Hazánk, 1901. március (8. évfolyam, 52-77. szám)
1901-03-01 / 52. szám
HAZÁNK. 52. szám. .....— - - ------ . ^ Bizalmat s jóakaratot kérek az olvasó közönségtől s talán méltán kérhetem. Végre is az az eszme, melynek szolgálatában állunk: a nemzeti alapon álló becsületes és produktiv munka jogainak érvényesitése; s ha ezt puszta érdeknek nevezik, úgy ez az érdek nemcsak a' hazánk’é, hanem egész hazánké. Buday Barna, Budapest, febr. 28. Országgyűlés. A képviselőház a mai ülés végén nem volt határozatképes, azért holnap elsősorban szavazni fognak az igazságügyi költségvetés általánosságban való elfogadására, azután megkezdik a részletes tárgyalást, melylvel valószínűleg röviden végeznek. Ezután napirendre van tűzve Visontai Somának egy rég bejegyzett indítványa az 1874: XXXIV. t.-c. módosítása tárgyában. Ha ezzel, is végez a t. Ház, akkor napirendre kerül a honvédelmi tárca budgetje, melyet a honvédelmi miniszternek még mindig beteg állapotára való tekintettel, pártkülönbség nélkül, a kényesebb kérdések félretevésével lehetőleg gyorsan lógnak elintézni. Stróll Kálmán és az agráriusok. A képviselőház némely inkompatibilis csoportja rendkívül kiváncsi volt arra, hogy Széll Kámán miniszterelnök minő indulattal viseltetik az agrárius szervezkedéssel szemben. A miniszterelnököt rendkívül érdekelte ez a szervezkedés. A különböző hírlapi információk ellentéteinek a kiegyenlítése okából még tegnap a legalaposabb tájékozást szerezte be a miniszterelnök az agrárius értekezletről. És amikor meggyőződött, hogy külön pártszervezésről szó sincs, csakis arra irányul az agrármozgalom, hogy érvény szereztessék a mai pártkeretek tiszteletben tartásával az agrárérdekeknek, egybehangzó hírlapi jelentések szerint a miniszterelnök kijelentette, hogy amint az agráriusok a különféle gazdasági faktorok összeegyeztetését óhajtják, úgy ő is arra törekszik. A miniszterelnök eme kijelentése teljesen bizonyossá teszi, hogy az agrárszervezkedés a szabadelvű pártban egyáltalán nem idézi elő azt, amit némely inkompatibilisek akarva akarnak: a robbantást. CSISZÁCGYÜLÉ.3. Budapest, február 28. A mai napon véget ért az igazságügyi költségvetés általános vitája s holnap megkezdik a részletes tárgyalást. Ma az első szónok, illetve felszólaló Füssze Tódor volt, akinek meghallgatására néhány biharmegyei oláh is felutazott s nemzeti öltözetével feltűnést keltett a karzaton és a t. Ház folyosóján, azonban karjaiba veti magát a szakítani szándékozónak, körülbelül e szavakkal: «Te az enyém vagy, nem csalhatsz meg engem». A függöny összecsapódik. A második felvonás Hertha gyáros kényelmes otthonában játszik. A gyáros egyedül van otthon, neje és leánya az Opera gyér bevételeit szaporítják ma este. Ledényi jó, hogy leendő apósától tanácsot kérjen, miként szabaduljon meg Szőnyi Irmától. «Fizesd ki», — mondja a gyáros röviden. Szerinte minden szolgálatot meg lehet fizetni. Irma azonban nem olyan lány, akit ki lehessen fizetni. «Akkor hadd ott is hasonlatot mond el a szivarról, mely ha nem szük, egyszerűen leteszszük és magától kij alszik. Irma azonban nem olyan szivar, hogy kialudjék magától. Nos, hát akkor rázza le a nyakáról, ahogy tudja, de Jolánt vegye nőül. Ebben meg is állapodnak s a hazaérkező mama és lány derült kedélyállapotban találja a két urat. A feleség (Szacsvayné asszony) beviszi férjét, ki kissé gyengélkedik, a másik szobába, a jegyesek érzelegnek. Az inas egy nőt jelent be, ki a kisasszonynyal most, éjnek idején akar okvetlenül beszélni. Ez természetesen Szőnyi Irma. A közös kedves s a két nő között heves jelenet fejlődik ki, Horthy Jolán kiutasítja vőlegényét, mert hazudott neki s a függöny másodszor csapódik össze. Szőnyiék szegényes lakásán vagyunk ismét is másnap reggel. Az anya pöröl és lamentál, Károly alszik az egyik ágyon. Irma künn a konyhában egy lócán gunnyaszt, a félkezü apa gyámoltaanul tipeg előre-hátra. A feslett Marcsa az örepasszonyt ingerli a szegénység