Hazánk, 1901. augusztus (8. évfolyam, 180-205. szám)
1901-08-01 / 180. szám
HAZÁNK. 180. szám. A hivatalos aktus. A gyászháznál tíz órakor megjelent Plósz Sándor igazságügyminiszter és számos képviselő. Kisvártatva megérkezett Zsilinszky Mihály és Gromon Dezső államtitkár, Csávossy Ignác háznagy, dr. Farkas László főorvos, Mezei Lajos V. ker. elüljáró, dr. Ladányi Mátyás főorvos és újólag több képviselő. A folyóson ekkor, mielőtt a lakásba bementek volna, élénk eszmecsere folyt le Zsilinszky államtitkár és dr. Farkas főorvos között, a bebalzsamozásra vonatkozólag. Dr. Farkas, tekintettel az óriási hőségre, azt ajánlotta, hogy a holttestet még a mai délután folyamán be kell okvetlen balzsamozni, miután máris valószínű, hogy reggeltől kezdve feloszlásnak indult, ami a bebalzsamozást tetemesen megnehezíti. Arról is folyt szó, hogy Szilágyit hol temessék el ? Egyik képviselő felvetette, hogy Szilágyit az új országháza falai között kell elhelyeznie Ezt többen helyeselték. Ezután bevonultak a lakásba s Zsilinszky államtitkár rendeletére a hatóság emberei kinyitották a lepecsételt szobát. A szobába lépők elé megrendítő látvány zárult. Szilágyi az ágy előtt feküdt a padlón, teljesen levetkőzve, jobb oldalán, arccal a földre borulva. Dr. Ladányi Mátyás V. ker. tisztiorvos megállapította, hogy a halált agyguta okozta, mely tegnap este 7 és 8 óra között érte Szilágyit. A tetem fején, a jobb homlokcsontnál egy 2 cm, hosszú és 1 cm, széles seb látható, úgyszintén jobb könyökén kisebb horzsolások, melyet esés közben szenvedett el. A bizottság erre elhajtatott az V. kerületi elöljáróságra, hogy a hivatalos szemléről jegyzőkönyvet vegyen föl. A halottas szobát elzárták, de előzőleg a mentőktől jeget hozattak és ezzel borogatják a tetemet Az országos temetést az Entreprise-intézet rendezi, melynek emberei minden előkészületet megtettek a végtisztesség méltó megadására. A végrendelet. A családhoz tartozók felkérték Csathó miniszteri tanácsost, hogy keresse ki a megboldogult iratai közül a netán meglevő végrendeletet. Csathó eleget tett a kérelemnek, azonban végrendeletet nem talált. A főpolgármester felhívása. A főpolgármester holnap reggel plakátokon felhívást intéz Budapest közönségéhez, hogy azon az útvonalon, melyen a temetés haladni fog, a házakat gyászlobogózzák fel. Tanácsülés a városházán. Halmos János polgármester ma délután egy órára tanácsülést hívott össze, amely alkalommal lendületes beszédben emlékezett meg arról a nagy csapásról, amely Szilágyi Dezső elhalálozásával a hazát s a fővárost érte. Megemlékezett azokról a hasznos szolgálatokról, amelyeket Szilágyi a fővárosnak mint bizottsági tag, a fölszólalásában foglalt kitűnő eszméivel tett. A polgármester indítványozta a tanács előtt s ez egyhangúlag hozzájárult, hogy a főváros díszsírhelyet engedjen át a nagy halottnak, közvetetlenül Deák Ferenc mauzóleuma mellett s hogy pompás koszorút tegyen a ravatalra.* Szilágyi Dezső ezelőtt kilenc évvel lett székesfővárosi bizottsági tag s mint tanácsbeli a legszorgalmasabbak közé tartozott, mert alig volt közgyűlés, amelyen meg nem jelent. Az elnöki emelvénynyel szemben, az ötödik sorban, a pad szélén ült s folytonosan élénk figyelemmel kísérte a tárgyalások menetét. Beszédet a főváros közgyűlésén nem mondott A minisztertanács. Széll Kálmán miniszterelnök, aki tudvalevőleg ez idő szerint Rátóton időzik, már a reggeli órákban értesülvén Szilágyi Dezső váratlan elhunytéról, azonnal érintkezésbe lépett Hegedűs Sándor kereskedelemügyi és Plósz Sándor igazságügyi miniszterekkel, mint a kormánynak jelenleg Budapesten időző tagjaival, hogy a kormány részéről is az ország gyászának méltó kifejezésre juttatása biztosíttassék. Déli 12 órakor a két miniszter és Csávossy Béla, a képviselőház háznagya, a kereskedelemügyi minisztériumban értekeztek a részvét módozatairól és a kormányelnökkel folytatott megbeszélés alapján megállapították, hogy a temetés, a holttest felboncolása és bebalzsamoztatása után, országos költségen fog végbemenni pénteken délután 3 órakor a m. kir. Kúria új épületének előcsarnokából, honnan a megboldogultat a Kerepesi uti temetőbe viszik s ott a székesfőváros által a Deák-mauzóleum közelében felajánlott díszsírhelyen fogják örök nyugalomra helyezni. A ravatal felett Perczel Dezső, a képviselőház elnöke, mond beszédet. A koporsó felett az imát Szász Károly református püspök mondja, míg a gyászszertartást Papp Károly ref. lelkész végzi. