Maconesek ’s Maconeseké között. 2) Arpasus vize körül Pto­­lemaeus szerént Mardara, Cholkisban ravennási Guido szerént Makara, Machere városok voltak, mellyek a’ Magyarokra mutatnak. 3) Mert a’honi hagyomány a’ Magyarok őseit persiai birodalom­ban keletkezteti, Pontus pedig oda tartozott. 4) A’ Hunok, a’ diosioli és persepoli feliratok sze­rint először Pontosban tűnnek fel, tehát ezek test­véreinek , a’ Magyaroknak is, ott kellett először

Next