ecsetelésével, majd Károlyt fölébresztvén, ostobaságát hányja szemére s végül — ha minden kötél szakad — saját lakását felajánlja Sárolynak közös tanyául. Károly felháborodva kergeti ki a cinikus nőt, majd anyját borért küldi, mert néhány munkástársát várja, kikkel az általános helyzetről akar értekezni. A megérkező munkások azonban nem értik meg Károlyt, a közös pénztárról azt hiszik, hogy azt Károly azért sürgeti, hogy majd ellophassa s végül ezeket is dühösen kergeti ki a szocialista, még könyveit és az üres üvegeket is utánuk dobja. Nem jár jobbanLedényi sem, ki azért jó, hogy Irmával békében szakíthasson s a lányt valami végkielégítéssel lássa el A rajtuk ütő Károly ezt is kikergeti, szemére hányva, hogy leendő apósa őt kergette igy ki gyárából. Majd húgát kézen lógva, a gyámoltalan vén apának kijelentik, hogy kimennek az utcára — elzülleni. Ha a vén ember egy részeges csavargót lát egykor az utcán, a bűn lejtőjén lesülyedett alakot, — ez az ő Károly fia lesz s ha egy leányt, ki azéhséget nem bírva el, a legelső jövömenőnek karjába veti magát pénzért, — ez az ő Irma lánya leend. E képpel végződik a darab, midőn a függöny utoljára csapódik össze. A darab taglalatát holnap adjuk. k. g. . g_______ Péntek, 1901. március 1. A további tárgyalás folyamán beszélt még Waior Ferenc s ezután következett Flósz Sándor igazságügyminiszter nagy figyelemmel hallgatott beszéde, aki a magyar jogszolgáltatás terén minden irányban nagyelentőségű reformokat helyezett kilátásba. A minisztert beszéde befejeztével naiv ovációban részesítették. Molnár Jenő és Páder Rezső felszólalása után Emmer Kornél élt az előadói zárszó jogával s pikáns, az igazságügyi kormányt csipkedő beszédével nem egyszer csendes derültséget idézett elő. Az ülés lefolyása a következő volt: A képviselőház ülése. Elnök: Perczel Dezső. Jegyzők: Nyegre László, gróf Tefesd Sándor és Lukács Gyula.Peressel Dezső elnök a márti ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után előterjeszti az időközben beérkezett irományokat. Apathy Péter, az összeférhetetlenségi bizottság nevében jelenti, hogy a legutóbb nyolc képviselő ellen bejelentett esetben a bizottság nem talált inkompatibilitást. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend. Az igazságügyi költségvetés. FaSSe Tódor: Kevesli a bírósági személyzet számát és azok fizetését. Ennek eredménye a bírói függetlenség rovására esik. A mai igazságügyi ellenőrzést a bírákkal szemben nem tartja célravezetőnek. Kifogást tesz az ellen, hogy a bírákat statisztikai adatok összehalmozásával terhelik meg. Aki több elintézett számot produkál, az a szorgalmasabb. Ez a stréberség mának elyengetése. Kifogást tesz a mai bírói kandidacionális rendszer ellen. Megtörtént például, hogy olyan bíró neveztetett ki a felsőbb bírósághoz, aki fogalmazni sem tudott. Tagadja, hogy a román nemzetiségű gimnáziumokban végzett bírák fiatalsátrali tendenciákat követnének. Hosszúranyúlt felolvasását azzal fejezi be, hogy bizalommal van a miniszter igazságügyi politikája iránt és így a költségvetést elfogada. Major Ferenc az igazságszolgáltatás drágasága ellen tesz kifogást. E tekintetben ma már úgy vagyunk, hogy kisebb dolgokban nem is mer a polgár a bírósághoz fordulni. Kifogást emel a mai kodifikácionális rendszer ellen, mely nem az életnek termel törvényeket. Visontai határozati javaslataival egyetért. A törvényszéki orvosi vizsgálatot teljesen fölöslegesnek tartja, hiszen e vizsga előtt sem tud az orvos többet, mint a vizsga után. Követeli az igazságügy szolgálatában álló orvosok magasabb rangosztályba való sorozását s így anyagi helyzetük javítását. A költségvetést pártszempontból nem fogadja el. (Helyeslés a néppárton.) Plósz Sándor igazságügyminiszter válaszolni kíván az eddig elhangzott beszédekre. Kellemes helyzetben van, mert megfontolás tárgyává teheti mindazokat a javaslatokat, melyek itt elhangzottak. Ő is konstatálja, Visontai Somával együtt, hogy