Hazánk, 1898. augusztus (5. évfolyam, 183-207. szám)

1898-08-02 / 183. szám

V/1 183. SZÁM. BUDAPEST, KEDD HAZÁNK 1898. AUGUSZTUS 2._____________3 taktikáját legfelsőbb helyen nem hagyták jóvá s a közös pénzügyminiszer előbb volt kénytelen missziójáról beszámolni, mint tervezte. Összefügg ezzel a hirtelen fordulattal az is, hogy a legújabb bécsi hírek szerint gróf Thun Kaizl osztrák pénzügyministerrel Budapestre készül s itt megkezdődnek az uj provizóriumra vonatkozó tárgyalások, a­melyeknek végeztével az osztrák ministerelnök Ischlbe megy kihall­gatásra. Mig a tárgyalások igy folynak Bécs, Budapest és Ischl között, addig a szabadelvű pártban Enyedi Lukács beszámolójával foglal­koznak, a­melyet a „Hazánk” más helyen­­ érint. A párt nincs tisztában azzal, hogy­­ az Enyedi önállósági programmjából mit­­ vall magáénak a kormány, a Bánffy-kabi-­­ net pedig a fölött meditál, hogy hányad­:­ magával vallja Enyedi Lukács azt az önállósági­ programmot, a­mely akc­ióprogramm lehet a­ kormány ellen, ha báró Bánffy Dezső akár a provizóriumhoz, akár a 14-ik §-hoz nyúl. Arról ma korai volna beszélni, hogy már most volná­nak a szabadelvű pártban az önállóságnak fel­­tétlen hívei, de nem lehetetlen, hogy kijegecze­­sedik a pártban ez a törekvés, még mielőtt összegyűlne az országgyűlés. A szabadelv pártnak még több mint egy hónapja van s h­a lappangó válság a kormányok egymás közti érintkezéséből ki nem pattan, a szabadelv párt végig fogja élvezni a parlamenti szünetet., Az osztrák kormány újra felvette a nyelvkér-­ désnek a kötelezettségnélküli konferencziák ered-f fénytelenségével elejtett fonalát. A belügyministériumban új alapelvek kidolgo-­ zásával foglalkoznak, a­melyekhez most gyűjtik a statiszikai adatokat. E mellett tárgyalásokat indított meg az osz­trák ministerelnök az ifjú csehek vezérférfiaival annak a kipuhatolására, hogy hajlandók volná­nak-e némi engedményekre. A magyar kormány látszólag egészen Bánffyra bízta a válságos helyzet kezelését. A ministerek tömegesen vonulnak a vidékre és a külföldre, úgy hogy alig van most miniszer a fővárosban. Bismarck halála, Budapest, augusztus 1. A vaskanc­ellár halála az egész művelt vi­lágon mozgalmat keltett, de Németországban egyáltalán nem idézte elő a gyásznak és rész­vétnek olyan mérvű megnyilatkozását, mint a­milyent várni lehetett volna. Berlinnek, a többi nagy német városoknak s egyáltalán egész Németország­nak lakossága eddigelé nem tudott módot találni gyászának kifejezésére, ami szinte érthetetlen. Egye­dül a császár mutatja meg, hogy igaz tiszteletet érez a nagy államférfiú emlékezete iránt, a­ki­vel pedig az életben nem egy összekoc­czanása volt. Most ősei sírboltjába akarja eltemettetni a vaskanczellárt, a­ki azonban kevéssel halála előtt a friedrichsruhei családi kastély mellett jelölte ki örök nyugvóhelyét. Mai távirataink a következők: A császár és Bismarck, Berlin, augusztus 1. A „Reichsanzeiger” gyászkerettel jelent meg és közzéteszi Vilmos császár következő táviratát, a melyet tegnap küldött Bismarck Herbert grófnak: „Mély gyászszal osztozva a fájdalomban, a mely a drága, nagy halottért önöket mind­­nyájokat eltölti, én is siratom az elvesztését Németország nagy fiának, a­kinek hűséges közremunkálása a haza újraegyesítésének mű­vében megszerezte számára Istenben boldo­gult nagyatyámnak, a nagy császár ő­felségé­nek barátságát egész életére és az egész né­met népnek elévülhetetlen háláját minden időkre. Tetemének a berlini dómban, eleim­nek oldala mellett fogom kijelölni a nyugvó­helyet.