Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-16 / 37. szám
578 HAZÁNK S A KÜLFÖLD. Mai változásának köszönhette szorgalma mellett tágas nyelv-ismereteit, úgy hogy élete vége felé a magyar nyelven kivül beszélte és értette a latint, némileg a görögöt, s a német, szláv, szerb, horvát, török, francia, olasz és angol nyelvet is. Olaszországban a hosszú béke idején való állomásozása önkiművelésére nagy előnyül szolgált, s ez alkalmat tevékeny és előretörekvő szelleme igyekezett is kizsákmányolni, úgy hogy midőn 1837-ben a gr. Radeczky nevét viselő 5. sz. huszár-ezredhez, mint az egész osztrák seregben e rangban legfiatalabbat, minden pártfogás nélkül őrnagygyá nevezték ki, hol ezredességig emelkedett, s már ekkor nemcsak katonai tudományos tapasztalatai részesültek oly elismerésben, hogy például Rainer főherceget és ezredest is ő gyakorolhatta be a vezényletbe, s hogy Ausztria legjobb katonája, Radeczky annyira szerette, miként bármely időben bejelentés nélkül léphetett be hozzá, hol véleményes készséggel meghallgattattak, de egyszersmind a tudományos, művészeti és polgári műveltségben is katonatársai közül hatalmasan kivált. Itt csak futólag említjük meg, hogy Mészáros Lázár már Olaszországban nagy előszeretettel foglalkozott theologiával, a tábori papok nagy rémületére, kiket examinálásaival nem egyszer hozott zavarba; szerette és űzte a természeti tudományokat , különösen a vegytant, nem voltak előtte ismeretlenek a csillagászat titkai; mint homeopatha- orvos tudományát gyakorolni is szerette ; szenvedéllyel kertészkedett és gazdálkodott s e szakokba vágó munkákat is irt, a miért a magyar gazd. egyesület 1845-ben munkás, hadászati dolgozataiért pedig az Akadémia ugyanazon évben levelező tagjává választotta. Ez időszakban, külföldi állomáshelyén ismeretek után sóvárgó huszártisztünk még egy részről könnyen kínálkozó tanulmányaiban a múltba merült vissza, s a XVIII. század nagy szellemeinek búvárlása által a jövőbe igyekezett betekinteni, más részről épen az emberiség iránt való nagy érdeklődése meg nem engedhette, hogy hazája anynyira fontos és annyira újszerű, organikusan átalakulni törekvése figyelmét kikerülje. Amit már zsenge gyermekkorában annyira szeretett, tanulmányozni kezdő hazája történetét és ismereteinek látköre megengedő, hogy annak fejlődése processusát vizsgálhassa, mérlegelje, összehasonlítsa a nyugatéval--és amit ifjú korában kizárólagos életpályául választani nem akart, most szorgalmasan tanulta Magyarország s az idegenek törvényeit, hogy az otthon történőket érthesse, s a törekvések irányait önállóan bírálhassa. E közben kitört az olasz nemzetegységi háború, melynek első küzdelmeiben Mészárosunknak is tevékeny részt kellett vennie. Milanóban három napig küzdött, míg végre ezredét a városból csekély veszteséggel kivonta s egyesítette az osztrák sereggel. Rendkívüli jószívűségéről tanúskodik azon megható eset, hogy midőn a magyar katonaság Olaszországból kénytelen volt kifelévonulni az osztrákok iránt roppant gyűlölettel eltelt olaszok elöl, a szegénység mint jóltevőjét térdre esve áldotta Mészárost, a távozó ellenséget. Hadügyminiszterré kineveztetését Mészáros legelőször a hírlapokból tudta meg, később azonban megkapta az V. Ferdinánd által 1848. ápril 18 án aláírt kinevezést is, május 28-dikáról pedig német nyelven azon okiratot is, melyben őt a császár király tábornokká lépteti elő. E helyütt csak vázlatadásra szorítkozhatunk, s azért Mészárosnak a forradalom alatti szereplését következőleg jellemezzük. Mint honfi dynasztikus érzelmű s hazáját lángolan szereté; mint politikai szereplő minden tekintélynél magasbra becsülte a törvényt, mi a vihar kitörtekor védőjét Scylla és Charybdis közé sodorta, mint hadügyér lelkiösmeretes és pontos szervező, mint vezér szerencsétlen, mint katona a vakmerőségig bátor vola. Országgyűlési szónoklatai kedélyessége, humora miatt emlékezetesek, megtörhetlen kitartása s sziklakemény becsületessége pedig közmondásossá lön. 1849. aug. 14-dike után Törökországba menekült, s ott volt Viddinben, Sumlában és Kis-Ázsiában, hol száz év előtt a magyar szabadságharc más bukott hősei evék a száműzetés keserű kenyerét. Mészáros a szerencsétlenség közepette is egyenesen állott meg, mint az árboc: a vihar megroncsolhatta, de meg nem hajlította. Érezte, hogy munkálkodás adhatott csak akkor tápot lelkének, s azért Kiutáhiában kezdé meg „Forradalmi emlékiratai“ szerkesztését. — 1851. tavaszán végre kimenekülhetett ázsiai fellebbeztetése helyéről, s ekkor Angliába, majd innét Párisba ment, hol azonban Bonaparte Lajos hercegelnök trónralépte után a rendőri zaklatások anynyira megkeseríték életét, mikép elhatározta innen is tovább bujdokolni. Szemét a brit koronához tartozó Jerseyre, azon kies szigetre vetette , mely ekkor a nagy Hugo Victornak lakhelye volt s később Mészáros figyelmeztetése folytán számos magyar menekült azilumává lön. Percei, Beöthyz Ödön, Katona Miklós, Thaly Zsigmond, Fülep Li-