Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-07-15 / 5. szám
Abauj vármegye által épülő javitóházban az auburni vagy a’ philadelphiai rendszert követendik-e ? holott azt a’ hírlapokban olvashatta volna vagy tán emlékeztető tehetsége gyenge ! — Ennyit tudomásul Kökény úrnak azon kérésemmel, hogy őszinte igazságon alapult soraimat balra ne magyarázza, és jövendőben hűbb hazai képeket adni szíveskedjék, nem ál , de saját becses neve alatt. Kleslinszky László: Müncheni művészi tárak* (Vége.) Ez utóbbi megtörténvén, 1826-diki április 7-dikén Raphael halhatatlan képiró születése napján létetett-le ünnepiesen a’ talpkő e’ „Pink o the k“ névvel bérmált épitvényhez , mellynek teljes bevégzését, a' szépnek ’s a’ fellengésnek , lelkes barátai 1836ig várva lestek, a’ mellyben a’ nagyszerűen projectált architektúrái alkotás, egy 4 úczától környezett szabad tér közepén, szomszédságában a’ Glyptothekának, az első emeleti belső terek felékesítésével együtt, megnyerte bevégzését, ’s pedig akkép, hogy még ugyan azon évben, az e’ czélra választott festvények kitétele és sorozása képírói iskolák szerint, a’ kir. centrál gallérjának igazgatója Dillis ur által eszközöltethetett, ’s e’ gazdagon felékesitett, a’ művészetnek szentelt csarnokokat adok. Sokan,a’ már érintett esztendőben, a’ közönségnek, a’ legfensőbb helyről eredt meghagyás szerint, megnyitni lehete. Az épitvényterv szerint, egy vestibulba lépünk a’ bejárásnál, a’ mellyet 4 márvány oszlop hord, hol balra 2 márvány hágcsó emelkedik, mellyek a’ második félben öszpontosulnak, ’s a’gazdagon felékesített, Münchenben szőtt vörös selyem tapettel díszített előterembe vezetnek, hol azon bajor uralkodók életnagyságu képfestvényeit láthatni, kik e’ pompás festvényeket gyüjtögeték, ’s külön képtárakban felfügeszteték, a’ mellyeket most egyesülve , a’ Pinkotheca teremeiben ’s cabinetjeiben bámulunk. — Az itt használt kúp világítás hasznos hatásai mutatkoznak mindjárt a’ belépésnél az első festvény terembe, hol felállitvák a’ felső német, — az olaj festés feltalálása által alapított — iskolának, mellyek azon szerencsés epochában, mellyben a’ művészet Olaszországban a’ halhatatlan Raphael alatt legmagasb diadalát ünneplé, Németországban is Dürer Albrecht korában a’ legfelsőbb hágcsóra lépett fel. Ezen iskolák kiegészítésére találhatni itt 4 jeles festvényt Wohlgemuth Mihálytól, Dürer tanítójától valamint is az utóbb nevezett nevendékitől. A’ második teremben is a’ felfüggesztett festvények ugyanazon szellemét tapasztaljuk, melly azonban olasz mesterek által már más irányt vonfel, nehány német művészek közül Velenezében tartózkodván , hol látták Tizian, Giorgione izzó coloritját, Tintoretto szellemdús dolgozatit ’s Veronese Pál dús találmányit. A’ harmadiktól egész az ötödik teremig, az alsó rénusi ’s a hollandi iskola festvényei állitvák fel a’ 17-dik századból. A’ negyedik teremben egyedül csak Rubens mesterművei függesztvék fel. A’hatodik terem, díszítve van félig a’ spanyol iskola festvényeivel, mellyek között Murillo és Velasquez festvényei kitüntetik magokat. Említést érdemelnek ezentúl Zurbaran, Cocilo Claudio, és Spagnoletto műdolgozatai. A’ terem másik felét a’ franczia iskola festvényei foglalják el. Ezek között Poussin Nicolas, és Claude Gellée le Lorrain festvényei tűnnek fel különösen. A’ hatodik teremhez csatlakozik más három az olasz iskola festvényeivel. A’ magas fellengő sztil, a’ correct rajz a’ természetből merített választása a’ szépnek ’s a’ characteristikainak az igaz és szellemteljes kinyomás az anatómia pontos tudása, az antikok tanulmánya által megalapított, ’s contrasztok által kiemelve, valamint is harmóniai és fényes colorit, — az olasz iskolának mindenkor elsőséget adtanak a'többihez képest, ’s nekiek Raphael, Angelo Mihály, da Vinci Lenhárd, Fizian és Corregio alatt a’ legmagasb fénypontot költsönzék, még végre utánzók és modoristák által lassankint elkorcsosult. A’ 9-dik teremben igen helyes festvényeket szemlélhetni a’ classikus mesterektől, mellyeket jobbadlán Ő felsége Lajos király privát pénztárából vásároltatott meg az olasz iskola kiegészítésére, mi okból is e’ terem úgy szóllva, az egész Pinkotheca tribunejét képezi. Megérintve lévén igy már a’ teremek egész sora, ezek hosszában, avagy párhuzamosan,az egyik felül van még 23 kabinet, a’ mellyekről a’ festvények ismét iskolák szerint beosztvák, a’ másik felül áll a’Logia, a’ hol jelenlétemben, alfresco foglalatoskodtanak a’ képírók. Mikép a’ Glyptothekában, úgy a’ Pinkothekában is az épitvény belső díszítésénél Klenze architektus azon alapelvből, és szempontból indultki, hogy nem decorativ mesztelensége némelly olasz ’s más antik gyüjtvénynek, hanem bizonyos pompa , és szilárd tanozása a’ faloldalaknak, a’ mellyeknél aztán antik művek állitatnak fel, alkalmasak arra, a’nézőnek tisztelet-fogalmat közölni, ’s a’ nem szinleges állapotot elfelejtővé tenni, a’ mellyben az bennünket ollykor századokig a’ barbarismusnak ’s a’pusztításnak átengedett.—Ezen alapelv egyáltalán követtetett a’ Glyptothekában. A’ terempadlat, változtatva fehér fekete barna és szürke márvány nemekkel van kirakva, a’ faloldalak szukmárványnyal megitatott sárga agyaggal bé- 18 )