“ A német császár tíz napi udvari gyászt, a hadsereg részére pedig nyolcz napi gyászt ren­delt el. A lobogók az összes birodalmi középüle­teken félárbóczra eresztve maradnak egész a temetés utánig. A „Reichsanzeiger“ hosszabb czikkben mél­tatja Bismarck halhatatlan érdemeit, a­kiben a haza legnagyobb fiát vesztette el. Kiel, augusztus 1. Vilmos császár megérkezését ma este 10 óra felé várják. Hír szerint a császárné, a­ki lemondott a ko­­burgi útról és ma délelőtt indult el Wilhelmshöheból, meg fogja várni a császárt. Azt hiszik, hogy a csá­szári pár holnap délelőtt együtt utazik Friedrichsru­­hén keresztül az új palotába. Friedrichsruh, augusztus 1. Vilmos császárnak arra a táviratára, hogy szeretné, ha Bismarckot Berlinben temetnék el, Bismarck Herbert gróf azt válaszolta, hogy atyja már évekkel ezelőtt elrendelte, hogy Friedrichsruh­­ban a kastély kapujával szemben temessék el. A császár parancsára ma délután a Bismarck nevét vi­selő dragonyosezrednek hatvan katonája indult Friedrichsruhba diszőrségül. Bismarck herczeg maga szerkesztette meg sirföliratát, a mely igy szól: Hier ruht Fürst Otto Bismarck Geboren am 1-ten April 1815. Oestorben ...... Ein treuer deutscher Diener des Kaiser» Wilhelm I. Sokan azt beszélték, hogy e sírfelirat miatt, a­mely tüntetően mellőzi II. Vilmost, a császár nem lesz jelen a temetésen. Ez a feltevés azonban valótlannak bizonyul. Schweninger tanár Bismarck halála után a követ­kező táviratot küldte Vilmos császárnak : „A legalázatosabban jelentem felségednek, hogy Bismarck herczeg­­ magassága éppen most meghalt.* Kiel, augusztus 1. A mai tengerészeti parancs elrendeli, hogy Bis­marck herczeg temetése napján a hajókon a lobogó­kat félárbóczra ereszszék és déli 12 órakor 19 ágyu­­lövést tegyenek. A tengerészeti tisztek és hivatalnokok 8 napi gyászt öltenek. Kiel, augusztus 1. A német császárné ma este háromnegyed tíz órakor gyászruhában ide érkezett, majd a kas­télyba hajtatott, a­honnan rövid idő múlva a „Hohenzollern“-re ment. Bi­low államtitkár és Lucanus titkos tanácsos ma este ide érkeztek. Kiel, augusztus 1. Vilmos császár ma este fél 10 órakor a „Hohenzollern” yachton az itt összegyűlt hajó­­raj üdvlövései közepett ide érkezett. A részvét. Bécs, augusztus 1. Bismarck herczeg halála alkalmából Ő felsége táviratilag fejezte ki részvétét úgy a gyászoló család, mint II. Vilmos császár előtt. Gróf Goluchowski külügyminiszer a közös kormány nevében táviratilag tolmácsolta a „megmérhetetlen veszteség fölött való legbensőbb részvétét.“ Berlin, augusztus 1. Bismarck herczeg elhunyta foglalkoztatja még ma is a főváros egész népét és az egész közéletet. Az összes állami és városi középületeken, valamint sok magánhá­zon félárboczra eresztett lobogók lengenek. Az első állami épület, amelyre vasárnap reggel kitűzték a lobogót, a birodalmi kanc­ellári palota volt. Aztán következtek a birodalmi hivatalok, a ministériumok, a birodalmi gyűlés épülete és a képviselőház, a polgári és a katonai kabinet, a vezérkari épület, az egyetem, az akadémia, a múzeumok, a szertár, a pénzverde és a kaszárnyák, Frigyes császár özvegyének palotája, Frigyes Lipót herczeg palotája, valamint a szövet­séges államok követségeinek palotái. A városi tanács rendkívüli ülésen fogja megállapítani, hogy minő tisztességben részesítse Berlin városa az elhunyt h­er­­czeget, a­ki díszpolgára volt. A Szentháromság­­templomban, a­melyet Bismarck herczeg gyakran látogatott, Dryander udvari főprédikátor megindult szavakban emlékezett meg az elhunytról. A berlini diákság koszorúkat szándékozik letenni Bismarck herczeg koporsójára Friedrichsruheban. Berlin, augusztus 1. A „Horold. Alig. Ztg.” jelenti: Pelloux tábornok olasz ministerelnök, az olasz kormány és egész Olasz­ország érzelmeit tolmácsolva, táviratot intézett Ho­henlohe herczeg birodalmi kanczellárhoz, a­melyben legmélyebb részvétét fejezi ki és azt mondja: „A nagy férfiú neve kitörölhetetlen betükkel van mind a két nép történetébe beírva. Németország gyásza a mi gyászunk is.