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a ravatalra külön koszorút helyeztet ezzel a felírással: Az igaz hazafinak és igaz barátnak — Hegedűs Sándor és neje. Külön koszorút tesz le az igazságügyminisztérium is. A mai nap folyamán az elhunyt rokonai közül többen megjelentek Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternél, így Csathó Ferenc kúriai tanácselnök, Lukács Sándor pénzügyi tanácsos, Lukács György főispán és Lukács Ernő főhadnagy, akik megnyugvással és köszönettel vették a temetésre vonatkozó intézkedéseket. Lukács László pénzügyminiszter szintén rokonságban állott Szilágyi Dezsővel, amennyiben Lukács György volt államtitkár leányát, az elhunytnak unokanővérét birja nőül. A halál híre az igazságügymninisztériumban. Szilágyi Dezső halálának híre az igazságügyminisztériumban a legnagyobb megdöbbenést és szomorúságot keltene. Plósz Sándor igazságügyminiszter gellérthegyi nyaralójában reggel 9 órakor kapta meg a gyászhírt, amely öt, kit benső barátság fűzött az elhunythoz, a legnagyobb mértékben megrendítette. A miniszter azonnal megtette az intézkedéseket az igazságügyminisztériumnak lángeszű volt vezetője temetésén való méltó részvételét illetőleg, egyúttal elrendelte, hogy az összes igazságügyi épületekre a gyászlobogó kitüzessék. Az igazságügyminisztérium tisztikara osztatlanul a legnagyobb fájdalommal fogadta a «nagy» igazságügyminiszter halálának hírét. Az a közel hat esztendő, amely időszakon át Szilágyi Dezső a magyar igazságügy élén állott, az igazságügyminisztérium tevékenysége szempontjából is a megújhodásnak, az emelkedettségnek, a nagy és dicső eszmék megvalósításáért való küzdésnek, az igazságügy új irányba való terelésének ideje volt. Szilágyi Dezső azóta is, hogy megvált az igazságügyi tárcától, akkor is, amikor a képviselőház elnöke volt, az utolsó két évben mint az igazságügyi bizottság elnöke a legtevékenyebb részt vette ki magának az utolsó öt év igazságügyi alkotásaiból, amelyeknek egyetlen részlete sem kerülte ki lángeszének mindenre kiterjedő figyelmét. Az igazságügyminisztérium külön gyászjelentést ad ki, koszorút helyeztet a ravatalra és a végtisztességen testületileg jelenik meg. A rendőri sajtóiroda jelentése. A rendőri sajtóiroda a halálról a következő jelentést adta ki: Szilágyi Dezső volt m. kir. igazságügyminiszter v. b. t. t., országgyűlési képviselő stb. mára hajló éjjel hirtelen meghalt. Harmincad utca 6. sz. alatti lakásán. Tegnap érkezett meg Bécsből s az utazás és a hőségtől megtörve, bezárkózott szobájába. Darvassy Sándor inasnak feltűnt, hogy sem vacsorára nem ment el, sem többszörös kopogtatására választ nem kapott, rosszat sejtve urának barátjához, dr. Neuhoffer János ügyvédhez sietett, ki feltörette a lakást. A kihívott mentők a beállott halált konstatálhatták csak. A holttest a lakáson hagyatott. Szilágyi Dezső 1840-ben született Nagy- Váradon.