A Hazáért, 1962 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1962-01-03 / 1. szám
A XXII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért Pártunk Központi Bizottsága 1961. november 17-én határozatot hozott az SZKP XXII. kongresszusa jelentőségéről. A határozat tartalmazza a Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalását a XXII. kongresszus történelmi jelentőségű tanácskozásán elhangzott kérdésekről. A Politikai Bizottság 1961. november 21-én határozatot hozott a kongresszus anyagainak feldolgozására. A XXII. kongresszus anyagainak feldolgozása és hasznosítása hosszú ideig politikai munkánk fontos és szerves része lesz. Az MSZMP Határőrség Pártbizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen e két határozat által megszabott feladatokat tárgyalta meg. Kun Mihály ezredes elvtárs, az MSZMP Határőrség Pártbizottságának titkára tartotta meg a végrehajtó bizottság beszámolóját. A beszámoló elhangzása után élénk vita alakult ki,e tizenkét elvtárs fejtette ki véleményét a felszabadult, őszinte légkörben. A pártbizottsági ülésen a részvevők végezetül elfogadták az MSZMP Határőrség Pártvégrehajtó bizottság 1962. első negyedévi munkatervét. Új esztendő — új feladatok a határőrizetben ~M~ Ünnepek után vagyunk, új esztendő első m / napjait éljük. Kissé arra hasonlít ez, hz mint amikor a hosszú úton levő utas átszáll másik vonatra, mely már közelebb viszi végcéljához — s közben megpihen, felfrissíti magát, új erőt gyűjt az utazás még előtte, álló fáradalmaihoz. Az óév utolsó heteiben mi, határőrök is felfrissültünk és új erőt gyűjtöttünk. Megválasztottuk pártszervezeteink új vezetőit, parancsnoki értekezleteken felmértük megtett utunkat, s most minden feltétellel rendelkezünk, amely ahhoz szükséges, hogy az új esztendőben közelebb jussunk célunkhoz , az eredményes, biztonságos határőrizet megvalósításához. A múlt esztendőtől sok eredménnyel búcsúzhatunk. A legfontosabb az, hogy a határőrizet számszerű képe jobb, mint bármely évben korábban volt; ki-ki a maga helyén lelkesebben, s ezért eredményesebben dolgozott, mint ezelőtt. Ehhez a feltételeket a párt és a kormány gondoskodása megteremtette: ruházatunk, élelmezésünk, fegyverzetünk lényegesen jobb, mint egykét éve volt; jelentős kedvezményekben, anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesülünk. S ha erre gondolunk, tüstént még bántóbbaknak, még élesebbeknek érezzük azokat a hibákat, amelyektől a múlt évben nem tudtunk szabadulni, amelyek egyelőre kölöncként kísérnek bennünket az új év első napjaiban is. Elsősorban azt kell szóvá tenni, hogy a határsértők elleni harc eredményei hullámzóak. Olyikor hetekig, hónapokig a legnagyobb sikereket aratjuk, s aztán bekövetkezik egy olyan időszak, amikor a győzelmeket kudarcok váltogatják. Ennek okát megtalálni és felszámolni a legfontosabb feladatunk az új esztendőben. Ha nem is szívesen tesszük, de szólnunk kell arról is, amit az óévben a legjobb feltételek ellenére sem értünk el: a fegyelmi téren levő hibák gyökeres felszámolásáról. Ez nem valami különálló feladat az előbbitől, mert ha a határőrizeti , eredmények hullámzásának okát keressük, az esetek kilenctized részében ide vezetnek a szálak. A rendkívüli eseményekhez, a felelősségérzet alacsony színvonalából eredő könnyelműségekhez, a meggondolatlan, a szabályzatokkal ellen- s tétes cselekményekhez. S bár ezeket rendszerint csak néhány ember követi el, következményük mégis nagyon súlyos: semmivé teheti a nagy többség nagy erőfeszítéseinek gyümölcsét. Eredményeink önbizalmat adhatnak, további munkánkhoz az új esztendőben. Kudarcaink viszont arról győznek meg bennünket, hogy korántsem lenne helyénvaló a hozsannázás! Éppen elég tennivalónk akad még a szolgálat jobb megszervezésében, a járőrszolgálat harcszerűbb ellátásában, a rendkívüli események megelőzésében , a mindezek érdekét szolgáló nevelőmunka megjavításában. Ezeknek pedig elengedhetetlen feltétele, kulcskérdése a vezetés színvonalának további emelése. Kétségtelen, hogy ebben a tekintetben is magasabb pontról indulhatunk most, mint egy évvel ezelőtt. A legfontosabbal rendelkezünk: egység van, a parancsnokok igényesebbek, mint korábban, a követelmények támasztása átgondolt, i reális. De elmaradás mutatkozik a megelőző munkában, a jelenségek és feladatok összetevésében, az elemző tevékenységben, s ennek szinte velejárója, a lassúság a szükséges intézkedések megtételében. Kell-e mondani, hogy ez így nem jó?! Valaki azt mondhatná, hogy miért nem szólünk külön a párt- és KISZ-szervezetek feladatairól. Egyszerű oka van: az elmondottakat nem tartjuk speciálisan „szakmai" feladatoknak. Ellenkezőleg: az a véleményünk, hogy ezek speciálisan pártfeladatok, a kommunisták és ifjúkommunisták előtt álló legfontosabb tennivalók. Rosszul tennénk, ha párt- és KISZ-szervezetek erejét valami másfajta feladatokra próbálnánk összpontosítani. A versenymozgalmak, a párt- ésa KISZ-munka tartalmi része csak akkor helyes, ha ezek megoldását segíti elő. 1962 első napjaiban telítve vagyunk azzal a friss lelkesedéssel, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, a kommunizmus felépítésének nagyszerű programja,« keltett bennünk. Jó dolog ebben a légkörben élni és dolgozni; ösztönzően hat ránk: arra buzdít, hogy tegyünk meg mindent a magunk posztján a saját jobb jövőnkért. S a kongresszus figyelmeztetése — hogy a béke és a szocializmus ellenségei még nem nyugszanak — közvetlenül nekünk is szól. A határőrizet jobbátételeire, felelősségérzetünk fokozására szólít mindannyiunkat. L. I. NEGYEDSZÁZADA a PÁRT HŰSÉGES SZOLGÁLATÁBAN Bensőséges ünnepség zajlott le nemrégiben a BM Határőrség Országos Parancsnokságán. Sebestyén Nándor alezredes elvtársai párttagságának harmincadik évfordulóján, Lengyel Lászlóné és Szinai Miklósné elvtársinőket pedig huszonötödik évfordulóján köszöntötték. Kim Mihály ezredes elvtárs, az MSZMP Határőrség Pártbizottságának titkára üdvözölte a munkásmozgalom régi harcosait, majd átadta az ajándékokat az elvtársaknak. Ezután az ünnepelt elvtársak emlékeztek vissza az illegalitásban eltöltött évekre, felelevenítve érdekesebb élményeiket. Az ünnepeltek Sebestyén alezredes elvtárs átveszi a pártbizottság ajándékát