az új bűnvádi eljárás bevált. Ahol a közigazgatási bíráskodásban baj fordult elő, azt igyekezett orvosolni s kijelenti, hogy a községi közegek általában pontosan teljesítik kölességeiket. Az új rendszer alatt a restanciák csökkentek a bíróságoknál. A bírák anyagi helyzetének rendezése legfőbb gondját képezi, ezen előléptetések által már eddig is segített. A kezelő személyzet anyagi helyzete is lelkén fekszik. (Helyeslés.) Emelte a telekkönyvvezetők létszámát s emelni fogja az irodatisztek létszámát, hogy az írnokok nagyobb rangosztályba jussanak. Ezt megteheti költségvetése keretében, mert írógépek alkalmazásával kevesebb díjnokra lesz szükség. A bírói működések teles ellenőrzésben részesülnek s ezek alapján történik meg az előléptetés. (Helyeslés) Visontainak válaszolja továbbá, hogy a halálbüntetések végrehajtását törvény szabályozza s az eljárást csak törvénynyel lehet megváltoztatni. A sajtótermékekre vonatkozó törvény megváltoztatását még korainak tartja. Visontai második javaslatára megjegyzi, hogy a belügyminisztériumban már dolgoznak azon, hogy a bíráskodás nagy része a politikai hatóságoktól elvonassák. Arra nézve, hogy a börtönben született gyermekek születési helyének ezen megjelölése a születési bizonyítványból kihagyassék, gondoskodni fog. A katonai büntetőtörvény javaslatának előterjesztését a közeljövőben kilátásba helyezi. Ami az új általános polgári perrendtartás javaslatát illeti, azt a legtágabb kritikának engedte át. A kereskedelmi törvény revízióját ő is sürgősnek tartja, de egészen más szempontról, mint ahogy a Németországban történt. (Helyeslés.) Az új polgári perrendtartás tervezetére nézve kijelenti, hogy azt szakértők bírálata alá bocsájtja s reménye, hogy még ez évben a törvényhozás elé hozhatja. Ebben a törvényben a községi és tőzsdebíróság is szabályoztatni fog. A büntetőtörvény reformja csak alapos megfontolás után történhetik meg. Egyik legfontosabb kötelességének tartja a telekkönyvek rendezését és erre vonatkozólag a törvény alkotását A gabonaelővétel, vagy gabona-uzsora kérdését nagyon nehéz megoldani, nehhogy a szabad kereskedelem szenvedjen sérelmet. Ebben a kérdésben különben folynak a tanulmányok. t Helyeslés.) Maga is kívánja az ügyvédi és birói szakvizsga reformját s ennek kidolgozásáról intézkedett s ha az kész lesz, az ügyvédi kamarák bírálata elé terjeszti. (He■ Íveslés.) Major Ferencnek felelt hogy a törvényszéki orvosi ellátás jó kezekben van s maga is helyesli, hogy az igazságügyi orvosi kar dotációja emeltessék. Az igazságügyi kérdések pártkülönbség nélkül számithatnak támogatásra, azért ajánlja költségvetése elfogadását. (Élénk helyeslés. A minisztert számosan üdvözlik.) Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Molnár Jenő szól és azt mondja, hogy Emmer előadó tisztán ellenzéki beszédet mondott. Ő helyesli, hogy törvényalkotásainknál germán jogforrásokat használunk. Általános bírálatot nem akar mondani, de jogszolgáltatásunkban ő is bizonyos reformokat követelt Rámutat arra, hogy a budapesti kir. törvényszéknél egyes ügyvédeket a tömeggondnokságokból kizárnak. Egyáltalán nem ért egyet azzal a miniszterrel, hogy a kir. közjegyzők díjazását emelte, de követeli a végrehajtók államosítását. A költségvetést nem fogadja el. Kósa János kéri a minisztert, hogy az 1874-ben alkotott ügyvédi rendtartást reformálja, mert az mai alakjában már elévült, valamint reformálni kell az ügyvédi díjak megállapításának rendszerét is. Apasztani kell az ügyvédek számát és az ügyvédeknek állami segséggel nyugdíjalapot kell létesíteni. A költségvetést elfogadja. Páder Rezső szintén követeli a katonai büntetőtörvénykönyv reformját s azt, hogy a sajtóvétségek egyáltalán az esküdtszékek hatáskörébe utaltassanak, a börtönben született gyermekek anyakönyvezésére nézve pedig közvetítő javaslatot tesz. Ezek után követeli, hogy az uzsora, kivált a gabona-uzsora ellen a legszigorúbb intézkedések tétessenek meg az