* A római német nagykövetségen az olasz királyság számos főméltósága fejezte ki részvétét. A berlini svéd-norvég követt uralkodója és kormá­nya nevében levelet intézett a külügyi hivatalhoz a legőszintébb részvétet tolmácsolva. A szerb ministerelnök hosszabb részvétiratot kül­dött a birodalmi kanc­ellárnak. Az amerikai követ ma megjelent a külügyi hivatal­ban és Mac Kinley elnök megbízásából kifejezte részvétét. Konstantinápoly, augusztus 1. A szultán Bismarck herczeg halála alkalmából rész­véttáviratot küldött Vilmos császárnak és Bismarck Herbert herczegnek. Az utolsó órák: Hamburg, augusztus 1. „A n Hamburger Nachrichten“ a következőket jelenti Bismarck herczeg utolsó óráiról: Csü­törtökön este a váratlan rosszabbodásra, a­mely múlt évi október óta többször ismétlődött, ja­vulás állott be s a herczeg fölkelt ágyából, az asztal­hoz ült s élénk részt vett a beszélgetésben, pezsgőt ivott s legutóbbi szokása ellenére még pipázott is. Állapota annyira javult, hogy Schweninger még aznap este elutazhatott Friedrichsruhból. A herczeg állapota pénteken is kielégítő volt, sőt még szombaton reggel is jó volt; a herczeg a Hamburger Nachrichten­ t ol­vasta s az orosz politikáról beszélgetett. Délelőtt jó­ízűen evett és ivott s csak arról panaszkodott tréfá­­lózva, hogy a vizébe kevés szeszes italt vegyítenek. Aztán hirtelen rosszabbodás állott be, a herczeg lélek­­zetvétele megnehezült s a délután folyamán többször elveszítette öntudatát; időközönként fölébredt, de az­tán újra elhomályosodott az elméje. A halál könnyen és fájdalom nélkül következett be. Kevéssel halála előtt érkezett meg Schweninger s azzal könnyítette meg a herczeg halálküzdelmét, hogy elősegítette lélekzését. A herczeg leányához, Rantzau grófnéhoz intézte utolsó szavait; a grófné letörölte atyja homlokáról a verejtéket s a herczeg igy szólott hozzá: — Köszönöm, édes leányom, Isten fizesse meg. A halottas­ágynál az egész család együtt volt s ott volt Schweninger és Chrysander is. A ravatalnál, Berlin, augusztus 1. Hohenlohe herczeg birodalmi kanczellár ma délután külön vonaton Friedrichsruhba utazott, hogy Bismarck herczeg elhunyta alkalmából az államministerium nevében kifejezze részvétét a család előtt és koszorút tegyen az elhunyt ra­vatalára. A Berliner Neueste Nachrichten értesülése szerint Bismarck holttestének egyházi beszente­­lése holnap megy végbe a gyászházban a leg­szűkebb családi körben. Azután a koporsó le­zárva ott marad mindaddig, míg elkészül a mauzóleum a friedrichsruhei kastélylyal szem­közt fekvő, úgynevezett Schneckenburgon, a­mi legkésőbb október elején meglesz. Vilmos császár megbízta Begas tanárt a szarkofág tervezésével, a­mely a nagy halottat teljes vértes-egyenruhában ábrázolja. Friedrichsruh, augusztus 1. Bismarck herczeg koporsójához a 31. gyalog­ezred és a halbstadti vértesezred katonái vannak diszőrségre kirendelve. Hamburg­, augusztus 1. A „Hamb. Corr.“-nak jelentik Friedrichsruhból, hogy ott ma délelőtt ismét nagy tömeg gyűlt össze. Mindenütt szomorú csend van. Kocsiszámra érkeznek a koszorúk, többek között a warzini uradalmi és kas­tély személyzet óriási koszorúja is. A kapus lakásánál levő kapunál kettős gyalogos őr áll felállítva. A kas­tély bejáratánál kettős vértes őr képezi a díszőrséget. Két ágyúból álló tüzérosztályt is várnak oda. Friedrichsruhe, augusztus 1. Hohenloh­e herczeg birodalmi kanczellár rövid láto­gatásiig ideérkezett. Friedrichsruh, augusztus 1. Hohenlohe herczeg birodalmi kanczellár jelen­létében Bismarck herczeg koporsóját lezárták, azután a birodalmi kanc­ellár visszatért Ber­linbe.

Next