Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-05-30 / 44. szám

ségre; April. 2 Miki legfelsőbb rendeletében pedig báró Said­hausen Leopold nyugalmazott őrnagyot magyar báróságra emelni kegy­elmesen méltoz­­tatott. Ő cs. k. Felsége Május lsején kelt legfel­sőbb határozatában Erdély számvevő hivatalának érdemlett nyugalomra bocsátott számtanácsnokát Cseke József urat, rendes nyugpénzének éven­kénti száz forint toldásán kivűl, díjfizetés nélkül kir. tanácsosi czimmel díszesíteni kegyelmesen méltóztatott. (Kir. kamarai híradás). A’ nagyi­, m­. kir. udv. Kamara Rosenber­­gi sóperceptorra eddig ugyanott ellenőrködött So­lus Károlyt. Pesti sómázsamesterré szolnoki el­lenőr Bodor Jánost nevezte. — A’ Szomolnoki só bányászi tisztség, mellyel évenként 400 for. rendes, ’s egyébb fizetés járul, megüresűl­vén; a’ kik ezt elnyerni óhajtanák , szokott formatartá­­sokkal készített folyamodásikat i. e. Jun. 26káig ugyanoda a’ bánya-felügyelői főhivatalhoz küld­­jék­ be. Ő cs. Felsége Zimonyi harminczadossá és só-perceptorrá eddig ugyanott ellenőrködött Pi­­­hely Antalt méltóztatott nevezni. Galáczból Apr. 17dikéről így írnak: „Argó gőzhajó, az idei dunai hajózás megnyílta után, April e­lsején jelent­ meg először az itteni kikötő­ben, ’s a’ felső dunai gőzhajókkal összekapcsolt járását rendesen folytatandja Skella-Kladova és Galácz közt. Islaz és a’ vaskapu mellett a’ Duna medrebeli sziklák kihányásán kettőzött szorga­lommal fognak e’ nyáron dolgozni. Maria Dorot­tya gőzhajó, melly eleinte a’ Konstantinápol és Galácz közti közösülés megnyitására volt szán­va, ez idén nem jó e’ vidékre, hanem Smyrna és Konstantinápol közt fog járni. Az itteni révbe a­ múlt esztendő alatt 243 hajó evezett, ’s távo­­zott­ el megrakodva, hármat kivéve, melly itt te­lett. Ezek közt 15 ausztriai, 2 angol, 62 orosz, 91 török, 40 görög, 20 róniai, 13 sardiniai lo­bogó alatt volt. Legközelébb egy itt készült schö­ner bocsátatott tengerre, melly az orosz lobogót tűzé­ ki. Az apróbb hajók száma, mellyek „kar­­lasch“ nevet viselnek és csak a’ Dunán, ’s ten­geren sohase járnak, felettébb nagy; Galácz, Ibraila kikötői, ’s a’ Duna két partján egész a’ vaskapuig lévő áru-lakhelyek közt, ezek tartják­­fen a’ kapcsolatot, ’s leginkább török és orosz tulajdonok; az utóbbiak nevezetesen Ismail és Galácz közt járnak. Galácz kikötőjébe múlt esz­tendő lefolytában 12 millió 86 ezer 77 piaster­­nyi áru vizetett, ki pedig 14 millió 916 ezer 666 piaster értékű. Beviteli fő czikkelyek ezek valónak: czukor, 1 mill. 869,000 piasztert érő; kávé, 297,391 piasternyi; rum (pálinka) 317 e­­zer piaster értékű; olaj, 876 ezer piasternyi; bors, 121 ezer piasternyi; narancs, 260 ezer piastert érő; czitron, 174,560 piasternyi; olaj­fabogyó, 256,650 piasternyi; czinobriom, 365,700 piaster értékű; kőedény, 420 ezer piasternyi; vas, 1 mill. 472,250 piasternyi; kézmívek, 2 mill. 332 ezer piastert érek; fonott pamut, 873,600 piasternyi. A­ kiviteli czikkelyek közé leginkább el következők számítathatnak: búza, 2 mil. SOI, 100 piasternyi; faggyú, 1,504,422; deszka, 1 mill. 476,060; só, 4 millió; gyapjú, 1 mill. 202,943; Ökör- és tehenbőr, 1 mill. 26 ezer 720; bor, 229,200; öklök, 413,400; tehenek, 91,440; lovak, 1 mil. 104,250; juhok, 664,240 ;pias­­terre rúgó értékben. A’ kézmívek többnyire szá­razon, és különösen a’ pamutszövetek Lipcséből szállítatnak. Burkusországnak Görlitzi, Kolbu­­sz­i és Grünbergi gyáraiból sok posztó fogyaszta­­tik­ el. Könnyebb fajta posztók, de nem nagy mennyiségben, Ausztria Brünni és Bielizi gyár á­raiból jőnek. Az ausztriai, nevezetesen szíriai vas mívek, mint kaszák ’s más e­félék, igen kelen­dők , ’s minden illy nemű idegen árúkkal hasz­nosan jöhetnek concurrentiába. Kétséget nem szen­ved, hogy a’ Dunának hajókázhatóvá tétele az ausztriai szorgalomnak, nem csak a’ fejedelem­ségekben , hanem még a’ fekete tengeren ’s Tre­­bisondón túl is gazdag szárító utakat nyitánd, ’s felszámíthatatlan hasznokat eszközlend. A’ gabo­na kivitele Oláhországban múlt évi Sept.­lsején től, Moldvában pedig i. e. Jan e­lsejétől fogva el­­tiltatott; azonban a’ mostani környeletek közt semmi szüksége sem volt a’ kormánynak e’ tila­lomra; önmagától is meg kellett volna szűnni a’ kivitelnek; mert a’ földmívesnek nincs annyi gabonája se, hogy földjeit bevethesse ; a’ faluk­ban éhen haltak a’ szegény emberek, ’s a’ foly­vást tartó szárazság komoly aggodalmakat szül; továbbá a’ közép tenger kikötőibe sok gabona szá­­lítatik Nápolból, ’s az ottani ár egyenlő az itt helybelivel. A’ hajózás megnyílta óta számos ten­geri hajók eveznek ide, de nem rakodhatnak­­meg, ’s vagy föveny-teherrel kell visszatérniük, vagy pedig kevés építményi fát, ’s faggyút visz.

Next