Határőr, 1950 (5. évfolyam, 5-18. szám)

1950-02-23 / 5-6. szám

HATÁRŐR AZ ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG HATÁRŐRSÉG TÁJÉKOZTATÓ LAPJA BUDAPEST, 1950. FEBRUÁR H­Ó 23. — V. ÉVFOLYAM 5—4. SZÁM A születésének 32. évfordulóját ünneplő dicső Szovjet Hadsereg a Nagy Októberi Szocialista For­radalom szülötte. Az emberiség történetében addig soha nem létező új társadalmi rend alkotta. A Bol­sevik Párt vezérei, Lenin és Sztálin szervezték meg. Alig hogy megjelent a szovjet kormány rende­lete a hadsereg megszervezéséről, a Vörös Hadsereg máris harcba indult az állig felszerelt, tapasztalt ve­zetés alatt álló német imperialista hadsereg ellen, amely betört a fiatal szovjet államba, és megsemmi­sítéssel fenyegette azt. A németek gyorsan nyomul­tak előre és már Petrográdot, a forradalom fellegvá­rát fenyegették. A Kommunista Párt és a szovjet kormány kiadta a jelszót: „A haza veszélyben van!“ — és felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy lépje­nek be a Vörös Hadseregbe. A dolgozók mi­liói lel­kesen jelentkeztek a hívó szóra. A fiatal Vörös Hadsereg forradalmi lelkesedéstől fütve 1918 február 23-án hatalmas győzelmet aratott Narvánál és Pszkovnál a német imperializmus hor­dái felett. Azóta ez a nap a Vörös Hadsereg születé­sének a napja. Ha nincs Vörös Hadsereg, az aljas­­imperialista támadók elpusztították volna az első proletár államot. Az imperialista hiénák közül első­nek a német imperialisták kezdtek háborút. Al­jasul megszegték a breszti békeszerződést. Mélyen benyomultak a balti országokba, Bielorussziába és Ukrajnába. Később Távolkeleten először japán zsol­dosok, majd pedig angol, francia és amerikai csapa­tok szálltak partra. Ezt követőleg északon angol és francia katonaság szállt partra és elfoglalta Mur­­manszkot és Arhangelszket. A török hadsereg pedig a Kaukázus déli részén támadott, elfoglalta a kőolajter­melés központját, Bakut. 1919 tavaszán, amikor a Vörös Hadsereg győ­zelmesen kiűzte a német megszálló csapatokat, meg­jelent a Fekete-tengeren a francia imperializmus flottája, a francia és görög csapatok elfoglalták, a feketetengeri kikötővárosokat. A nyugati imperia­listák teljesen be akarták keríteni a szovjet országot, blokád alá vették és ki akarták éheztetni. 1919-ben 14 állam jól felszerelt, jól kiképzett hadserege tá­madta meg a forradalom országát, közöttük olyanok, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Japán. De nemcsak az imperialisták harcoltak a Vörös Hadsereg ellen, hanem az azok pénzével megszerve­zett és fehérgárdista tábornokok által vezetett ellen­forradalmi csapatok is (Kolcsak, Krasznov, Denikin, Judenics, Wrangel). Három évig harcoltak az imperialista és orosz fehérgárdista csapatok fegyveresen a szovjet népek ellen, míg a szovjet állam megalkotójának, Leninnek és legkiválóbb munkatársának, Sztálinnak vezetésé­vel az új típusú hadsereg, a Vörös Hadsereg megsem­misítette őket. Felvetődhetik a kérdés: miért győzött a Vörös Hadsereg a polgárháború nehéz éveiben, amikor min­denben nagy hiányt szenvedett? Azért, mert a nagy Bolsevik Párt irányította. Azért, mert a Vörös Hadsereg megalakulása ide­jén is olyan újfajta hadsereg volt, amely különbö­zött és különbözik minden más állam a hadseregétől. Ez a hadsereg a felszabadult munkások és parasztok hadserege, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik nagy vívmánya, amelynek csak egy a fel­adata: szolgálni a népet, megvédeni annak hazá­ját, biztosítani a békés termelést , a fejlődés elő­feltételét. De a Vörös Hadsereg elsősorban mégis azért győzött, mert tudta miért harcol, tudta, hogy igazsá­gos felszabadító háborút folytatott azok ellen a had­seregek ellen, amelyek meg akarják semmisíteni a dolgozók első államát, a szovjet államot. A Vörös Hadsereg az 1918—1921-es évek soro­zatos győzelmével hosszú időre lehetővé tette az or­szág békés fejlődését. Azonban Lenin, Sztálin és a szovjet kormány tudta, hogy a világ újrafelosztá­sára törekvő imperialisták nem nyugodhatnak bele, hogy a szovjet állam dolgozói békében, nyugodtan építhessék a szocialista társadalmat, amely napról­­napra veszedelmesebbé válhatik rájuk nézve. Lenin már 1920-ban kijelentette: „Véget ért a háború egyik szakasza, fel kell készülni a másodikra, nem tudjuk mikor kezdődik, de úgy kell cselekednünk, hogy amikor sor kerül rá, a helyzet magaslatán le­gyünk.“ Ezért a szovjet kormány és a szovjet nép mindent megtett és olyan színvonalra emelte had­seregét, hogy mindenkor készen álljon és minden el­lenséggel szemben meg tudja védeni a Szovjetuniót. 1921-től 1941 június 22-ig, a hitleri Németország aljas támadásáig a Vörös Hadseregnek többször ki

Next