* A rendőrség, miután a halál okát konstatálni lehetett, nem indítványozza a nagy halott felboncolását. Kora reggel már táviratoztak a szabadságon levő főkapitánynak, Rudnay Bélának, akit ma estére várnak vissza a fővárosba. Szilágyi Dezső életrajza. Szilágyi Dezső született Nagyváradon 1840 április 1-én, hol atyja tekintélyes ügyvéd volt. A bécsi és pesti egyetemeken végezte jogi tanulmányait s az utóbbi helyen is már mint kitűnő szónok és erős vitázó volt ismeretes. Tekintélye oly nagy volt, hogy az akkor alakult jogász-segélyzőegyesület egyhangúlag őt választotta első elnökévé. A 60-as éveknek már első felében ügyvédi gyakorlatot folytatott s a fővárosi társaságokban szívesen látták a rendkívül szellemes, nagy olvasottságú fiatal ügyvédet, ki már akkor mint publicista is jó hangzású nevet szerzett magának, úgy hogy midőn 1967-ben a magyar minisztérium megalakult, Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter őt hívta titkárul maga mellé a minisztériumba, hol csakhamar osztálytanácsos lett s mint ilyen Angliába is kiküldetett a jogi s különösen a büntetőjogi intézmények, úgyszintén a parlamenti állapotok tanulmányozása végett. 1871-ben a miniszterelnök mellett szervezett kodifikáló bizottságnak lett tagja miniszteri tanácsosi ranggal. Szilágyi e bizottságnak 1874-ig legtevékenyebb tagja volt s 1871 óta egyúttal országgyűlési képviselő, hova Gyula- Fehérvár választotta meg. A parlamentbe lépését is megelőzte szónoki tehetségének hite, mely rendkívül felcsigázta iránta a várakozást. De bármilyen nagy is volt e várakozás, első fellépésének sikere messze fölülmúlta azt s első nagy beszéde a legszebb parlamenti diadaloknak egyike volt. A törvényelőkészítő bizottság 1874-ben feloszolván, Szilágyi a budapesti egyetemen lett a politikai tudományok s a büntetőjog tanára s mint ilyen is megfelelt hírnevének. Mint tanár nem az elméletből igyekezett igazolni a gyakorlatot, hanem megfordítva a gyakorlat tapasztalatainak összevetéséből állapítani meg a legjobb elméletet , viszont mint jogásznak fő törekvése volt európai színvonalra emelni igazságszolgáltatásunkat, de nem a formák egyszerű átvitelével, hanem a jogélet vívmányainak az életbe való átültetésével, hogy azok itt gyökeret verhessenek s a nemzet szellemében, gondolkodásában, jogérzetében, szóval a nemzeti géniuszban megtalálhassák gondos ápolásukat. Mint protestáns ember ő is részt vett az egyházi igazgatásban s 1876-ban a dunamelléki ev. ref. egyházkerületnek világi főjegyzője lett. 1885-ben a felsőbaranyai egyházmegye választotta gondnokává s ő ezen bizalmi állást nem tekintette puszta címnek, hanem oly tevékenységi körnek, melyet úgy közigazgatási, mint egyháztörvénykezési téren az 1882-iki zsinattörvények által rendezett alapon épp annyi tapintattal, mint erélylyel töltött be s a sok tekintetben rendezésre váró viszonyok közt irányadó működést fejtett ki. Úgyszintén a jogászgyűléseken is első rangú tekintélyként szerepelt, kinek véleménye rendszerint döntő sulylyal esett a vitás kérdések mérlegébe. Mint politikus mindig a tiszta liberális iránynak hive volt s a politikusok azon köréhez tartozott, kik Deák Ferenc köré csoportosultak. A fúzió idejében szintén megmaradt a Deák-pártból s a balközépből alakult szabadelvű párt tagjának, de már rövid időn ő is azok közé tartozott, akiket akkor «disszidens elemeknek» neveztek. 1877 végén a vámkérdés miatt kivált a pártból, az okokat beszédében kifejtette s az 1878 tavaszán megalakult, úgynevezett egyesült ellenzék tagja s gróf Apponyi Albert mellett egyik vezére lett. A delegációnak kevéssel képviselővé való választatása után tagja lett s azóta állandóan részt vett annak tárgyalásaiban. A pénzügyi bizottságban is ő képviselte pártját, a közigazgatás újjászervezésének programmját a Házban több ízben kifejtette. 1886 március 11-én a közigazgatási reformjavaslat tárgyalásakor ismét nagyobb beszédet mondott s másnap tudatta pártjával, hogy a mérsékelt ellenzék klubjából kilépvén, ezután is szabadelvű ellenzékinek marad. 1878—87-ben a budapesti józsefvárosi kerületet képviselte. Az 1887-iki általános választások alkalmával a siklósi kerületben kisebbségben maradt, de nemsokára Pozsony város I. kerülete megválasztotta, amelynek mandátumát 1892-ben és 1896-ban újra elnyerte. 1889 április 4-én belépett .. Csütörtök, 1901. augusztus 1.