A Hazáért, 1964 (19. évfolyam, 1-51. szám)
1964-01-09 / 1. szám
Kedves vendéget fogadtak az elmúlt év utolsó napjaiban Bárány főtiszt elvtárs magasabb egységének beosztottjai. Benkei András elvtárs, belgyminiszter és Földes László elvtárs, a belügyminiszter első helyettese kereste fel a nyugati határszakaszon szolgálatot teljesítő határőröket. A látogatás jelentőségét emelte, hogy a belügyminiszter elvtárs első ízben határőregységet látogatott meg, s mint megérkezése után hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy megismerje határőreink életét, a szolgálat ellátásának körülményeit, a határőrség problémáit. A magasabb egység helyzetéről, a határőrzés feladatairól és problémáiról Bárány Imre alezredes elvtárs tett jelentést. Ismertette az elmúlt határőrizeti év eredményeit, a jelen és a jövő legfontosabb feladatait. Benkei András elvtárs érdeklődéssel hallgatta a magasabb egység parancsnokának beszámolóját, majd több kérdést tett fel a határ őrzésére, a katonák életére vonatkozóan. Ezt követően megismerkedett a magasabb egység vezető tisztjeivel, majd Földes László belügyiminiszterhelyettes és a magasabb egység vezetőinek kíséretében meglátogatta a határon szolgálatot teljesítő harcosokat. A terepjáró gépkocsiknak is komoly feladatot jelentett Péter Ferenc százados elvtárs őrsének megközelítése. A meredek kaptatókon meg-megcsúsztak a kerekek, s a hűtőben felszökött a víz hőmérséklete. Fent a hegytetőn a tél igazi arcát mutatta a vendégeknek A hideg zúzmarákat csipkézett a fák ágaira, a csípős, északi szél hóbuckákat hordott az utakra, a járőrcsapásokra. A vendégeket azonban nem riasztotta vissza ez a „zord” fogadtatás. Megtekintették az őrs határszakaszát, a határőrök elhelyezési körletét, a kultúrszobát, a hálótermeket. Megismerkedtek harcosaink életkörülményeivel, anyagi és kulturális ellátottságával. A belügyminiszter elvtárs a látottak alapján megelégedettségét fejezte ki. Megállapította, hogy a határőrök ellátása jó, biztosítva vannak a szolgálat ellátásának feltételei. Örömét fejezte ki, hogy az őrsön sok könyvet talált. — Úgy gondolom — mondta — ez azt jelenti, hogy a határőrök a szolgálat ellátása mellett komoly gondot fordítanak a tanulásra, művelődésre. A miniszter elvtárs és helyettese ezután elbeszélgetett az őrs harcosaival, s bennük a hideggel, a hófúvással, a nehéz szolgálati feladatokkal bátran szembenéző, ugyanakkor jókedélyű, vidám fiatalokkal ismerkedett meg. Benkei elvtárs ennek a véleményének kifejezést is adott, amikor az őrs személyi állományával közvetlen hangú beszélgetést folytatott. — Nagyon örülök — hangsúlyozta —, hogy megismerhettem önöket, szolgálati körülményeiket, gondjaikat. Úgytudom, ebben az évben is beneveztek a kiváló mozgalomba s bár a feladatok teljesítése az elmúlt esztendőben nem sikerült, de remélem, az új határőrizeti évben — akár csak régebben —, ismét elnyerik majd a megtisztelő címet. Bízok abban, hogy megértik a versenymozgalom jelentőségét, amely biztosítéka a határőrizeti feladatok maradéktalan végrehajtásának. A miniszter elvtárs ezután sok sikert kívánt az őrs parancsnokainak és beosztottjainak az előttük álló feladatok végrehajtásához, hazánk határainak eredményes őrizetéhez, majd elbúcsúzott a vendéglátó határőröktől. Halász Kálmán A BELÜGYMINISZTER ELVTÁRS meglátogatta határőreinket kMt Személyi állomány gyűlésen találkozott a belügyminiszter elvtárs az őrs határőreivel A kultúrszobában Benkei elvtárs elbeszélgetett a pihenő határőrökkel Benkei András belügyminiszter elvtárs és Földes László elvtárs, a belügyminiszter első helyettese meghallgatja a magasabb egység parancsnokának jelentését A belügyminiszter elvtárs megtekintette az őrs raktárait AMÍG A VONAT ELINDUL HUSZONKETTŐ TIZENÖT. A Keletipályaudvar hangszórói vadul recsegnek, jobbra-balra örvénylik az emberáradat. Az elektromos targoncák éktelen tülköléssel kacsáznak a keskenynek tűnő betonjárdákon. Egyre több a katona körülöttünk. Az előbb még csak ketten tanakodtak a külső vágány mellett, most pedig már csapatokba verődnek, szülők és menyasszonyok, feleségek kíséretében elözönlik az aszfaltcsíkot Lehetnek vagy . .. lehetnek vagy ..., nagyon sokan. Szilveszteri, újévi szabadságon voltak. Egy kiképző egység fele. Kerek óra van még a vonat indulásáig. Szabadságuk utolsó órája, örvendező kiáltások. ..Szervusz, Takács! Tizedes elvtárs , tizedes elvtárs ..És szokványos kérdések: „Hogy teltek az ünnepek? Milyen volt otthon? Házibulin voltál?" HUSZONKETTŐ NEGYVEN. A peronon összefüggő khekiszínű folt a katonák tömege. Közöttük mint üde virág egy-egy lány, menyasszony, feleség. Birke Miklós fiatal hadnagy összetalálkozik néhány beosztottjával. Beszélgetnek. Foci. Ez örök téma. Úgy látszik késő este is, hideg télben is, amikor szinte megfoghatóan, szilárd falat alkotva hömpölyög a köd. Mert most köd van és hideg. Lassan tolják be a szerelvényt. Két nagy, piros lámpaszeme kísértetiesen imbolyog a szürkeségben. Roham. Vezényszó nélkül. Másfélhónapos katonák, de már értük a módját. Belerecsegnek a kocsilépcsők. Viszontlátásra HUSZONHÁROM ÓRA. Az első búcsúcsók. Talán Tóth Lajos határőr kapta? De annyi csókolózó pár között ki tudná megmondani? Negyedóra, ez már csak másodperceknek tűnik a szerelmeseknek. Ki kell használni, hiszen hosszú hetek, hónapok múlhatnak a következő találkozásig, amikor elmondhatják megint, hogy „szeretsz? — szeretlek!, örökké? — örökké!” A vonatban pedig elkezdődik a lakmározás. Az a bizonyos Lucullus nevű egykori római polgár megirigyelhetné a fiúkat. Vankó István tizedes, Vörös Mihály határőr, Vida Lajos tizedes és a többiek töltött kaláccsal, sültkolbásszal, jófajta hazaival kínálják egymást. — Vegyél komám, az édesanyám sütötte! — Ezt meg a feleségem, ő is érti a módját! Felcsattan a nevetés. Valaki vicceket mesél. Messze zöld fény villan. Nagyot zökken a szerelvény. Enyye, szerelmesek, azért az a néhány pillanat már igazán nem számít, hogy a végén futni kelljen a vonat után. És ugrani. Tízen, tizenöten végrehajtják a nyaktörő produkciót. Sikerrel. Nem maradt le senki. Huszonhárom harminc. Csécsi százados elvtárssal, az állomásügyeletes tiszttel, végigsétálunk a külső vágány mellett. Üres és kihalt az aszfalt hosszú csíkja. Elment a vonat, elvitte a szabadságosokat. — szabó —