Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-16 / 37. szám

Mész­á­ros L­á­z­á­r, 1848-diki hadügyminiszter. Nemzeti átalakulásunk viszontagságteljes nap­jainak egyik legjobban becsült, mindenki által szeretett, szomorú sorsa miatt tragikus végű, és sziklaként rendü­letlen becsületes­ségénél fogva e­­gyik legnagyobb jellemét mutatjuk be ez­úttal rövid vonásokban olva­sóinknak , mely vázlat időszerű is lehet azért, mert Ráth Mór kiadá­sában e lapok szerkesztőjétől most e hóban je­lent meg azon terjedelmes mun­ka első kötete, mely az első ma­gyar hadügyér ki­mentő életiratát, száműzetése alatti levelezéseit gróf Batthányi Lajos özvegye, Szutsics Amália k. assz., Kmety, Vukovics, Ludvig, Mészáros Antal s másokkal, s végre sa­játkezűig irt, két kötetnyi forradalmi „ Emlékira­tait iól tartalmazza. Mészáros Lázár Bácsmegyében, Baján, 1796. febr. 20-dikán született. Atyja Mészáros János anyja pedig a dalmata származású Piukovits Ka­talin vola, s igy Mészárosunk anyai ágon dalmata­szerb eredetű, é­­pen úgy mint Vu­kovics s más nagy hazánkfiai. Korán árvaság­ra jutván, hajla­ma szerinti pályá­ra, katonáskodás­ra adta magát; először 1812-ben a francia háború­ban a fölkelő ma­gyar seregben me­gyéje részéről mint 16 éves gye­rek főhadnagyul választatott, ké­sőbb pedig ugyan­ezen rangban ki­neveztetett a ren­des 7-dik huszár­ezredhez. Mint ka­tona Magyaror­szágon és Szlavó­niában, de legin­kább Olaszország­ban állomásozott, s első irodalmi kisérletei már ifjú korára esnek, mert például Szlavóniából só­­gornéjával folyóirat alakjában levelezett, kétség­kívül tiszttársai közreműködése mellett. Állomá­ Mészáros Lázár, 1848-diki hadügyminiszter.

Next